Nem múlt még el az ASP-veszély

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: (hajtungy), 2019/05/21

Menczel Lászlóné,
a VHT titkára

Az elmúlt év abból szempontból relatíve jól zárult, hogy az afrikai sertéspestis terjedését sikerült megállítani. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára szerint, amikor egy ilyen járvány megjelenik, akkor az a tapasztalat, hogy az árak csökkennek, ám a tavaly áprilisban vaddisznóban diagnosztizált vírussal ez az árcsökkenés nem következett be a „várt” mértékben, s a hazai sertéshúsárak az uniós piaci trendekkel azonosan alakultak. Ez annak is köszönhető, hogy a házi sertésállományokban nem jelent meg az ASP vírusa, mivel a hatóság hatékony intézkedésekkel segítette a gazdálkodókat abban, hogy a vírus ne kerüljön be a sertéstelepekre. Ezek a szigorú hatósági előírások a gazdák körében is kedvező fogadtatásra találtak: ez esetben is beigazolódott, hogy nem elegendő jó intézkedéseket hozni, hanem be is kell tartani azokat.

Marad a bizonytalanság

A hazai sertéstartók igyekeztek megfelelni a szigorú előírásoknak, és olyan higiéniai, környezetvédelmi feltételeknek tettek eleget, amelyek alkalmasak arra, hogy a vírust távol tartsák a sertésállományoktól. Romániában például nem jártak sikerrel a hatósági lépések, mert ott komoly, százezres sertésállományokat kellett kiirtani, mivel az ASP megjelent a telepeken. Ugyanakkor az Európai Unióból érkezett ellenőrök sem találtak kifogást a szigorú magyar intézkedésekkel, azok hatékonyságával szemben. Az ASP veszélye azonban nem múlt el, s ez a fenyegetettség határozza meg az idei, további sertéságazati fejlesztési elképzeléseket. A titkár hangsúlyozta, hogy egyetlen uniós tagország sem tud biztos tervekkel előállni az idei évre, mert nem lehet tudni, hogy az ASP mikor és hol jelenik meg. S ahol megjelenik, ott az export lehetőségek bezárulnak, függetlenül attól, hogy a házi sertésállomány érintett-e vagy sem. Az uniós sertésexport legnagyobb piaca Kína, ahol az ASP-vírus nagy tételekben szedi áldozatait. Egyelőre nincs információ arról, hogy Kína mennyivel szeretné az Európai Unióból származó sertésimportját növelni, ha egyáltalán növelni szeretné. Ez esetben – s amennyiben a francia határoknál „megáll” az ASP, azért ott, mert az uniós nagy sertéstenyésztő országokban, mint Spanyolország, Dánia, Franciaország, Németország, még nem mutatták ki a vírus jelenlétét – a sertéshús ára nem fog továbbra sem csökkeni, mert a kínai piac húzószerepet tölt be az árakat illetően.
Annak ellenére, hogy tavaly néhány országból kitiltották a magyar sertéshúst, ez lényeges megrázkódtatást nem okozott a hazai termelőknek, mivel a magyar kormánynak sikerült megakadályoznia a nagyobb bajt, és Románia is vevőként jelentkezett. Jelenleg is folynak tárgyalások az ázsiai importőrökkel, hogy fogadják el a regionális menetességet, azaz csak a vaddisznók által érintett megyék esetén tiltsák a bevitelt.

Újraindulhat a hazai sertéshús exportja Szingapúrba

A szingapúri Agro-Élelmiszer és Állategészségügyi Hatósággal (AVA) kötött megállapodásnak köszönhetően ismét lehetővé vált a magyar vállalatok számára a sertéshús és nem hőkezelt sertéshúskészítmények Szingapúrba történő kiszállítása. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos az első hazai afrikai sertéspestis eset megjelenése óta tárgyalt szingapúri kollégájával a hazai sertéshúsexport újraindításáról. Idén januárban főállatorvosi látogatásra került sor a távol-keleti országba, melynek során hazánk szingapúri nagykövetségének támogatásával megszületett a regionalizációs megállapodás a kiszállításokhoz szükséges feltételekről. A döntés eredményeképp az afrikai sertéspestis vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára a szingapúri kiszállítások során.

Plusz támogatások, segítségek

Menczel Lászlóné szerint az idei évben már lesznek gondjaik a termelőknek, mivel a takarmányárak jelentősen megnőttek, s ezzel párhuzamosan csökkent az állatjóléti támogatás. Itt kell megjegyezni, hogy Nagy István agrárminiszter tavaly júliusban találkozott az ágazat szereplőivel és hangsúlyozta, hogy a kihívásokra rövidesen megoldásokat is találnak, de ez csak a gazdákkal szövetségben lehetséges. A kereskedelmi veszteségek enyhítése, az exportpiacok visszanyerése és az uniós eljárásrendhez hasonló regionalizáció érvényesítése érdekében a kormány mindent megtesz. „Mintegy harminc kereskedelmi partner harmadik országbeli hatóságával vettük fel a kapcsolatot – mondta Nagy István –, és a megkezdett tárgyalások eredménye, hogy például Hongkongba, Új-Zélandra és Kanadába az érintett megyéken kívüli területekről továbbra is lehetséges a sertéshústermékek exportja.” Az afrikai sertéspestis miatt valamennyi sertéstartó számára kamat- és költségmentes Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelt biztosítanak az idei évben. Az ázsiai exportpiacoktól erősebben függő mangalica esetében nagyobbak a problémák, ezért a helyzet megoldására javaslatcsomagot dolgoztak ki. Ennek részeként az egyik oldalon elsősorban a kisebb és közepes gazdaságoknak segítséget nyújtó, mangalica anyakocák utáni 50 ezer forintos plusztámogatást terveznek, a másik oldalon eddig nem kihasznált európai és tengerentúli piacok eléréséhez nyújtanak érdemi segítséget, hozzájárulva a korlátozott elérésű ázsiai célországok kiváltásához. Mind a kamatmentes hitelt, mind a kocák utáni támogatást csekély összegű támogatás formájában van mód 2019-ben bevezetni az európai uniós támogatási szabályok keretei között.

Az állatjóléti támogatás nemzeti keretből történik, de ezt notifikáltatni kell az Unióban. A jóváhagyási eljárás során két jogcímet nem hagyott jóvá a Bizottság, ami viszont támogatáscsökkenést okoz a termelőknek. Mindeközben a termelési költségek nőnek (lásd takarmányárak növekedése, bérek, közterhek növekedése, inputanyagok árainak emelkedése stb.), ezért a termelőknek kell megtalálniuk azt az utat, amellyel talpon, és versenyben tudnak maradni a vetélytársakkal szemben. A kereskedelemnek ugyanis szabad keze van abban, hogy honnan szerzi be az áruját, s magyar, illetve más uniós tagországból származó sertéshúst és feldolgozott termékeket kínál a vásárlóinak.

Nagy István miniszter sem véletlenül mondta azt, hogy csak a gazdákkal összefogva tudnak hatékonyan cselekedni. Menczel Lászlóné is azt hangsúlyozta, hogy még mindig gyenge lábakon áll az integráció, holott nagy szükség lenne rá, mert elaprózott a termelés és a feldolgozás is. A feldolgozás területén csupán két – uniós mércével mérve közepes, de idehaza – nagy feldolgozó vágóhíd működik, míg a többi vágóhíd már jóval kisebb kapacitással bír. Szükség volna ezen a téren is egyfajta koncentrálódási folyamatra, ám ennek nem sok az esélye. További nagy probléma a jövedelem elosztásában „lappang”. A titkár szerint jövedelem keletkezik az ágazatban, csak éppen a jövedelem megosztásában akadnak jelentős egyenetlenségek.

Piac és marketing

Külön beszélünk a Kiváló Magyar Sertéshús (KMS) védjegy állapotáról. A titkár elmondta, hogy a KMS-védjegy iránt nagy az érdeklődés a gazdasági szereplők körében. Nem eléggé ismert a fogyasztók körében, s ezt az ismertséget növelni kell. A VHT a védjegy működtetője, az Agrárminisztérium felhatalmazása és támogatása mellett. Jelentős hatékonyságnövelő marketingtevékenységre van szükség, részben azért, hogy a fogyasztók jobban megismerjék a védjegy lényegét, és nőjön a kereslet ezen termékek iránt, másrészt azért, hogy a kereskedelem árban is elismerje a minőségi különbséget. A legnagyobb probléma ugyanis az, hogy azonos áron jelenik meg a polcokon a KMS-minőséget szerzett és nem szerzett termék. Persze nem biztos, hogy a KMS-minősítést nem szerzett termék gyengébb minőségű, de ez esetben a termelő nem vállalja fel a megmérettetést. A KMS-védjeggyel ugyanis a termelő deklarálja azt, hogy olyan feltételekkel termel, amelyek javítják a hús minőségét. Ezt pedig – mivel eléggé szigorúak a feltételek, és többletfeladatokkal, többletköltséggel is jár azok betartása – az árban is el kellene ismerni. Mivel a VHT-nak nincs módja marketingprogramot indítani a védjegy ismertségének a növelésére, ezért a VHT minden segítséget megad az AMC-nek ahhoz, hogy a KMS védjegyhez kötött marketing programja hatékonnyá váljon.

Ami a VHT idei terveit illeti, Menczel Lászlóné elmondta, hogy mindenképpen szeretnék az informatikai rendszerüket fejleszteni, bővíteni, mert ez a kulcs a hatékonyság növeléséhez. A jó, pontos, megbízható információ ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy a termelő versenyképesen tudjon a piacon megjelenni. Az informatikai rendszer fejlesztéséhez azonban segítségre is szükségük van, mert önerőből nem tudják a fejlesztéseket megvalósítani.

Online képzés vadászok számára

Az ASP terjedésének megakadályozása és a vírus helyhez kötése érdekében kiemelten fontos, hogy mind az állattartók, mind a vadászok fokozottan betartsák a járványvédelmi előírásokat. A védekezés elsődleges és legfontosabb elemeit Bognár Lajos, az országos főállatorvos által kiadott határozatok és utasítások tartalmazzák. Ezek egyike, hogy a fertőzött területeken egyéni és társas vadászatot csak járványügyi képzést végzett, sikeres vizsgát tett és erről tanúsítvánnyal rendelkező vadászok folytathatnak.
A fertőzött terület növekedése, az ott közvetlenül érintett, valamint a vendégvadászként érkezők nagy száma miatt magas és folyamatos az igény a képzés iránt. A vadászok hatékony segítése érdekében a NÉBIH lehetővé tette a járványügyi kurzus online teljesítését a NÉBIH távoktatási oldalán. A portál használata regisztrációhoz kötött, a jogosultsági igényeket az aedu@nebih.gov.hu címen tudják jelezni az érdeklődők. Vizsgázni a tananyag elolvasását követően lehet 2019. január 14. és december 13. között, sikeres eredmény esetén a tanúsítvány egyből letölthető. A távoktatási rendszerrel kapcsolatos további tudnivalókat a mellékelt útmutató tartalmazza. Az online felületet a kurzus elvégzése után is érdemes figyelemmel kísérni, ugyanis a közzétett információk, utasítások, előírások folyamatosan frissülnek. Az oldalon tehát a vadászok bármikor hozzájuthatnak a legfrissebb rendelkezésekhez, valamint tájékozódhatnak a nemzetközi tapasztalatokról, az aktuális járványhelyzetről és az őket érintő legfontosabb kérdésekről. Az oldalra az a vadász is regisztrálhat, aki a területi állategészségügyi hatóság által szervezett képzést sikeresen elvégezte, de tudni szeretne a legfrissebb információkról, rendeletekről.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai