2025. 01. 05., vasárnap
Simon
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü

„Vizet mindenkinek!”

Kategória: Gépesítés | Szerző: -hajtun-, 2019/05/14

A Szent István Egyetem Szarvasi Campusa „A XXI. századi vízgazdálkodás a tudományok metszéspontjában” címmel egész napos konferenciát rendezett. A március 22-i, II. víztudományi nemzetközi konferenciának az is aktualitást adott, hogy ezen a napon tartják a Víz Világnapját is.

A Víz Világnapja esemény idei évi szlogenje:

„Vizet mindenkinek!” A programok, a pályázatok és az akciók arra ösztönzik az emberiséget, hogy tudatosítsák magunkban azt a nyilvánvaló tényt, hogy a vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog. A mottó arra is utal, hogy ez a világnak nem minden részén valósul meg olyan problémamentesen, ahogyan a fejlettnek mondott világban, ezért felelősségünk, hogy a vízhez való hozzájutásban korlátozott embertársaink helyzete javuljon.

A konferencia délelőtti, plenáris ülésén három témakörben hangzott el előadás. Délután öt szekcióülésen (Vízgazdálkodási, Környezettudományi, Agrártudományi, Nemzetközi és Poszter szekció) összesen 73 prezentáció hangzott el, hazai és külföldi kutatók számoltak be kutatási eredményeikről. A rendezvényt a SZIE Szarvasi Campusa az EFOP-3.6.1-16-2016-00016 számú, EU-projekt főkedvezményezettje finanszírozta. A rendezvény mottója és célja a vízgazdálkodás aktuális problémáinak a különböző tudományágak metszéspontjába helyezése volt. Így a tudományos kutatók és gyakorlati szakemberek számára kiváló alkalmat adott a közös gondolkodásra és a hatékony problémakezelési módszerek felvázolására. A campuson kiemelt feladatként kezelik a víztudományok kutatásában a fiatal kutatók, doktoranduszok részvételét, s az eredmények széles közben történő ismertetését.


A konferencia elnöksége, előadói (balról):
D. Németh Zsolt, Dr. Jakab Gusztáv, Dr. Palkovics László, Dr. Feldman Zsolt, Dr. Futó Zoltán, 
Dr. Halasi Kovács Béla és a konferencia levezető elnöke Csengeri Erzsébet

Dr. Palkovics László, a SZIE rektora házigazdaként nyitotta meg a konferenciát. Szarvas olyan régióban helyezkedik el, ahová jelentős mennyiségű uniós forrás érkezik, köztük az egyetemre is, a campuson keresztül. A campus széles társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik, s számos intézménnyel dolgoznak közösen egy olyan fontos témakörben is, mint a víz. Itt nemcsak öntözésről, ivóvízről van szó, hanem a vízgazdálkodás szerteágazó feladatairól, valamint számos vízhez kapcsolódó témakörről, mondhatni az élet minőségéről. Mert víz nélkül nincs élet a Földön. A konferencián ízelítőt kaptak a résztvevők a vízhez kötődő kutatási, fejlesztési és innovatív eredményekről is.

303 milliárd forint öntözésfejlesztésre

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon. Ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van. Az államtitkár beszélt arról, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. Mint mondta, a klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltaknál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be öntözésfejlesztésbe. A kormány ezt az igényt különböző ösztönzőkkel támogatja.

Feldman Zsolt szerint az a cél, hogy 2024-ig az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek. A következő tíz évben évente 17 milliárd forintnyi, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. Szükség van továbbá a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésére és az önkéntes termelői öntözési közösségek ösztönzésére is. A gazdálkodók beruházásait segítik megvalósítani a Vidékfejlesztési Programban megnyílt pályázatok, jelenleg 19 pályázat van még nyitva, 303 milliárd forint keretösszeggel. Az államtitkár végezetül azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összehangolt működése képes a klímaváltozás hatásait mérsékelni, és megtartani a vidéket a mezőgazdasági termelés számára. Közös érdekünk, hogy az oktatás, a tudomány és a kutatás eredményeit minél szélesebb körben képesek legyünk felhasználni.

Körforgásos vízgazdálkodás

Dr. Futó Zoltán, a SZIE Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja köszöntőjében kitért arra, hogy a Víz Világnapját 1993 óta tartják, miután az ENSZ közgyűlése az 1992-ben, Rio de Janeiróban rendezett nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte a világnap megtartását. Az első rendezvény óta sokat változott a világ, bár a világnap megrendezésének indítéka ma is aktuális. Az ENSZ 26 évvel ezelőtt is egyfajta segélykiáltást hallatott azon embertársak érdekében, akik vízhiányos területen élnek. Ma, napi szinten csaknem 200–300 millió embert érint az édesvíz hiánya, míg jóval szélesebb az érintettek köre a mezőgazdaságban, élelmiszer-termelésben, állattenyésztésben, ahol korlátozott a vízhasználat lehetősége. Minden megváltozott Európában is. Magyarországon az elmúlt 26 évben a víz megléte, használata természetessé vált, mert mindenki úgy gondolja, hogy sok vizünk van, s egy olyan országban gazdálkodunk, ahol jók a feltételek.

Azonban eltelt a 26 év, és Magyarországon is megváltozott a helyzet. Idehaza is azon kell gondolkodni, hogy megőrizzük, visszatartsuk a vizet, s ezt a kincset egy körforgásos gazdaságban hatékonyan hasznosítsuk. Nekünk is egyetemes felelősségünk az, amit az ENSZ célként megfogalmazott: 2030-ra mindenkinek biztosítani kell az egészséges ivóvízhez való jogot. S ebben a mezőgazdaságnak kulcsszerepe van, hiszen a legnagyobb vízfelhasználó ágazat. Hogy hogyan használja a vizet, hogyan lát el élelemmel csaknem 7,5 milliárd embert, nagy felelősséget ró a gazdálkodókra, ez ugyanis víz nélkül elképzelhetetlen. A 24. órában vagyunk abból a szempontból, hogy kell beszélnünk az öntözésfejlesztésről, hiszen e nélkül nem leszünk versenyképesek.

A Szent István Egyetemnek két fontos szerepe van ebben a felelősségteljes munkában. Öntözésfejlesztést megfelelően művelt, kvalifikált szakemberek nélkül nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen megvalósítani. Az egyetem nyolc kara közül valamilyen módon mindegyik érintett a víztudományokban, így a szakembergárda képzéséért vállalják a felelősséget. A másik fontos szerep a kutatás-fejlesztés-innováció területén adódik. A szarvasi campus az Öntözési Kutató Intézettel együtt központi hellyé vált Magyarországon, mivel Szarvason vannak és alakulnak ki a jövőben azok az infrastrukturális feltételek, amelyek nemcsak a képzést, hanem a kutatást is támogatják. Napjainkban nagyon nem mindegy, hogy mennyi vízzel, milyen energiabefektetéssel és milyen hatékonysággal öntözünk. Egy neves kolléga mondta, hogy vízágyúval öntözni ma főbenjáró vétek mind energia-, mind vízpazarlás, mind pedig a talajművelés szempontjából. Itt vannak az új, víztakarékos technológiák, amelyek használatához szakemberek szükségesek, azok a GPS-koordináták által vezérelt precíziós öntözési módszerek, amelyek használata 5–10 év múlva a gyakorlatban is általánossá válik, ezért az egyetemen ezekkel is foglalkozni kell.

Több olyan nemzetközi projektben vesz részt a campus, amely a víztudományban is meghatározó, élenjáró programokat tartalmaz, nem véletlen, hogy a víztudományok területén az egyetem kiválósági programot is nyert. Amit az elmúlt évek fejlesztései során letettek az asztalra, ma már látható, kézzel fogható eredményekké váltak a gyakorlatban is. A kutatás soha nem öncélú, a gyakorlatot kell szolgálnia, s a gazdálkodóknak kell megfelelő jövedelmet, biztonságot teremteni a kutatási eredményekkel. Magyarországon a területeknek csupán a 2 százalékát öntözzük, ami igen kevés, ezért égetően szükséges az öntözött terület nagyságának a növelése, mert ezzel biztonságot, agrárgazdasági jólétet teremthetünk a gazdálkodóknak. A konferencia jó alkalom arra, hogy a víztudományokban, öntözésben, és más hasonló területen információkat gyűjtsenek a résztvevők, zárta mondandóját Futó Zoltán.

Fenntartható akvakultúra

A plenáris ülés első előadója Halasi-Kovács Béla (intézetigazgató, NAIK Halászati Kutatóintézet) volt, aki „A fenntartható édesvízi akvakultúra lehetőségei Magyarországon a XXI. században” címmel tartott előadást. Az intézetigazgató megköszönve a lehetőséget, hogy a konferencián bemutathatja a NAIK HAKI tevékenységét, elmondta, hogy a kutatóintézet 115 éve végez olyan kutatásokat, amelyek a hazai akvakultúra fejlesztését segítik elő. A magyar mezőgazdasági vízhasználatnak mintegy 65 százaléka kötődik a haltermeléshez. A tógazdasági haltermelés Magyarországon igen gazdag múlttal, nagyon nagy hagyományokkal rendelkezik. Az előadó részletesen szólt a fenntartható haltermelés lehetőségeiről. Bemutatta a haltermelő rendszereket, a hazai jellemző haltermelési gyakorlatot, a halászati ágazat előtt álló kihívásokat. Kiemelte, hogy egy halastó több, mint egy termelő egység, multifunkcionális szerepet is ellát a szűkebb környezetében. S ebben a környezetbarát, integrált termelési rendszereknek is nagy szerepük van.

A fenntartható akvakultúra egyik lehetséges megoldása az intenzív és extenzív akvakultúra összekapcsolása, amelyre ma is számos gyakorlati példa utal. A tógazdasági haltermelésnek van jövője, de a fejlesztése kombinált rendszerben képzelhető el, azoknak a tógazdálkodóknak, akik a pontyon kívül más halfajok intenzív nevelésével kívánnak foglalkozni. Ugyancsak az intenzív termelési technológia jelent megoldást azoknak a gazdálkodóknak, akiknek korlátozott nagyságú terület áll rendelkezésre. Az intenzív technológiákban a madárkár jelentősen csökkenthető. Kihívás az ágazat számára a gazdaságos, piacképes haltermék előállítása, a környezeti terhelés minimalizálása, csökken a takarmány-alapanyagok hozzáférhetősége, s a haltermelésre fordítható vízkészletek is csökkennek.

Kevesebb műanyagot!

„Műanyagszennyezés a vizekben, veszélyek és megoldások” címmel Dr. Németh Zsolt tudományos munkatárs (NKE Vízügyi Kar) elgondolkodtató előadást tartott. A tudományos munkatárs igen magas, figyelemfelkeltő adatot ismertetett: a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásaik egyelőre ismeretlenek. A természetben és főleg a világ óceánjaiban évről évre nő a műanyaghulladék mennyisége, amelynek nagy részét a műanyag szatyrok és a műanyag palackok, valamint meglepő módon a szívószálak adják. A műanyagszemét az óceánokba jutva kárt tesz az élővilágban, hiszen az állatok lenyelik a műanyagdarabokat, belecsavarodnak a zacskókba. A szemét belekerül a táplálékláncba, így közvetve saját magunkat is mérgezzük. Németh Zsolt szerint, ha a mostani ütemben szennyezzük a környezetet, 2050-re több szemét lehet az óceánokban, mint hal.

Nem véletlen, hogy világmozgalom indult a műanyag felhasználásának a csökkentése érdekében. Friss hír, hogy az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat, amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A világ több országában is hoztak már hasonló intézkedéseket. A megszavazott, még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.

Az EU tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.

A történelmi Magyarország vízrajza

A plenáris ülés utolsó előadását Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens, mb intézetigazgató (SZIE AGK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet) „Vízgazdálkodás a középkori Magyarországon: emlékek és perspektívák” címmel tartotta. Az időutazásnak beillő mondandóból kiderült, hogy a középkori utazók, krónikások leírásai is kiemelték Magyarország halbőségét, egyes írások szerint „a Tiszában több a hal, mint a víz.”

E természeti gazdagság hátterében álló történeti vízrajzi viszonyok tudományos rekonstruálásának problémája különösen a 19. századtól, a vízszabályozási munkálatok megkezdődése nyomán kezdte érdekelni a kutatókat. A középkori településtörténetet, településképet a lelőhelyek régészeti-topográfiai módszerekkel történő feltérképezésével lehet a legteljesebben rekonstruálni, hiszen az oklevelek alapján általában csak hiányos, és topográfiailag nehezen értelmezhető képet lehet alkotni. A településkép és vízrajz összefüggésének kérdésében a régészeti eredmények hasznosításának lehetősége egyelőre korlátozott, mivel ilyen vizsgálatra csak ott adódik lehetőség, ahol rendelkezésre állnak már az ehhez szükséges átfogó régészeti topográfiai adatgyűjtések. A középkori településképpel foglalkozó munkák többnyire kitérnek a vízrajzi környezet szempontjára, de nagyon eltérő mértékben hasznosítják a régészeti adatokat.

A középkori vízgazdálkodás szerteágazó jelentőségű, ugyanakkor kevés figyelmet kapó, illetve nem elég alaposan kutatott területe a magyar középkornak. A korábbi kutatások eredményei egyértelművé teszik, hogy olyan kérdések vizsgálata, mint például az öntözés, a foki halászat vagy a malmok szerepe a korábbinál rendszeresebb, interdiszciplináris, többféle forráscsoportra kiterjedő és földrajzilag is kiterjedtebb forrásgyűjtést, feldolgozást kíván annak érdekében, hogy gazdaságtörténeti jelentőségüket jobban meg lehessen világítani. A mezőgazdasági öntözés és vízszabályozás alkalmazása valószínűleg elterjedtebb volt, mint azt eddig jobbára az írott források alapján gondolták. A halászati tevékenység általános jelentőségére az ártéri gazdálkodás kapcsán számtalan helyen felhívták a figyelmet, azonban az egyes birtokok jövedelme szempontjából mégis nehéz általános következtetést levonni a halgazdaságok jövedelmezőségével kapcsolatban. Az ártéri területeken a halgazdálkodás egyúttal életforma volt, míg egy-egy mezőgazdaságilag is jobb adottságú birtok esetében inkább jó értéknövelő beruházásnak számított, ahogyan a malmok létesítése is. A kettő gyakran együtt járt, tekintettel a malomtavak többcélú hasznosítására. Az egykori halastavakra, illetve malmokra vonatkozó okleveles anyag szisztematikusabb feltárása fényt vethet a különféle birtokok strukturális szerveződésére, elterjedési mintájuk adott esetben a jelentősebb népességgel vagy gazdasági szereppel bíró központok mutatója lehet. A vízellátás kérdésében elsősorban további régészeti kutatásoktól várhatunk újabb eredményeket, mondta végezetül Németh Zsolt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A káposztafélék gépi betakarítása
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarítása a termesztés költségeinek 50-80 %-át is kiteszi, ezért a megfelelően megválasztott gépesítési szint igen jelentős megtakarítást eredményezhet. A betakarítógép alkalmazása azonban – amellett, hogy sokszorosan túlszárnyalja az ember szedési kapacitását – nagy költségigényű, jelentős veszteséggel és rosszabb munkaminőséggel járhat együtt.
MEYER – A válogatás értéket teremt
Az egyre szigorodó előírások és szabványok, valamint az éghajlatváltozás következményei újabb és újabb kihívások elé állítják a termelőket. Manapság megfelelő hozzáadott érték nélkül lehetetlen, vagy csak nyomott áron lehetséges a különböző termények értékesítése. A precíziós tisztítási technológiák fokozott szerepet játszanak a magas minőségű vetőmag előállítása során.
Termelje az áramot is a nappal! Vissza nem térítendő támogatás napelemre az agrár szektorban
Az agrárszektornak ma három dologra lenne leginkább szüksége az eredményes működéséhez: elegendő rendelkezésre álló tőkére a versenyképesség növeléséhez; kiszámíthatóságra és energiabiztonságra a jövőre nézve; illetve megbízható partnerkapcsolatokra a stressz- és kockázatmentes napi munkához.
Bábolnai Gazdanapok 2024 szeptember 5-7. - Együtt a jelen és a jövő – emberekben és gépekben is
A Bábolnai Gazdanapokkal indul a szeptember az agrárszakma számára, a nagy hagyományú rendezvényen egyebek mellett gépbemutatók segítik a gazdálkodókat, hogy jól döntsenek a pályázatok beadásánál. A kiállítás szervezői a fiatalok számára is vonzó programokkal készülnek.
Szentesen jó válaszokat adnak az újabb kihívásokra
Mozgalmas félévet tudhatnak maguk mögött a hazai kertészeti ágazat szereplői, közülük is a DélKerTÉSZ félezer főt számláló közössége. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ régi-új elnöke a helyi értékek megőrzését tartja az egyik legfontosabb feladatának, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagsága a legjobb feltételekkel termelje meg a termékeit, mégpedig a környezet megvédésével. Mivel az élet sosem áll meg, az elnökkel bőségesen volt miről beszélgetnünk.
Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése
Nem versenyképes a hazai baromfi ágazat. A termelők nagy része alacsony hatékonysággal dolgozik, ennek egyenes követkeménye a szerény jövedelem. Elavultak, korszerűtlenek a telepek, a berendezések. A brojler férőhelyek több mint harmadának alacsony színtű a műszaki állapota, nem felelnek meg a versenyképesség feltételeinek. Így hiába világszínvonalú a magyarországi brojler genetika, a termelésben ezt a potenciált nem képesek kihasználni.A várva várt állami támogatások sikerének egyik feltétele a telepek korszerűsítése, versenyképessé tétele. Ehhez ad gyakorlati szakmai tanácsokat a legnagyobb magyar integrátor, Bárány László által szerkesztett Versenyképes brojlerhízlalás című szakkönyv, amely csak a szaktudas.hu oldalon érhető el.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza