Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/07/10
Címkék: baromfi, baromfiipar, baromfi hús, csirkehús, Európai Uniós baromfitermelése
A világ baromfigazdasága jövőjével szinte folyamatosan foglalkozunk, rendszerint bizakodó, pozitív előrejelzések alapján. Ezúttal három forrásból és aspektusból szeretnénk megvilágítani a helyzetet, kitérve a valós problémakörökre, a növekedést kísérő kihívásokra, utalva a feladatokra és a megoldási lehetőségekre.
Az európai baromfiiparnak 2014-ben több irányból rá nehezedő nyomással kell szembenéznie, és szüksége lesz arra, hogy változtasson különböző dolgokon, ha a korábbi sikerek folytatását kívánja. A következő évtizedben növekedést várnak, de ez a növekedés lassú lesz, mert kihívásokkal jár együtt.
Az a.v.e.c. (Az Európai Unió Baromfi Feldolgozóinak és Kereskedőinek Szövetsége) szerint az „Óvilágban” folytatódik az ökonómiai „lejtmenet”, és történelmi magasságokat ér el a munkanélküliség. Számolva a populáció idősödésével és a hús irányában tanúsított attitűdök változásával, a húsfogyasztás növekedésének esélyei nagyon behatároltak.
A baromfié a legjobban integrált termelési rendszer Európában, így magasan innovatív az egész termelési láncot tekintve. Mindazonáltal az ipari fejlesztés nem állhat meg, újabb innovációkra van szükség:
A telepek szintjén a termelés hatékonyságához a nevelési eredmények színvonalának növelését kell elérni, figyelemmel arra is, hogy szigorodnak az állatvédelmi követelmények.
A baromfitartás berendezéseit gyártóknak nagy szerepet kell játszani már a tervezésben és az állat számára kellően élhető környezet biztosításában, hogy ez az állatjólét társadalmi igényeinek is megfeleljen. A vágó-feldolgozó berendezéseket gyártók: a termelékenység javítása és a termékbiztonság fokozása a fertőzések kiküszöbölése útján.
A baromfifeldolgozó ipar: a termelékenység és a feldolgozottság (hozzáadott érték) magas szintje.
Az európai baromfiiparnak viszont nem szabad csak a túlélésre gondolni, hiszen a fejlődő világ országai ma különlegesen nagy növekedési ráta elérésére törekednek. Ha Európa sikeres akar maradni, akkor tekintetbe kell venni a fejlődő országok piacait, mert a közeljövőben a világ húsfogyasztása növekedésének 80%-a itt fog bekövetkezni. (1. táblázat)
1. táblázat. Az eU-27 baromfihús-piaci előrejelzése 2013–2021 (1000 tonna vágott súly)
Az Európai Unió szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytat a világ legnagyobb baromfitermelő országaival (Brazília, Thaiföld, USA). Fontos volna, hogy az uniós támogatás ne csak a minőségi és a különleges termékekre fókuszáljon, ezek szinte tilthatóan drágák az alacsony bevételű piacokon, hanem standard termékeket is támogassanak. Bármelyik szabadkereskedelmi egyezményben ki kell mondani, hogy valamennyi behozott termékre vonatkozzanak mindazok a szabványok és előírások, amelyeket az EU termelői betartanak. Az importkvóták is aggodalmasak, ezért bizonyos tarifákat annak rendje szerint kell alkalmazni, nem pedig úgy, hogy a kereskedők kényük-kedvük szerint bánhatnak ezekkel.
Az Európai Unió 543/2008 sz. szabályozása tartalmazza a marketing szabványokat a baromfira. Az a.v.e.c. javasolja ennek több szempontból történő felülvizsgálatát:
Ami a zoonozisokat, zoonotikus fertőzéseket illeti, az EU Bizottság meg van győződve arról, hogy a szalmonella fertőzések egész Európában csökkentek. Az a.v.e.c. és a Bizottság egyetértett abban,, hogy ugyanazokat a kritériumokat kell alkalmazni a friss baromfihúsra és az azokból gyártott húskészítményekre egyaránt.
A Campylobacter fertőzések száma Európában növekedett, ezért a rizikófaktorok csökkentése céljából szigorítani kell a kontroll és a monitoring követelményeket.
