Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: VB, 2019/05/17
A tudatos fogyasztó azokat a termékeket részesíti előnyben, amelyeknek ismeri a származási helyét, eredetét és összetevőit. A témáról dr. Márai Géza címzetes egyetemi docenssel, a Tájgazda Eredet- és Minőségtanúsítási rendszer egyik megalkotójával beszélgettünk.
A hatóságok szigorúan ellenőrzik, hogy az adott termények megfelelnek-e az előírásoknak, figyelnek arra, hogy a termékek emberi fogyasztásra alkalmasak-e és még számtalan tényezőre. A magyar mezőgazdaság akkor fejlődik hosszú távon, ha a természeti, a helyi adottságoknak megfelelő legjobb technológiákat a hagyományos gazdálkodási eljárásokkal együttesen alkalmazzák, és ennek mentén a gazdaságos, fenntartható és életképes termelésre, valamint a termelő gazdák, vidéki közösségek életkörülményeinek javítására helyezik a hangsúlyt.
A hazánkban egyedüliként működő innovatív Tájgazda® védjegy és az EU igényeihez igazodó, 4 fázisos tanúsítási program az alapanyagok minőségét a termelés és a tartás technológiájának tanúsításával, a termékek minőségét pedig a minősített alapanyagok használatával és az alkalmazott technológia minősítésével garantálja. A védjegy hitelességét egy „online” tanúsítási rendszer biztosítja, melynek alapja a gazdák rendszeres szakértői és részletes gazdálkodási fölmérése, auditálása.
– A Tájgazda Eredet- és Minőségtanúsítás programját és az ehhez kapcsolódó céghátteret annak ellenére meg kellett alapítani, hogy a magyar élelmiszereknek, akár mezőgazdasági alapanyagoknak, akár feldolgozott élelmiszereknek tradicionálisan komoly minősége és ehhez kapcsolódó piaci elfogadottsága van. Azonban ezeknek a termékeknek a nemzetközileg elfogadott minőségtanúsítási háttere, bizonyítása hiányzik – indítja a beszélgetést dr. Márai Géza, aki a Tájgazda programot közösen műveli Csibor Gézával (Békés).
– Kivéve a magyar biotermesztést, hiszen annak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungaria Öko Garancia Kft. részéről az EU és a magyar szaktárca által akkreditált tanúsítási rendszere és hitelesítése van. De hát az csak csepp a tengerben. Az agrár-tömegtermékeknek és élelmiszereknek rengeteg védjegye van, ami mögött azonban nincs semmiféle akkreditált és tényleges tanúsítási program. Egyedül az úgynevezett Kiváló Minőségű Sertéshús kivétel – tájékoztat a professzor.
– Az EU-ban több mint 450 ilyen minőségtanúsítási rendszer létezik, egyes országokban akár 5–10 is. Hazánkban például csupán néhány nagy zöldség-gyümölcs termelő, akik nagyon nagy exporttal rendelkeznek, azok használnak ilyen minőségtanúsítást, de magyar rendszer nincs, csak külföldi, német vagy osztrák. Ez hatalmas hiányosság a hozzáadott érték szempontjából is. A magyar agrárium egyik neuralgikus pontja, hogy többnyire csak alapanyagot ad el, elsősorban alapanyagot termelünk, nem hozzáadott értéket, illetve az ahhoz kapcsolódó feldolgozottságot és nagyon kevés marketinget. Ezért is alacsony az ágazatok jövedelme. Igazából a szántóföldi gazdálkodásban is az EU-támogatás „hozza a pénzt.” Holott az EU-támogatást a fejlesztésekre kapjuk, nem pedig azért, hogy abból éljen a gazda. Ezt az állapotot nem lehet sokáig tartani – húzza alá beszélgetőpartnerem.
A minőségbiztosítási rendszernek négy alappillére van. Először is kell egy védjegyes, bejelentett feltételrendszer, hogy mit kell a gazdálkodónak betartania. Mi ezt megcsináltuk és a tájhoz igazítottuk. Ebben Európában elsők vagyunk, az EU-ban ilyen rendszer nincs. A második pillér, amin alapszik a minőségbiztosítási rendszer, az az alapkidolgozási rendszertől független speciális tanácsadó rendszer, amelyik segíti, hogy a gazda, a termelő, a vállalkozó megértse azt, igazodjon hozzá, elfogadja. A harmadik pillér: kell egy úgynevezett ellenőri hálózat, egy független ellenőri szervezet, amelyik elvégzi az üzemekben a kontrollt. Amelynek a tagjai megnézik a szántóföldet, az istállót, hogy betartja-e, mennyire tartja be az előírást a termelő, mi a gondja a gazdának. Ez az úgynevezett audit. Végül szükség van egy független, hiteles összefoglaló tanúsító bizottságra. Amely a három helyről bejött adatok alapján kimondja, hogy az adott paradicsom, csirkehús, gabona vagy feldolgozott szalámi megfelel a tájhoz vagy a magyar viszonyokhoz igazodó feltételeknek. Ez hiányzik a magyar palettáról. Miközben Nyugat-Európában ma már semmilyen alapanyagot nem vesz meg se áruház, se élelmiszerfeldolgozó, ha egy független szervezet nem teszi mellé a tanúsítást. Ezt egy független szervezetnek kell megadnia, mivel a termelő az ügyben finoman szólva nem hiteles.
A magyar táj elképesztően mozaikos, és ezt célszerű figyelembe venni. Mi akár 100 hektárra vonatkozóan is tudunk feltételrendszert kidolgozni arra, hogy mit kell a gazdának betartania. Ez a
Tájgazda know how-ja, ez a Tájgazda tulajdona. Államilag regisztrálva, a szabadalmi hivatalnál. A gond az, hogy Magyarországon egyelőre még nem látják, hogyan kell működtetni a rendszert. A biogazdálkodással ellentétben, mi a konvencionális gazdálkodásra adjuk meg a rendszert. Az elmúlt két évben 50 körüli gazdafórumot, gazdaelőadást tartottam. Fontos tudni, hogy a tájnak milyen előnye, milyen különleges mikroklímája van. Az ötven fórum bebizonyította, hogy nagyon komoly lenne a gazdák érdeklődése. Ráadásul van rá EU-s támogatás. Az Unió erre célirányosan ad támogatást.
–Az agráriumban kevés a jövedelem, a 28 tagországból – a KSH szerint – az utolsó öt között vagyunk az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsájtás tekintetében. Az általunk javasolt tájgazda minőségtanústás alkalmazása akár 10–15 százalék értéknövelést jelentene – összegzett dr. Márai Géza.
A spanyolországi Bilbao városában megrendezett Quality Innovation Award nemzetközi minőségügyi innovációs versenyen a bírálóbizottság döntése alapján a Tájgazda rendszert „International Finalist” minősítéssel ismerték el. Ez a legmagasabb adható díj volt.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza