Hungarikum lett az akác és az akácméz

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: SZB, 2014/07/10
Címkék: akác, akácméz, hungarikum, EU, Európai Unió, megvédjük az akácot

– Milyen érvek szólna az akác mellett és ellen? – kérdeztük Glattfelder Béla képviselő urat.

– Az ellenérvek lényege, hogy az akác egy veszélyes, invazív, idegenhonos fafaj, míg mellette az szól, az akác egy hasznos faj. Ez a két érvelés áll tehát egymással szemben. Mivel pedig ebben a kérdésben a hungarikumbizottság döntött, és úgy ítélte meg, hogy az akác kiemelt nemzeti érték, amire vigyázni kell, ezért mi idehaza ezt a vitát lezártnak tekintjük. Ez a vita a jövőben most már nem Magyarországon fog folytatódni, hanem sokkal inkább az európai színtéren, ott kell majd megvédeni az akácot, Magyarországon ezt már megtettük.

– Az akác védelmében tehát létrejött először az Akác Koalíció, aztán megtörtént az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítása. Milyen további lépésekre van még szükség?

– A harmadik lépés a magyar jogszabályok kigyomlálása, a negyedik pedig az akác európai fronton való megvédése.
Mi idehaza három kategóriába soroltuk a jogi problémákat. Az első kategóriában van az erdőtörvény végrehajtási rendelete, amely maga is úgy fogalmaz, hogy az akác egy veszélyes, idegenhonos, invazív faj. Ezzel az a baj, hogy igen nehéz lenne Európában úgy elmondani, hogy az akác nem veszélyes, idegenhonos faj, ha közben egy magyar jogszabály is ezt tartalmazza. A magyar jogból tehát az akácnak ezt a fajta besorolását ki kell törölni. A második kategóriába olyan különböző jogszabályok tartoznak, amelyeket azért tettünk, hogy a legváltozatosabb, legrafináltabb módon korlátozzák az akáccal való gazdálkodást. A harmadikba pedig az Európai Unió Közös Agrár­politi­ká­ról szóló rendelete értendő, amelyik egyébként már most precedenst teremtő módon korlátozza az „egyértelműen nem őshonos” fajokkal való energiaültetvény telepítését. Ilyen esetben ugyanis nem teszi lehetővé a kedvezményes elbánás alkalmazását az ökológiai fókuszterületek, illetve a zöldítés kapcsán. Úgy véljük, hogy itt az Európai Bizottság túllépi a hatáskörét, következésképpen a magyar kormánynak ezt a rendelkezést az Európai Bizottság előtt meg kellene támadnia, hiszen ez egy súlyosan jogsértő rendelkezés.

– Milyen szempontok alapján lehetséges megvédeni az akácot az Európai Unió ellenében?

– Már elfogadásra került egy uniós rendelet, amely felhatalmazást adott az Európai Bizottságnak arra, hogy a következő mintegy másfél évben állítson össze listákat az általa veszélyesnek tartott, idegenhonos, invazív fajokról. Ezek a listák lehetővé fogják tenni, hogy az Európai Bizottság különböző jellegű intézkedések megtételét kényszerítse ki a tagállamoktól. A legenyhébb intézkedési kör lehet az első listán szereplő fajokkal szemben, hogy megtiltja a tagállamoknak az ezekkel való exporttevékenységet, a kereskedelmüket, így tiltva, hogy ezek a fajok terjedjenek az Európai Unióban. Magyarország számára már ez a rendelkezés is korlátozó jellegű, hiszen jelentős kutatási eredményeket értünk el az akáccal kapcsolatosan, amelyek után több uniós tagállamból is van érdeklődés. A klímaváltozásra adható válaszként mások is akáccal szeretnének olyan területeket erdősíteni, ahol egyébként más növényekkel vagy fafajjal profitot termelő módon már nem lehet gazdálkodni. Ez tehát az akác külkereskedelmi értékesítési lehetőségeit korlátozná.

A második kategóriába kerülnének azok a fajok, amelyek után a velük való gazdálkodás során sem tagállami, sem uniós támogatás nem adható. Ez hasonlóan sérelmes lenne számunkra, hiszen erdőtelepítéshez és energiaültetvény létesítéséhez, ha ez akáccal is történt, eddig mind nemzeti, mind uniós forrásból nyújtottunk támogatásokat. Ezzel a ponttal kapcsolatban egyébként még a visszamenőleges hatállyal történő korlátozás problémája is fennáll.

A harmadik kategóriába sorolandó fajokkal kapcsolatban az Európai Bizottság arra kötelezné a tagországokat, hogy az adott fajt szorítsák vissza, bizonyos területekről irtsák ki. Pontosan ezt követelik egyébként a magukat természetvédelminek tartó, adománygyűjtő szervezetek, illetve különböző tudományos intézetek is, amelyekkel szemben mi egyébként lényegesen erősebb, szélesebb tudományos háttérrel rendelkező szervezetekkel alapítottuk meg az Akác Koalíciót. A negyedik csoportba pedig azok a fajok lennének besorolva, amelyeknek a teljes kiirtását rendelné el az Európai Bizottság.

Mi nyilván azt szeretnénk elérni, hogy az Európai Bizottság egyik listára se javasolja feltenni a magyar akácot. Ezért volt fontos, hogy a magyar akác a hun­ga­ri­kummá nyilvánítással tagállami védettséget nyerjen, hiszen egyértelműen jogsértő lenne, ha az Európai Bizottság ilyen jelentős mértékben korlátozná a tagállami hatásköröket. Ezeknek a listáknak a felállítása egy évig fog tartani, ezt követően a tagállamok fél évig vitatkozhatnak, hogy azokat elfogadják, módosításokkal fogadják el, vagy nem fogadják el. Következésképpen az Akác Koalícióban arra kell majd törekednünk, hogy ebben az egyéves előkészítési időszakban a mi hangunk is hallatszódjon Brüsszelben, és elmondhassuk, hogy hasznos fafajnak tartjuk az akácot, és nem tartjuk indokoltnak, hogy európai uniós korlátozás alá kerüljön. Ez a kérdés maradjon tagállami hatáskörben, itt nincs szükség a tagállami hatáskörök korlátozására. Ha pedig nem érnénk el sikert az első fordulóban, akkor a másodikban a tagállamokat kell majd meggyőzni ugyanerről.

Ajánlott kiadványokDr.Radics László:
Növénytermesztés határok nélkülKapronczai István (szerk.):
A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai UnióigKapronczai István:
A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkigLukács Gergely Sándor:
Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért

Ez is érdekelhetiMegjelent a Zöldtrágyázás című kézikönyvA nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtését 223 millióval támogatja a Földművelésügyi MinisztériumMegkezdődhet az EU-s források tényleges felhasználása, és ebben partner az OTP Bank is!