A takarmányozás: a baromfiból és sertésből származó feldolgozott állati fehérje (PAP) engedélyezve lesz a halak takarmányozásában. Az a.v.e.c. üdvözölte ennek újra bevezetését, hozzátéve, hogy ez a monogasztrikus állatok takarmányozásába is bevonható lenne.
Az a.v.e.c. 2013. évről készült jelentése részletesen foglalkozik a húspiac középtávú alakulásával. A jelzett időszakra az ellátás és a kereslet viszonylataiban beállt fordulatból indulna ki, ez különösen a fejlődő országokban következik be, ami a világ agrárexportjának fellendülését jelenti. Hozzájárul ehhez a terményárak csökkenése, ami a termelésre hat. Az élénk kereslet viszont magasan tartja a húsárakat. A fejlődő országokban a lakosság bevételei nőttek, ezért ezt meg tudják fizetni.
Állatfajok szerint a marhahús fogyasztása csökkent, az exportrégiókban a sertés- és baromfihús fogyasztása nő. Emellett ezeken a területeken a sertés- és különösen a baromfihús előállításában komoly termelékenységjavulás állt be. A jelzett időszakban a baromfihús marad a leggyorsabban növekedő húsféleség, ami 2,2%-os évi növekedést jelent, amivel hamarosan beéri az eddig vezető sertéshúst. A kiugrásszerű növekedés Ázsiában fog bekövetkezni, ezen belül elsősorban Indiában, Indonéziában és Thaiföldön, de ezen kívül Argentínában is, amely várhatóan a világ ötödik baromfihús exportőrévé válik. (2. táblázat)
2. táblázat. A világ húsfogyasztása és -termelése 2013-ban* húsféleségenként (ezer tonna)
Ami a baromfihús forgalmát illeti, annak exportja a következő dekádban évi 2% körül alakul az előző dekádban elért 6,7%-kal szemben. A két vezető export nagyhatalom, Brazília és az USA megtartják pozícióikat, emellett Argentína és meglepően Ukrajna is növeli piaci részesedését ez irányú jelentős befektetései folytán (utóbbi realitása időközben kérdésesé vált – a szerk.).
Az import oldalon kiemelkedő szerep jut Afrikának, a Közép-Keletnek és Ázsiának. Ezekben a régiókban az élelmiszer-ellátás deficites, aminek oka egyrészt a népesség még nagyarányú növekedése, amelyen belül a középosztály külön is növekvő igényekkel lép fel. Itt kell még beszélni az eddigi két jelentős importőrről, Oroszországról és Mexikóról, azonban mindkét országban komoly törekvések tapasztalhatók az önellátás irányában, Oroszországban az erre eszközölt befektetések jórészt a megvalósulás állapotában vannak.
Az Európai Únió 2022-ig várhatóan megmarad mint nettó sertés- és baromfiexportőr annak ellenére, hogy a húsimport 5,2%-kal nőtt, az export viszont 6,8%-kal csökkent.
A jelentés felsorolja az EU baromfihús-kereskedelmében várható bizonytalanságokat, ezek:
Az alábbiakban Phillip Wilkinson, a Brit Baromfi Tanács elnökségi tagja az évszázad derekára várható helyzetről kialakított nézeteinek legfontosabb elemeit ismertetjük.
Drámai teljesítménynövekedés várható. 1976-tól napjainkig a tyúk tojástermelése 72 hetes korra 230-ról 330 darabra nőtt 1:3-ról 1:2 kg-ra javuló takarmányértékesítés mellett; a brojler ma 41 nap alatt eléri a 2 kg élősúlyt 1:1,7 kg-os takarmányértékesítési mutatóval. 2050-ben a valószínűsíthető teljesítmények: tojótyúknál 100 hétre 550 tojás; a brojler 19 nap alatt fogja elérni a 2 kg-ot 1:1 kg takarmányértékesítés mellett.
A kérdés, hogyan növeljük a termelést és hogyan feleljünk meg a fogyasztók elvárásainak? A fogyasztók legtöbbje nézi a márkát, de igényli is, hogy a vásárlásra tett döntés irányába informálják.
A baromfis vállalatoknak tehát tekintetbe kell venniük, hogyan állítják be védjegyeiket, hogy azok által értékben tudjanak kommunikálni jelenlegi fogyasztóikkal, majd pedig a jövő reménybeli piacaival. Az élelmiszer a szociális média csúcseszköze, mert az a legfontosabb, hogy az élelmiszer, amit ajánlunk, legyen biztonságos, tápláló, ízletes és a pénz reális értékével arányos.
Ügyelni kell a botrányok körüli időszakban a bizalom visszaszerzésére. Így például a „lóhús-fertőzöttségi ügy”, ami a vevőket átállította a fagyasztott helyett a friss húsra. A brit vásárlóközönségnek egyébként 80%-a teljes bizalommal van a farmerek irányában és egyre nagyobb arányban vesz hazai terméket. Kialakítottak egy egyszerű termékigazolási rendszert a korábbi többszörössel szemben. Egy „certificate” így hitelesebb az összes vevő számára.
Következő kérdés: mit együnk? A Nestlé erre ezt válaszolja: folyamatosan fejlesztett, táplálkozás-élettanilag átgondolt, egészséges, jóléti, a legkorszerűbb tudományos kutatással – mint például az Alltech nutrigenomikája – kialakított termékeket. 2050-ben már robot és automatizálási alapon fognak zajlani a gyártási folyamatok, összehangolva a termőföld, a munka és a befektetési faktorokat, a farmalkalmazottak doktori fokozattal rendelkeznek.
A 10 milliárdos népességből kiemelkedő középosztály fogja kialakítani az élelmiszer-igényeket, a fogyasztók az elhízottsági „járvány” következtében gyógyhatású és funkcionális élelmiszerekhez jutnak, amit majd előírnak nekik. Ez az ágazat lesz a gazdaság legfontosabb vállalkozói szektora. Mindezek a folyamatok a fogyasztói igényeknek és kívánalmaknak megfelelő helyzet stabilizálását kell, hogy eredményezzék.
Meg kell értenünk, hogy kik a mi fogyasztóink, mi a kívánságuk és mit akarnak elérni.
Az „Egyre nő a világ élelmiszerigénye” cím alatt megjelent hazai agrárközgazdasági témájú írásban a fentiekhez kapcsolhatóan a kifejtett részletek említése nélkül a következőket olvashatjuk: „A szakemberek szerint a globális középosztály nagysága, amely az élelmiszer-biztonságot is kulcskérdésként kezeli, jelenleg kétmilliárd főre tehető, azonban számuk 2030-ra ötmilliárd főre bővül.” Ezt követően a cikk azt helyezi kilátásba, hogy a keresleti oldal által okozott kihívásokra a kínálati oldal sokkal lassabban reagál. Ez technikai és piaci okokkal magyarázható, de nem tévedünk, ha a társadalmi okokat is ide vesszük (ez utóbbi saját vélemény – a szerk.). A társadalmi különbségek további növekedése az egyik oka lesz annak, hogy a várható népesség élelmiszerigényét ugyan valószínűleg meg lehet termelni, de ennek elosztása az országok és régiók helyzetének óriási különbségei miatt nem oldható meg, mert az egyik oldalon pazarlás, a másik oldalon éhezés van. Az ENSZ ezzel együtt a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek csökkenését is a fő problémák közé sorolja.
Itt érdemes megemlíteni, hogy – bár kis ország vagyunk – e tekintetben Magyarország szerepe a jövőben rendkívül megnövekedhet. Ezt határozottan ki kellene használnunk, amihez viszont egyrészről a hazai termőföld védelmét minden ellenkező szándékkal és tényezővel szemben meg kell oldanunk, illetve fenn kell tartanunk, nem utolsó sorban pedig az öntözéses gazdálkodás arányait sürgősen – akár a jelenleg látott erőnkön felül is meg kell többszöröznünk.
(A cikkhez felhasznált forrásanyagok: Poultry Int 53:1, WATTAgNet Poultry 2014 március–áprilisi közlemények, Poultry Int. 53:4., valamint a Magyar Hírlap 2014. április 7.)
Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.Bárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés
Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Tizenhárommilliárd forint forrásból kapnak támogatást a baromfitartók
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza