A Charolais-tartás hazai bölcsője

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Hajtun György, 2019/05/18

Ha az Abaúji Papp Charolais Kft.-ről írunk, érdemes a történelmi hátteret is feleleveníteni. A családi vállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik kis településén, a Homrogd melletti Dicházán található. Dicháza 1971-ben azzal írta be magát a magyar agrártörténelem aranyoldalára, hogy a cég egykori jogelődjénél, a Léhi Állami Gazdaságban kezdték meg a Charolais-tenyésztést, mégpedig francia genetika behozatalával. Papp Sándor cégtulajdonos fiatalemberként már 1978-tól itt dolgozott, így szinte a kezdetektől nyomon kísérte a Charolais hazai honosítását, fejlődését. Béres Pál és Dr. Békési Gyula, a Charolais fajta magyar honosítói jól gondolták, hogy érdemes idehaza a francia húsmarha tenyésztésével foglalkozni, ugyanis tény, hogy a fajta a kezdetektől jól érezte magát a csereháti dombokon, mert a kemény talaj, a környezet, a klíma és a gazdag legelők kiváló tartási körülményeket biztosítanak az állatok számára. A fajta tenyésztése 1981-ben terjedt el az országban. Az Abaúji Papp Charolais Kft. 2015. december 16-án kezdte meg önálló működését, és kijelenthető, hogy folytatja azt a magas minőségű, színvonalú tenyésztési munkát, ami a jogelődnél már megszokottá vált.

Korszerű technológia

Egy éve jártunk a telepen, ahol új marhaistállók állnak a régiek helyében. Az 1986-ban épült istállók felett már eljárt az idő, mondhatni életveszélyessé váltak, így a cégtulajdonosnak döntenie kellett: vagy fejleszt, vagy az állomány létszámát csökkenti, illetve felszámolja. De ez utóbbi szóba sem jöhetett, hiszen a Papp család (a cégben dolgozik a feleség és a két gyermekük közül az egyik lányuk) elkötelezett a Charolais-tenyésztés iránt.

Az öt új istálló az utolsó pillanatban készült el, tavaly december 21-én sikerült az állatokat az új helyen elhelyezni. Ám a szerencse is hozzájárult ahhoz, hogy az állomány nem sérült, mert kedvezett az időjárás a ridegtartáshoz. A magyar húsmarhaállomány nagy része egyébként istálló nélkül telel, de Dicházán nem ez a szokás. Az új létesítményekben korszerű technológiával szolgálják ki az állatokat, s a gépi takarmányozással hatékonyabb a termelés is, hiszen kevesebb munkaerőre van szükség, és jelentősen javult a takarmányhasznosítási mutatójuk. A takarmányrecepturát a Vitafort Kft.-vel közösen állították össze, s tőlük veszik a koncentrált takarmányt. A Vitafort szakemberei abban is segítenek, hogy a cég által termesztett tömegtakarmányt hatékonyabban hasznosítsák, s együtt dolgoznak a szaporodásbiológiában is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a bikák spermavizsgálatát a Vitafort laboratóriumában végzik, s az egyedek anyagcsere-forgalmát is ellenőrzik. Egyébként áprilistól de­cemberig a szabadban legel az állomány. Az infrastruktúra-fejlesztést saját erőből oldották meg. Támogatást azért nem tudtak igénybe venni, mert a cégnek a pályázatok beadása idején még nem volt egyéves lezárt mérlege.

Megvalósított fejlesztések

A beruházás megvalósítása azonban jelzi, hogy a cég jól gazdálkodik. A cégtulajdonos elmondta, hogy két lábon járnak a földön, mivel az állattenyésztés mellett szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkoznak. Ezzel együtt nem lehet hibázni, mert ha nem tartják be a takarmányozási technológiát, ha nem ellenőrzik az állomány egészségügyi állapotát, akkor bizony gyorsan elfogy a pénz. A cégvezető elégedett a megvalósított fejlesztésekkel, mert úgy látja, hogy az állomány elhelyezése, tartási körülményei jelentősen javultak, ami a szaporulati eredményekben már megmutatkozik. A borjúmegmaradás csaknem százszázalékos. Meggyőződhettünk róla, hogy az állomány valóban jól érzi magát. A cégtulajdonos elmondta, hogy a Charolais a világ egyik legnyugodtabb természetű szarvasmarha fajtája, de ez a tulajdonság összefügg a tartási körülményekkel. Dicházán nem háborgatják az állatokat, természetes körülmények között, szabadon legelnek a dombok gyepűin április közepétől a decemberi behajtásig, így edzett, kiváló szervezeti szilárdsággal rendelkező tenyészállatokból áll az állományuk.

Az új istállókban helyezik el a vemhes üszőket, amelyek tiszta környezetben, nyugodt körülmények között hozzák világra a borjakat. S itt az elkülönítőben az újszülötteket sem fenyegeti semmi veszély, hiszen attól sem kell tartani, hogy a borjat eltapossák, mert a születés után azonnal leválasztják az anyától. De a leválasztást csak fizikai értelemben kell komolyan venni, ugyanis a borjakat naponta háromszor szoptatják. Az utolsó helyen állónak azért kell fejlesztenie, hogy elkerüljön erről a dicstelen helyről, míg az elsőnek azért, hogy ne csússzon le a dobogó legmagasabb fokáról. Ezt a bölcsességet Papp Sándor a genetikai fejlesztéssel kapcsolatban hangsúlyozta.

Hasznos tanulmányutak

A Charolais francia húsmarha fajta, tehát a gyökereket nem szabad elvágni, nemcsak a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete révén tartja a kapcsolatot francia tenyésztőkkel, hanem maga is építi a gazdákkal az együttműködést. Minden évben hoznak be szaporítóanyagot, tavaly például három francia bikát vásároltak, mert szükség van a vérfrissítésre is. Ezektől a bikáktól már borjak is születnek, úgy néz ki, hogy jó vásárt csináltak. A genetikai fejlesztésben azonban mellé is lehet nyúlni, ezért kulcskérdés, hogy olyan apaállatot biztosítsanak az állományban, amelyik erős, jó genetikával rendelkezik, és fejleszti az állományt. A jó ellésarány és a hústermelés a két legfontosabb szempont a genetikai munkában. Sándor minden évben elmegy Franciaországba, ahol a francia gazdákkal szívesen megosztják a tapasztalataikat egymással. Ezek a „tanulmányutak” igen hasznosak. Az a tapasztalata, hogy azok a gazdák élnek meg jól, akik legalább 250 tehenet tartanak. A francia gazdaságokban apáról fiúra száll az állattartás hagyománya, nem ritka a családi dinasztia a Charolais fajta tartásában sem.

Papp Sándor elnökségi tag a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületében, és oszlopos tagja a legfontosabb grémiumnak, a Tenyésztési Szakbizottságnak, s ennek következtében szoros a kapcsolata a hazai tenyésztőkkel, gazdálkodókkal is. Évente tucatnyi gazdaságba megy el, ahol nemcsak a küllemi bírálatokról esik szó, hanem a szakma legfontosabb kérdéseiről is. Ezek a látogatások nem egyirányúak, mert sok tenyésztő szívesen nézi meg a dicházi tenyészetet is, mert nincs titok, itt nyitott kapukkal várják a látogatót. (Csak zárójelben: ezt a nyitottságot tapasztalta az újságíró is a beszélgetés, és a látogatás során.) És szívesen jönnek a fiatal, úgymond pályakezdő állattartók, tenyésztők is, mert Papp Sándor igen segítőkész, és amiben tud, segít. Sok tenyésztővel baráti kapcsolatot ápol, s nemcsak idehaza, hanem a szomszédos országok gazdálkodóival is. Erdélyben két tenyészet származik a cégtől, a Vajdaságba két bikát adtak el, de értékesítenek tenyészanyagot a Felvidéken és Ausztriában is. Mindezek mellett a hazai gazdálkodókkal a legszorosabb a kapcsolata.

Tenyészállat-értékesítés

Hogy szárnyal-e a magyar húsmarhapiac, ezt a hírt nem tudtuk megerősíteni. Három éve bedőlt a legfontosabb exportpiacunk, ez pedig a török piac, ahová kis súlyú marhát vittek ki. Azóta újból megnyílt a török exportlehetőség, de még nem értük el a korábbi csúcsokat a kiszállításban. A hazai piacról tudni kell, hogy nem állunk jól a marhahús fogyasztása terén. Az egy főre jutó éves fogyasztás nem éri el a 4 kilogrammot, s ennek is a nagy részét a gyorséttermi hamburger teszi ki. A hazai marhahúsfogyasztás alakulását történelmi események is befolyásolták és befolyásolják ma is.

A török hódoltság idején a török megszállók igényelték a marhahúst, míg a magyarok – miután a marhatartást adóztatták – a sertés- és a baromfihúst fogyasztották. A magyar szürkemarhát pedig lábon adták el Németországban, az Osztrák Monarchiában, vagyis nem itthon vágták le, és fogyasztották el a marhahúst. A rendszerváltás előtt jelentősen több húsmarhát tartottak az országban, az állatállomány a rendszerváltás után lecsökkent. Ezt a legelők, rétek is megsínylették, mert miután eltűnt a szarvasmarha, a birka, a juh, a legelőkön a természet visszavette a magáét. A jelenlegi 130 ezres marhaállomány csak az országban meglévő 1,2 millió hektárnyi legelőnek az egyharmadát képes „karban tartani”.

Tiszta vérű állomány

330 tehenet (és a szaporulatát) tart, az állománya kizárólag tiszta vérű, legmagasabb törzskönyvű osztályba tartozik. Mint már említettük, a szaporulat komoly szelekción esik át, és amelyik egyed megfelel a kritériumoknak, azokat tenyészállatként értékesítik, valamint a saját állomány fejlesztésére használják. A tenyésztésre alkalmatlan egyedeket a piaci igényeknek megfelelően végsúlyra hizlalva értékesítik, mégpedig a családon belül működő vágóhídnak. A nagyobb lányuk és férje foglalkozik a vágóhíd működtetésével, és a hústermék értékesítésével. A vágóhídon hetente 15 marhát vágnak le, s a húst itthon és a külpiacokon is értékesítik, mégpedig egy állandó vevőkörnek.

A cég két lábon áll, ezért a földügyekről is szót ejtünk. Szerencsések abból a szempontból, hogy a tenyésztési központ körül helyezkedik el az a 300 hektár legelő, amelyet folyamatosan karban tartanak, így jó minőségű füvet legelnek az állatok az év hét-nyolc hónapjában. Itt terül el 60 hektár lucerna is, amely szintén a telephez kapcsolódik. A legelők 60 százalékán a vízellátást is megoldották, így az állomány biztonságban van. Áru- és takarmánynövényt csaknem 700 hektáron termesztenek (a területük jelentős része bérlemény). Főbb növényeik az őszi búza, az őszi káposztarepce, az őszi árpa, a napraforgó és a kukorica. A szántóföldi növénytermesztésben a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt. Lépést tartanak a korral, a traktoraikban már ott vannak azok a digitális eszközök, amelyekkel a precíziós gazdálkodását megalapozzák. Tény azonban, hogy a precíziós műszerek adatai akkor érnek valamit, ha egységes rendszerben értelmezik, de ehhez is szakember szükséges. A fiatalok már a digitális világban szocializálódtak, nekik könnyebben megy az átállás, mint a 60–70 éves gazdálkodóknak.

Abaúji Papp Charolais Kft.
3812 Homrogd-Dicháza
Homrogd, külterület 063/4 hrsz
Papp Sándor +36-20/529-03-27
e-mail: pappcharolais@gmail.com

Oklevél, serleg, aranyérem, nagydíj

A cégnél folyó munka magas színvonalát bizonyítja az a rendkívül sok oklevél, serleg, amely egy nagy vitrines szekrényben már nem fér el. Az Abaúji Papp Charolais Kft. rendszeresen részt vesz a hazai országos kiállításokon, ahonnan legtöbbször nemcsak aranyérmek sokaságát, hanem a nagydíjat is hazaviszik. A hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok az állattenyésztők legnagyobb éves rendezvénye, hiszen itt zajlanak a fajta tenyészbírálatai. A cég bikái, tehenei, borjai a kezdetektől jól szerepelnek, és minden évben léptek egyet előre. Dicházán igen sokat foglalkoznak a kiállításra kiválasztott állatokkal, Sándor abban bízik, hogy a versenytársak is hozzá hasonlóan készülnek az idei megmérettetésre. A hódmezővásárhelyi rendezvény a hazai állattenyésztési ágazat nagy seregszemléje, de már a környező országokból is érkeznek tenyésztők.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban