Új törvény a tenyésztők érdekében

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: B. Gy., 2019/05/19

Bujdosó Márton,
elnök

Nem minden előzmény nélkül jött létre az egyesület. A tenyésztő szervezetek már 1988-ban létre akarták hozni az érdekképviseleti fórumukat, mégpedig Magyar Charolais Tenyésztők Egyesület néven, de ezt az akkori hatalom nem engedte. Rá egy évre viszont megalakulhatott a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése, a MACHATE gazdasági társaság, mégpedig szikszói székhellyel. Három év múlva, 1992. június 30-án megvalósult az eredeti elképzelés, és az egyesülésből megalakult a mai szervezet. Bujdosó Márton alapító tagként volt jelen mindhárom szervezetnél, nem véletlen, hogy már korábban is betöltötte az elnöki posztot a tagság bizalmával. A 2000–2008 közötti időszakban izgalmas éveket éltek meg, többek között Magyarország az Európai Unió tagja lett, így a húsmarhaágazatnak is új kihívásokkal kellett megküzdenie. A legutóbbi tisztújtó közgyűlésükön, 2016. november 16-án, Lajosmizsén ismét Bujdosó Mártonnak szavazott bizalmat a tagság.

Hazai rendezésű világkongresszusok

Az elnök felidézi, hogy az egyesülés gondolata nem véletlenül jelent meg az ágazatban, ugyanis 1988-ban a Charolais-tenyésztők Magyarországon rendezték a világkongresszusukat. Mindez jelezte, hogy a magyar tenyésztők a fajta honosítása óta eltelt 17 évben jó munkát végeztek. A fajta magas színvonalú tartása, tenyésztése ma is alapvető fontosságú az egyesület tagsága számára, s ezt igazolandó, 2008-ban, húsz évvel az első hazai rendezésű világkongresszus után másodszor is Budapestre jöttek a világ minden tájáról a Charolais fajta tenyésztői. Ezt a világkongresszust a szlovák és a cseh szövetségekkel közösen rendezték meg. A három szervezet együttműködése nem véletlen, hiszen a magyar tenyészetekkel alapozták meg mindkét országban a Charolais fajta tenyésztését.

Újabb változás, váltás előtt áll az ágazat azzal, hogy tavaly november elsején életbe lépett az új állattenyésztési uniós rendelet, amellyel a jogharmonizációt követően könnyebbé válik a tenyészállatok és szaporítóanyagok kereskedelme, valamint a tenyésztőszervezetek határokon átnyúló tevékenysége. Az új uniós szabályozás azért vált szükségessé, mert a korábbi állattenyésztési regulákat az egyes országok eltérően értelmezték, és eltérően illesztették be a nemzeti joganyagokba. Szintén kiváltó ok volt, hogy biztosítani akarták a tenyészállatokra vonatkozó, a tenyésztéstechnikai és származástani feltételekre vonatkozó, valamint a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai kereskedelmének egységes szabályozását.

A legfontosabb változások november 1-től

A már elismert tenyésztő szervezeteket, tenyésztő egyesületeket, tenyésztő szövetségeket, magánvállalkozásokat és egyéb szervezeteket az EU-rendelettel összhangban elismertnek, valamint az általuk végrehajtott tenyésztési programokat elfogadottnak kell tekinteni. Minden egyéb tekintetben azonban az EU rendeletben foglalt szabályokat kell rájuk is alkalmazni. Ugyanazon fajta esetében több tenyésztőszervezet is kaphat elismerést és hajthat végre tenyésztési programot. A tenyésztőszervezeteknek lehetőségük nyílik más EU-tagállamban is működni, határon átnyúló tevékenységet végezni.

A tenyésztőszervezetek elismerésekor maga a szervezet elismerése és az általa végrehajtott tenyésztési program elfogadása elkülönül egymástól, az két külön közigazgatási eljárás lesz. A törzskönyvek felépítését, valamint a tenyészállatok törzskönyvbe, illetve annak fő- és melléktörzskönyvi részébe történő bejegyzésének szabályait, valamint a tenyésztőszervezet kötelezettségeit az EU-rendelet részletesen szabályozza, a tenyésztési programoknak e téren sokkal szűkebb mozgásteret biztosít. A rendelet megteremti az úgynevezett uniós referenciaközpontok létrehozásának jogi alapjait, melyek a teljesítményvizsgálatok és a tenyész-értékbecslések módszerének egységesítését célozzák. A származási igazolások tartalmi elemei kötöttebbek lesznek, a rendelet konkrétan megfogalmazza, hogy azoknak mit kell tartalmaznia. Egységesítik a harmadik országokból történő fajtatiszta tenyészállatok és azok szaporítóanyagai EU-ba hozatalának rendszerét. Emellett szigorúan szabályozza a rendelet a határon átnyúló tenyésztési tevékenységet is.

Az 1993-as hazai állattenyésztési törvényt harmonizálni kell az uniós szabályozáshoz, ám ez még nem történt meg. Az elnök szerint ez hátrányt jelent az ágazatnak is, de remény van arra, hogy az év első felében az Országgyűlés elfogadja az új törvénytervezetet, amelyben az egyesület javaslatai is megjelenhetnek. Tény, hogy minden országban olyan új törvényt alkotnak, amellyel a hazai tenyésztők eddigi munkáját, eredményét a lehetőségeken belül védi, és nem kiszolgáltatja. Erre nagy szükség van azért, mert olyan import „tenyészállatnak” nevezett kommersz állatok is megjelenhetnek a magyar piacon, amelyek az adott fajta hazai tenyészállatainak konkurensei.

Az sem kedvez az ágazatnak, hogy lazítottak a törzskönyvezési szabályokon, mivel hat generáció igazolása helyett négy generáció igazolása elegendő egy-egy tenyészállatnál. Az egyesület által ellenőrzött hazai Charolais-állomány 13 ezer egyedet tesz ki, ebből négyezer a fajtatiszta egyed. Minden tenyésztő arra törekszik, hogy a legjobb tenyészbikát válassza ki az állományából, és szigorúan ellenőrzött szűrőn lehet csak a tenyészállatokat beállítani. Az egyesület törekszik arra, hogy a hazai állomány ne „híguljon fel”, nem véletlen, hogy a Tenyésztési Szakbizottság tagjai komoly szakmai munkát végeznek. A tenyésztők munkájának eredményességét a hódmezővásárhelyi kiállításon megrendezendő állatshow-n lehet igazán lemérni.

Alacsony marhahús fogyasztás

Küzd az ágazat azzal is, hogy idehaza igen alacsony a marhahús fogyasztása. Az elnök szerint sokkal nagyobb promócióra, marketingtevékenységre, reklámra volna szükség ahhoz, hogy a marhahús fogyasztása idehaza nőjön, mert egészséges fehérjeforrásról van szó. Az egyesület megalkotta a minőségi marhahús védjegyet, amely a fogyasztók tájékoztatását segíti a vásárláskor. A tenyésztők és termelők szétszórtságából és tevékenységéből adódóan az évi 365 napos odafigyelés, munka elveszi az időt, a figyelmet a piacszerzéstől és -építéstől. A szétszórt tájékozatlan termelő pedig igen jó préda a magasan szervezett, koncentrált, sokszor monopolhelyzetben lévő kereskedőknek. Mindezek csökkentésére elkezdtük az egyesületünk átszervezését úgy, hogy régiós rendszert vezetünk be. A térségi „központok” közelebb kerülnek az ott gazdálkodó tenyésztőkhöz és gyorsabb, könnyebb elérhetőséget, gyorsabb piaci és tenyésztői információátadást biztosítanak a tagságnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai