2026. 04. 03., péntek
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A gazdáknak nincs pénzük arra, hogy alternatív tojótyúktartásra álljanak át

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: MTI, 2019/05/23
Címkék: tojástermelés, tojótyúk-tartás

A gazdák nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy az alternatív tojótyúktartásra álljanak át, a váltás rövid időn belül hatalmas befektetést igényelne, hiszen a magyar termelés 90 százaléka ketreces tartásból származik - mondta a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke az M1 aktuális csatornán szerdán.

Pákozd Gergely kifogásolta, hogy semmilyen szakmai egyeztetés nem történt az áruházláncok bejelentése előtt, miszerint rövid időn belül beszüntetik a ketreces tartásból származó tojások árusítását. Döntésüket azzal magyarázták, hogy a szabadtartás fenntarthatóbb, kevésbé terheli a környezetet, azonban erről még mindig folynak viták, nem csak a tojáságazatban, de az egész mezőgazdaságban - tette hozzá az alelnök.
Kérdésesek az úgynevezett alternatív termelési módok, hiszen így a tojótyúkoknak nagyobb területre és több takarmányra van szükségük, vagyis az energiafelhasználás is jóval magasabb lesz - fűzte hozzá.
Érthetetlennek tartják az állatjóléti indokokat is, mivel az Európai Unióban nagyon szigorúak a szabályok, és 2012-ben le kellett cserélni a tojótyúk-technológiát, éppen az állattartási körülmények javítása érdekében - jegyezte meg Pákozd Gergely.

Ajánlott kiadványokPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés

Ez is érdekelhetiA magyar tojásszektor profitálhat a botránybólAz étkezési tojások árjelöléseMélyalmos tojótyúktartás – eredményesen

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
Egy versenyképes ágazat fenntarthatósági küzdelmei
Nagy István agrárminiszter több fórumon is kijelentette, hogy a magyar barofiágazat az egyik legversenyképesebb állattenyésztési ágazat Magyarországon, így a jövőbeli kilátások is biztatóak. A miniszteri dicséret természetesen megalapozott, bár Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója szerint igen sok munka és küzdelem húzódik meg a siker mögött.
Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza