2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Gyógyszer a növénynek, orvosság a talajnak

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Takács Attila Hechta Kft. www.hechta.hu, 2019/05/09

A klímaváltozás hatására a környezeti tényezők egyre szélsőségesebb értékeket mutatnak, és ezek a negatív hatások csökkentik a termesztett növényeink termését. Gondoljunk csak a talajaink állapotára, a kései fagyokra, a hőségperiódusokra, a csapadékhiányra vagy a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű esőre. Mivel ezeket a tényezőket megszüntetni nem tudjuk, felvetődik a kérdés, hogyan tudjuk mérsékelni ezen károsító hatások következményeit.

Az Amalgerol összetevői révén egyaránt alkalmas a talaj és a növény kondicionálására. Elődeink a szerves trágya rendszeres használatával biztosították a talaj biológiai életképességét, a talajbaktériumok fennmaradását, a talaj szerves anyagának szintentartását. Istállótrágyázás ma már alig van, így a talaj biológiai aktivitása csökken, a talajbaktériumok elpusztulnak, a szármaradványok lassan bomlanak le és csökken a talaj humusztartalma. A humusztartalom csökkenésével csökken a talaj vízmegtartó képessége, porossá, szerkezet nélkülivé válik, szárazságban mélyebben kiszárad, nem tartja meg a vizet, erős csapadék esetén iszapolódik, majd keménnyé szikkad. A talaj termőképességének megőrzése érdekében a talajainkat is kezelni kell, hiszen ez közvetlen hatással van a területen termesztett növények termőképességére is.

Talajkezeléskor az Amalgerol egyedien magas növényiolaj-tartalma miatt óriási határfelületen terül szét a talajszemcséken, nagy életteret biztosítva a talajmikrobáknak. Ezeken az olajos határfelületeken, ahol van oxigén, nedvesség és tápanyag, a talajbaktériumok szaporodásnak indulnak. Az Amalgerol könnyen felvehető széntartalma pedig azonnal hasznosuló tápanyagot is ad a talajbaktériumok számára, így a talaj hasznos élő szervezetei látványos működésbe kezdenek, gyors szaporodásnak indulnak. Az intenzív talajélet jól mérhető következménye a talaj szén-dioxid-termelésének növekedése. Ennek hatására nő a talajhőmérséklet, ami a növények gyors, egyöntetű kelését segíti. Az Amalgerol rendszeres használatával ez a folyamat az alsóbb talajrétegekben is megfigyelhető, így ott is javul a talajszerkezet és a tápanyagok felvehetősége. A talaj idővel visszanyeri normális vízgazdálkodó képességét.

Az Amalgerol-kezelés hatására a növények gyökerén élő mikorrhiza mennyisége meghétszereződik. A mikorrhizák szimbiózisban élnek a növények gyökereivel és mintegy azok „meghosszabbított karjai”, sokkal messzebbről képesek a vizet és a tápanyagokat a gyökér számára biztosítani. Az Amalgerolt tavaszi vetésű növények esetében alkalmazhatjuk vetés előtti talajkezeléssel vagy vetéssel egy menetben, vagy a már kikelt növényekre permetezve 3–4 l/ha dózisban.

A növényi stresszeket okozó tényezők (szárazság, fagy, szélverés, belvíz stb.) bekövetkezése utáni Amalgerol-kezelés mérsékeli ezen tényezők termést csökkentő hatását. Az Amalgerol használata következtében a növények tápanyagfelvétele megnő, hasonlóan, mint az emberi gyógyászatban a műtét utáni svédcseppkúra esetében, a növények gyorsabban heverik ki a környezet okozta káros hatásokat. Az Amalgerol olyan nyomelemeket tartalmaz, amelyek a talajból már hiányoznak és kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek a növények számára (wolfram, vanádium, szelén stb.). Megtalálhatóak benne olyan növényi hormonok (auxin, giberrelin), amelyek révén a növények erőteljes növekedéssel vészelik át a stresszhelyzeteket és termésük növekszik.

A fagykáros táblákon 4–5 l/ha Amalgerolt juttassunk ki a fagy észlelésekor, illetve 7–10 nap elteltével. Ha a fagyot előre jelezték, akkor megelőzésként előtte is kijuttathatjuk az Amalgerolt, ez főleg gyümölcsösökben lehet „életmentő”.

Aszály esetén érdemes Amalgerolt használni a növények kondíciójának javítására, hogy jobban tűrjék a vízhiányt és életben maradjanak a következő, remélhetően megérkező csapadék lehullásáig. Az Amalgerol 3–4 l/ha dózisa valamely olyan nitrogéntartalmú levéltrágyával együtt kijuttatva, ami nem perzseli a növényeket, sokat segíthet az őszi kalászosok termékenységének megőrzésében aszályos körülmények között.

Jégverés esetén, mihelyt rá tudunk menni a területre, juttassunk ki 4–5 l/ha Amalgerolt. Az Amalgerol segít a sebek gyógyulásában is, de a további fertőzések megelőzésére az adott kultúrában engedélyezett gombaölő szerrel is kombinálható.
A növényvédő szerek elsodródásából eredő károk, perzselések gyógyítására is használható az Amalgerol.

Takács Attila
Hechta Kft.
www.hechta.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza