2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Innováció generációkon át - Minden, ami vetőmag

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2019/05/11

A mosonudvari székhelyű Lajtamag Kft. az ország egyik legnagyobb magyar, családi tulajdonban lévő vetőmag-előállító, -termeltető és -forgalmazó vállalata.

A két év múlva 30 éves vállalkozás a kezdetektől meghatározó szerepet játszik mindenekelőtt a szójatermesztésben és a zöldítés terén, valamint évtizedek óta környezettudatos gondolkodásra ösztönzi a gazdálkodókat.

A családi vállalkozás Mosonudvar mellett Héderváron és Püskin is rendelkezik saját telephellyel. A két szigetközi bázison alapanyag-előállítás, -tárolás és előzetes tisztítás zajlik. Püskin 8 speciális vetőmag-elhelyezésre alkalmas tároló-kondicionáló silót telepítettek, és megépült egy 25 tonna/hektár teljesítményű szárító-tisztító egység is. A silók egyedi megoldást kínálnak a vetőmagok speciális, kíméletes szárítására, tárolására. A cég használatában 2 ezer hektár saját tulajdonú és bérelt földterület van, amelyek a vetőmag-előállítás alapjául szolgálnak. A szántóföldön a legújabb fejlesztésű traktorok és munkagépek dolgoznak. A művelt területekből mintegy 500 hektár öntözhető. Ez a földterület természetesen nem tudja kielégíteni a cég vevőkörének vetőmagigényét, ezért évente 8–10 ezer hektáron vetőmag-céltermeltetést is folytat.

A termelés és a termeltetés az alapja mindennek, ezért már egy évvel korábban megtervezik a termelési portfóliót. A céltermeltetési portfólióban az őszi és tavaszi kalászosok mellett (árpa, búza, durum, rozs, zab) elsősorban aprómagok és pillangósok, olajretek, mustár, mézontófű, pohánka, borsó, lucerna, különböző bükkönyök, bíborhere, vöröshere, stb. szerepelnek, és nagy területen folyik szója vetőmag céltermeltetése is. A Lajtamag cégcsoport országosan, éves szinten több mint négyszáz gazdálkodóval áll termeltetési szerződéses kapcsolatban, míg vásárlói köre több ezerre tehető. A termelő gazdálkodókat a cég szaktanácsadói segítik abban, hogy minél hatékonyabban, eredményesebben, s nem utolsósorban, kiváló minőségben állítsák elő a szerződött terméket. Éves szinten attól függően változik a termeltetői kör, miképpen tudják a gazdálkodók a vetésforgóba illeszteni a vetőmagtermesztést. Minden évben számos új gazdálkodó is vállalkozik a vetőmag termesztésére.

A megtermelt vetőmagok tisztítás, csomagolás után, fémzárolva jutnak a kül- és a belföldi piacra. Az egyes fajok külön-külön, illetve különböző keverékekben kerülnek kereskedelmi forgalomba. A Lajtamag Kft. folyamatosan fejleszt újabb és újabb vetőmagkeverékeket, a gazdálkodói igényeknek megfelelően. A zöldítési rendelet előírásainak, illetve az AKG-s termelők számára egyaránt találhatók keverékek a cég ajánlatában. A keverékvetések számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek: az egyes fajok előnyei összeadódnak, jobb az alkalmazkodóképességük különböző talaj- és ökológiai viszonyok között, gyors a biomassza kialakulása.

A vetőmagtermesztés a növénytermesztés alapja, a vetőmag maga az élet, s olyan minőségben kell megtermelni, hogy az valóban értékes biológiai anyag legyen. „A magas minőségű vetőmag előállításához nagy szakértelem, gondosság, precizitás szükséges, bizonyos fajok esetében pedig nem árt, ha öntözhető a terület, mert aszályos időszakban nem lehet öntözés nélkül jó eredményeket elérni” – árulta el lapunknak dr. Nagy Ida, a Lajtamag Kft. szaktanácsadója. A cégfilozófia röviden: Minden, ami vetőmag, az egyenlő a Lajtamaggal. Ez a mondat azt is jelzi, hogy a cég a vetőmagok teljes repertoárjával foglalkozik.

A Lajtamag Kft. tulajdonosai, Seiwerth Anna és Márton nagy elszántsággal és szakmai hozzáértéssel viszik tovább édesapjuk és a cég alapítója, Seiwerth Gábor örökségét, aki már a ’90-es évek óta szorgalmazta a környezettudatos mezőgazdasági tevékenység terjedését. A változáshoz alapvető gazdálkodói szemléletváltásra van szükség, amit országos szinten korántsem egyszerű megvalósítani.

Az Európai Unió zöldítési programja is azt célozza, hogy a gazdálkodóknak hosszú távon olyan európai mezőgazdasági gyakorlatot kell megvalósítaniuk, amely a lakosság számára bármikor igazolható módon megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a természeti erőforrások fennmaradjanak, a biológiai sokféleség ne sérüljön, a közös örökségünknek tekinthető kultúrtáji berendezkedés unokáink számára is élhető vidéket és látványt nyújtson. A Lajtamag Kft. a zöldítési programhoz kiváló minőségű zöldítő vetőmagokat, keverékeket (népszerű a mustár-olajretek keverék) állít elő. Dr. Nagy Ida szaktanácsadó tapasztalata szerint a legnépszerűbb szántóföldi EFA-elemek a parlag, az ökológiai másodvetés és a nitrogénmegkötő növények termelése. A Lajtamag Kft. vetőmagjai segítségével mindhárom változatból jelentősen kiveszi részét, ezért tapasztalja, hogy az elmúlt években a pillangós növények vetése nőtt meg ugrásszerűen, mára pedig a másodvetés a legjellemzőbb tevékenység a zöldítés keretében.

A termelés, a termeltetés és vetőmag-előállítás mellett a Lajtamag cségcsoport majd harmincéves fennállása alatt folyamatosan jelentős eredményeket mondhat magáénak a kutatás-fejlesztés területén is. A Seiwerth névhez fűződik – néhány szakemberrel együttműködve – a Magyar Szója Nonprofit Kft. megalapítása, a szója és a durumbúza terén megvalósult kutatási programok célja pedig a korszerű hazai termesztéstechnológiák kidolgozása volt. A K+F tevékenység eredményeként a Lajtamag Kft. a zöldtrágya növényekből saját nemesítésű, elismert fajtákkal is rendelkezik, a cégcsoporté az Anna olajretek, a Marci és Éva mustár, valamint a Liza facélia fajtajoga. A gazdálkodók körében az egyre kedveltebb zöldítés csökkenti az éghajlati változékonyság kedvezőtlen hatásait, ugyanakkor hosszútávon segít fenntartani a mezőgazdasági termelés eredményességét, növelve ezáltal a termőföld értékét.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza