Internet és permetezőgép - A szőlőültetvények állapota, várható vegetációja és növényvédelme

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Dr. Gabi Géza PhD TM KH SZJH AKFO Növény- és Talajvédelmi Osztály, 2019/05/27

A 2019. év téli időjárása a megszokottnál melegebb és szárazabb volt. A december átlaghőmérséklete +2 °C lett, csapadék 20–40 mm esett az ország különböző területein. Január átlaghőmérséklete +0,3 °C lett, csapadék 35–45 mm esett. Február átlaghőmérséklete +2 °C lett, csapadék 20–50 mm esett. Az egész tél során csak néhány alkalommal és csak kevés helyen fordult elő –10 °C alatti minimumhőmérséklet (január 8., Vásárosnamény: –18,6 °C), a többi napon ennél enyhébb időjárás volt. A havi átlaghőmérsékletek a tél folyamán magasak voltak, csapadék az átlagosnál kevesebb hullott. A tél során nem volt hótakaró, amely megvédje a növényeket a fagyoktól, de hideg sem volt.

A kártevők és a kórokozók viszont jól átteleltek. Sok helyen tömeges a rovarkártevők jelenléte. A kártevők közül a cserebogarak, az atkák, a kabócák, a szőlőmolyok nagy számban átteleltek. Májusban ezek a kártevők érzékeny veszteségeket okozhatnak (1. ábra), ha nem teszünk ellenük semmit.

1. ábra. Májusi cserebogár kártétele fürtkezdeményen

Még ennél is veszélyesebb a kórokozók helyzete. A tőkék alatt a tavalyi szőlőlevelek, amelyekben a peronoszpóra áttelelő képletei vannak, nem bomlottak le a télen. A tőkék alatt mindenhol látni a tavaly ősszel lehullott lombozat maradványait, amely az idei évben korai és erős peronoszpórajárvány elindítója lehet. A márciusi nagyon száraz időjárás nem kedvezett a korai peronoszpórajárvány kialakulásának, és a későbbiekben, jelentősebb csapadék hatására a betegség fellépése erőssé válhat. A lisztharmat áttelelő képleteinek, a kazmotéciumoknak sem ártott az idei tél, a tavalyi évi erős lisztharmatjárvány után az idei évben is számítani lehet a kórokozó jelentős fellépésére.

A meleg márciusban a vegetáció a megszokottnál előbb indult. A hónap során csapadék országosan 6–20 mm esett. A meleg és száraz időjárás nagyon korán elindította a növények fejlődését. A déli országrészben a gyümölcsösöknél már március végén megindult a cseresznye virágzása, az alma is megkezdte a virágzást április elején. Az őszibarack április első napjaira már elvirágzott. A szőlőnek már március legvégén kis hajtásai voltak (2. ábra). Április első felében érkezett némi csapadék (15–20 mm), de ez, főleg a szántóföldi növények esetében, csak „tűzoltásra” volt elég.

2. ábra. Március utolsó napjaiban a szőlő fejlettsége

Az elmúlt évek időjárási adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy némi kilengésekkel és az alapfolyamatokat kis időszakokban cáfolva ugyan, de az időjárás melegszik, a havi átlaghőmérsékletek egyre magasabbak. A csapadék többéves átlaga 650 mm körül alakul, ami nem mutat tendenciaszerű változást sem a növekedés, sem a csökkenés irányába. A csapadék éven belüli eloszlása azonban nagyon változó, amely több szempontból kedvezőtlen a szőlőtermesztés számára. A növényeket megviseli a ritkábban, de nagy adagokban érkező eső. Mivel a szőlő állókultúra, az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt kénytelen elviselni az év ugyanazon időszakában, különböző évjáratokban a teljes aszályt vagy az özönvízszerű esőzést.

További terhet jelent a szőlőnek a hőségnapok évről évre növekvő száma. Hőségnapnak azokat a napokat nevezzük, amelyeknél a napi maximum hőmérséklet meghaladja a +30 °C-ot. „Elrettentő” példaként hozható fel, hogy a Szekszárdi borvidéken az előforduló hőségnapok száma 2017-ben elérte az 50-et, 2018-ban az 51-et!

Az ebből következő jövőbeni kilátások a szőlőtermesztésre vonatkozóan nem túl biztatóak: a járványok a csapadékkal szoros összefüggésben fejlődnek, amelynek évi eloszlása nagyon változó; az általános melegedés, a vegetáció korábbi megindulása miatt erősebb és hosszabb járványok várhatók. Ez több permetezést, a szőlővédelem költségeinek növekedését jelenti. Ezen kívül még nem említettük az amerikai szőlőkabóca elleni – sok borvidéken, ahol már azonosították az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegséget – kötelező és költséges védekezést.

A SZŐLŐLISZTHARMAT

Az elmúlt években ez a betegség vált a fő ellenféllé a szőlőben, az ellene való védekezés képezi a szőlő növényvédelmének alapját. A betegség előretörésének okai: a felmelegedés, a fenológiák korábbra tolódása, a magas páratartalom, a védekezés hiányosságai és a rezisztencia.

Életfeltételek

2018-ban járványos mértékű lisztharmatfertőzés volt az ország szinte mindegyik borvidékén. A járvány kialakulásában nagy szerepe volt az előző év őszén tömegesen képződő ivaros termőtesteknek, az átteleléshez ezek számára kedvező időjárásnak, valamint a korai, nagymértékű fertőzések kialakulásának. Sok helyen csak későn észlelték az erős fertőzést és megkésett, tűzoltásszerű védekezést végeztek, ami sokszor jelentős többletköltséggel párosult.

A lisztharmatnak kedvezett az elmúlt év őszi időjárása. A rosszul védett vagy szüret után már kezeletlenül hagyott ültetvényekben sok kazmotécium képződött a leveleken, amelyek az őszi csapadékkal lemosódhattak a tőkerészek kéregrepedéseibe, ahonnét tavasszal ismét fertőzhetnek. A tél enyhe volt, ami szintén kedvező a lisztharmat számára.

A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs időben, a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertőzést (3. ábra). A gombának kedvező a párás, meleg időjárás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fő problémát az ivaros alak okozza. Az aszkospórás fertőzésből induló tünetek már május közepén észlelhetők. A leveleken elszórtan, apró telepek jelennek meg a fertőzés következtében. A fürtökön először fehér bevonat képződik, majd később felreped a bogyóhéj, amely fertőzési kaput jelent a szürkepenész számára.

3. ábra. Szőlőlisztharmat bogyón

Nagyon fontos megjegyezni azt a tényt, hogy az utóbbi években a szőlő virágzása a megszokott június 5-i időpontról előretolódott kb. egy héttel korábbra. Ez a tény azt a következményt vonja maga után – mivel a legkritikusabb időszak növényvédelem szempontjából a virágzás –, hogy a védekezési stratégiánkat át kell gondolni, és előbb kell elindítani a növényvédelmi kezeléseket a megszokott időpontnál. A május 15. körül elindított szőlővédelmi technológia tűnik helyénvalónak az idei évben. A virágzás alatt folytatott hatékony és „erős” növényvédelmi technológia a továbbiakban meghozza gyümölcsét, és júliustól már könnyíthetünk a – kedvező esetben – tünetmentes ültetvény növényvédelmén.

A szőlő „előrecsúszott” virágzási idejéhez alkalmazkodtak a gombabetegségek is, és a lisztharmat az utóbbi években menetrendszerűen már május közepén megjelenik az ültetvényekben. A szőlővédelem kritikus időszaka tehát – a megszokott júniusi, 1 hónapos időtartamtól eltérően – az utóbbi években korán, május közepén kezdődik, és júliusban is tart. Összességében, a kritikus időszak így 2,5 hónapos, ami alatt nem lehet védelem nélkül hagyni a szőlőtőkéket. Ez a tény nemcsak megnehezíti, de költségesebbé is teszi a növényvédelmet az ültetvényekben.

Védekezés

A lisztharmat elleni védekezésnél is a legfontosabb a megelőzés. A védekezéseket 4–6 leveles állapottól kell elkezdeni, mivel ilyenkor még nem jön létre tömeges fertőzés. Virágzás előtt a kontakthatóanyag-tartalmú készítményeket használjuk (Thiovit Jet, Kumulus S, Microthiol Special, Karathane Star). Fürtmegnyúlástól nagy odafigyelést igényel a szőlő, mivel a fürtök ekkor a legfogékonyabbak a lisztharmatfertőzésre. Ebben az időszakban a védelmet a felszívódó hatású gombaölőszerekre (Dynali, Falcon 460 EC, Systhane 20 EW, Talendo Extra, Topas 100 EC, Vivando, Luna Experience) és a gomba légzését gátló strobilurin (Cabrio Top, Flint Max, Quadris Max) készítményekre alapozzuk. Erős fertőzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg időjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kénkészítmények perzselést okozhatnak (4. ábra).

4. ábra. Perzselési tünetek fiatal leveleken

A már kialakult fertőzések kezelése nehezebb feladat. Itt már csak általában a két „ősi elem”, az 1972–73-ban engedélyezett kén és a (meptil)dinokap (Karathane Star) hatóanyagot érdemes kijuttatni tankkeverékben. A többi készítmény csak részmegoldást jelent a kifejlett lisztharmattelepek ellen, legtöbbször hiányos a hatásuk vagy a leveleken vagy a bogyókon.

A fajták tekintetében a Kék oportót, a Kékfrankost és a Chardonnay-t kell kiemelni, mint lisztharmatra érzékeny fajtákat. Esetükben a védelmet még korábban és körültekintőbben kell megszervezni.

2019-ben várható

Az időjárás alakulását nem tudjuk előre, de az idei évben is nagy szerepe lesz az április-májusi időjárásnak a szőlő kezdeti fejlődésében, valamint a kórokozók első fertőzése és a tünetek megjelenése szempontjából. Melegebb tavaszokon – főként, ha többször esik az eső – gyorsabb a szőlő fejlődése, és a gombabetegségek is korábban és erősebben fertőzhetnek. A lisztharmatgomba áttelése zavartalan volt, így a fertőzőanyag mennyisége nagy. Javasolható a május 10. és 15. közötti első kezelés elvégzése kontakt készítményekkel (kén és Karathane). Ezután következhet május 20. és 25. között az első felszívódó vagy strobilurin hatóanyagú készítménnyel való permetezés. Ezt követően aztán váltva használjuk a felszívódó készítményeket és a strobilurinokat. Lehetőleg minden permetezésnél használjunk ként.

Rezisztencia

A szerrezisztencia veszélye reális napjainkban. Ennek mértéke azonban nem esik egyforma megítélés alá. A Magyarországon kialakult strobilurinrezisztencia miatt a cégek nem javasolják termékeikkel a blokkszerű kezelést. A kialakult strobilurinrezisztencia mértéke nem jelentős Magyarországon, az ültetvények többségében még nincs kedvezőtlen tapasztalat az évek óta blokkszerűen használt strobilurinkészítményekkel. Ez jellemzi a többséget. Néhány helyen azonban jelentős hatástalanság alakult ki a strobilurinokkal szemben lisztharmat tekintetében is. Ezeken a helyeken a termelők fokozottan kísérjék figyelemmel a cégek erre a helyzetre vonatkozó javaslatait.

Az Interneten nyomonkövethető a rezisztenciakérdéssel foglalkozó nemzetközi bizottság munkája, a www.frac.info címen, amely a Fungicid Rezisztencia Bizottság hivatalos honlapja. A szőlőben használt QoI fungicidek felhasználásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozik a munkacsoport. Magyarországon az alábbi – szőlőben lisztharmat ellen engedélyezett – készítmények tartoznak a QoI fungicidek csoportjába: Cabrio Top, Quadris Max, Flint Max. A bizottság, használatukat illetően, alapvetően a következő javaslatokat fogalmazza meg: 3 alkalomnál ne használjuk többször évente a strobilurinokat; csak váltva, másik keresztrezisztencia csoportba tartozó készítményekkel használjuk a strobilurinokat; megelőző jelleggel használjuk a strobilurinokat, már kialakult fertőzésnél kijuttatva hajlamosítanak a rezisztenciára; csak a gyártók által javasolt növényfenológiai időszakokban használjuk a strobilurinokat.

A már bevált készítmények mellett az elmúlt három évben megjelent néhány új készítmény a piacon, amelyek használata során nem kell rezisztenciaproblémákkal számolni. Ezek használatával és technológiába illesztésével – a strobilurinokkal váltakozva használva – jelentősen javíthatjuk a szőlővédelmi technológiánk biztonságát.

Tájékozódás–információszerzés–előrejelzés

A helyi viszonyok döntő jelentőségűek a lisztharmatjárványok kialakulásánál. A helyi viszonyokat a legjobban a helyi növényvédelmi előrejelzések elemzik. A növényvédelmi előrejelzés fokozott ütemben fejlődött az elmúlt években. Az automata meteorológiai mérőállomások, a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetőség eredményeképpen ma már bárki – a borvidékéhez tartozó területről – napi információkat szerezhet az éppen aktuális növényvédelmi helyzetről és a hozzá kapcsolódó teendőkről. Az egész országot lefedő előrejelzések, borvidékenkénti választási lehetőséggel elérhetők a SYNGENTA, a BAYER és a BASF cégek szőlő-növényvédelmi előrejelzéssel foglalkozó honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kórokozók fellépésének valószínűségét, a kártevők rajzási adatait. Meteorológiai mérések, hőmérséklet- és csapadékadatok szerepelnek még a tájékoztatókban. Az elkövetkező időszakban várható károsítók fellépésének időpontjáról és mértékéről is információhoz juthatunk.

A SZŐLŐPERONOSZPÓRA

Az elmúlt években tapasztalható száraz időjárásban visszaszorult a kórokozó, 2018-ban sem okozott számottevő fertőzést. A kórokozó számára a legkedvezőbb a tartósan meleg, párás, gyakran esős idő. Az első fertőzések május közepén, végén alakulnak ki. A leveleken a fertőzés helyén megjelenő sárga olajfolton párás, meleg időben sporangiumtartó gyep képződik, ahonnét a kifejlődő konídiumokkal további fertőzések jönnek létre. Egyes évjáratokban a mediterrán légáramlatokkal beérkező konídiumok okoznak fertőzéseket. A védekezést tekintve nagyon fontos a megelőzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertőzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben (5. ábra). A virágzástól a fürtzáródás időszakáig, az intenzív hajtásfejlődés szakaszában a legérzékenyebb a szőlő a betegségre. Ebben az időszakban a védekezéseket felszívódó és kontakt készítmények kombinációival célszerű elvégezni. Az utóbbi „peronoszpóramentes” évjáratok után valószínűleg előbb-utóbb (lehet, hogy éppen 2019-ben) jelentősebb fertőzéssel jelentkezhet a kórokozó.

5. ábra. Szőlőperonoszpóra olajfoltja

SZÜRKEROTHADÁS

A kórokozó a szőlő minden zöld részét fertőzheti, de legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. Jelentőségét növeli, hogy a gomba polifág kórokozó, valamint hogy az élő és elhalt növényrészeken is fennmarad. A kórokozó számára a csapadékos, mérsékelten meleg időjárás a kedvező. A szürkepenész elsősorban sebzéseken keresztül (jégverés, molykártétel, sérves bogyó) jut be a növénybe. A védekezést tekintve a legkritikusabb időszakok a virágzás körüli (6. ábra), a fürtzáródás előtti és az érés időszaka. Virágzáskor elegendő a folpet hatóanyag-tartalmú készítmények (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F) kijuttatása, amelyek védelmet biztosítanak a peronoszpóra ellen is. A strobilurin készítmények (Cabrio Top, Quadris Max, Flint Max) is nagyon jó hatékonysággal védik meg a szőlőt a szürkepenésszel szemben.

6. ábra. Szürkepenész virágzó fürtön

ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁG FITOPLAZMA

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasma a szőlő veszélyes károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés hiányában a tőkék 80–100%-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium, bejelentési kötelezettség alá tartozó karantén károsító.

Magyarországon 2013-ban mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma. A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Távoli új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) terjed, a vektor szívogatásával kerül át egészséges növényekbe, megfertőzve azokat. A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, a rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, a tenyészidőben pedig a lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres (Sivanto Prime, Mavrik 24 EW, Karate Zeon 5 CS, Reldan 22 EC) kezeléssel tudjuk megoldani.

SZŐLŐMOLYOK

A szőlőmolyok első nemzedéke április-májusban rajzik. A lerakott tojásokból kikelő hernyók a kis fürtökön károsítanak. Az ellenük való védekezés időzítését célszerű szexferomoncsapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapdákat már április közepén célszerű kihelyezni. A csapda a hím egyedeket gyűjti, és az első nagyobb rajzáscsúcs után 7–10 nappal célszerű a molyok elleni permetezést időzíteni (Karate Zeon 5 CS, Steward 30 DF, Decis Mega) készítményekkel.

LEVÉL- ÉS GUBACSATKÁK

Az általánosságban enyhe téli időjárás miatt az idei tavaszon az atkák kártétele várhatóan erős lesz. Tavasszal az atkák már a rügypikkelyek védelmében megkezdik a még ki sem fakadt hajtások szívogatását. Fakadást követően a fejlődő, kis hajtásokat is nagy számban szívogathatják, így május elejére jelentős károk alakulhatnak ki (7–8. ábra). A kártétel felismerését nagyban megnehezíti, ha a hajtások lassan fejlődnek, és a kártételek így alig észlelhetők. Az atkák a szívogatásukkal jelentősen visszavetik a növények kezdeti fejlődését. A kártétel megelőzhető speciális atkaölő készítmények használatával (Vertimec Pro, Envidor 240 SC) az atkák ellen. A továbbiakban a kén rendszeres (legalább 4 alkalommal), egész éven át tartó okszerű használatával – speciális atkaölő szerek nélkül is – általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevő egyedszámát.

7. ábra. Szőlő-levélatka tünetek


8. ábra. Szőlő-gubacsatka tünetek

GYOMNÖVÉNYEK

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A gyomnövények levelein keresztül felszívódó hatóanyagú készítményekkel eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlőt. A gyomnövények 15–25 cm-es fejlettségénél juttassuk ki az említett készítményeket. Évelő gyomnövények ellen a magasabb dózist javasolt kipermetezni, a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 20–25 cm-t. A kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzs és kordonkar tisztítás.

BIOTERMESZTÉS

Napjainkban egyre nagyobb teret hódit a bio- és/vagy öko­ter­mesz­tés. Minden évben folyamatosan bővül a környezettudatos, vegyszermentes termesztésbe bevont ültetvények száma. A környezettudatos felhasználók részére a szőlő növényvédelmében felhasználható engedélyköteles és nem engedélyköteles termékek száma is folyamatosan növekszik.

Engedélyköteles termékek:

• adjuvánsok (hatásfokozók): WETCIT;
• növénykondicionálók: KONDISOL, OIKOMB A, HUMINISZ, WUXAL ASCOFOL, VITISAN, BENEFIT PZ, MC CREAM;
• lombtrágyák: SOLVITIS, YARAVITA BORTRAC 105, PREV-B2, FITO HORM, WUXAL AMINOCAL, KENDAL TE;

Nem engedélyköteles termékek: mezei zsurló, répacukor (szacharóz), kitozán-hidriklorid, mésztej (kalcium-hidroxid), fűzfakéreg, háztartási ecet, lecitinek, gyümölcscukor (fruktóz), szódabikarbóna, diammónium-foszfát, tejsavó, napraforgóolaj, hidrogén-peroxid, csalán, agyagos faszén, konyhasó, mustármagpor, sör.

Tudatosan kerülve a növényvédő szerek használatát vagy azokat csak korlátozottan használva drágábban ugyan, de tisztes eredménnyel védhetjük meg a szőlőt. Ökotermesztésben alapvetően a réz- és kéntermékekre alapozzunk, ezt egészítsük ki a szőlő bio-növényvédelmében használható termékekkel.

Dr. Gabi Géza PhD
TM KH SZJH AKFO
Növény- és Talajvédelmi Osztály

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai