Akár kétmillió tonna is hiányozhat

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2019/06/01

Petőházi Tamás,
a GOSZ elnöke

Ősztől tavaszig

Tavaly ősszel rendkívül mostoha körülmények között kellett elvégezni a vetési munkákat. Szinte porba kellett elvetni az őszi káposztarepcét és a búzát, így nem csoda, hogy a kelések igen gyengék voltak. Az elmúlt öt év átlagához képest a búzatáblák azt mutatták, hogy harmadolni kell a terméskilátásokat, hiszen a gyenge, a közepes és a jó minőség egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban mutatkozott. A repceültetvények fele mutatott jó állapotokat, a többi közepes és gyenge keléssel várta a telet. Az elnök hangsúlyozta, hogy a tavaszi felmérések igazolták az őszi aggályokat, mivel a téli hónapokban sem volt elegendő mennyiségű csapadék, nem volt tartósan hideg, s ennek következtében néhány százalékkal tovább csökkent a jó minőségű búza aránya, mivel a telelés végére 25% volt a jó minőségbe, 40% a közepes és 35% a gyenge kategóriákba sorolható. Ugyanez vonatkozott a repceültetvényekre is, hiszen nagy kérdés volt, hogy mennyi repcét kell kitárcsázni.

Sok gazda az utolsó pillanatig várt ezzel a művelettel, de több tízezer hektár (a becslések szerint 20–40 ezer hektárról van szó) érintett a problémában. Néhány gazda újravetéssel is megpróbálta javítani a helyzetet, de ez sem járt sikerrel. Petőházi Tamás szerint elképzelhető, hogy sok termelő a reménytelen állapotban lévő repcét is a földben hagyja, mert ilyen körülmények között még azt is kockázatosnak tartja, hogy a helyére kukoricát vagy napraforgót vessen.

Idén márciusban azzal kellett az ágazatnak szembesülnie, hogy idén nem lesz kiugró a terméseredmény, ezért a gabonakészletek megőrzésére hívta fel a GOSZ a figyelmet. A GOSZ már ekkor megkongatta a vészharangot, mivel 100–150 milliméteres csapadékhiány alakult ki országosan a szántóföldeken. A leginkább érintett terület az Alföld déli része volt, és Dél-Borsod megyében is kritikussá vált a helyzet. A Dunántúlon jobb volt, de foltokban ott is kétségbeejtő állapotok uralkodtak.

Ebben az időszakban kellett a tavaszi vetést is elvégezni, s a GOSZ-hoz érkező információk szerint a termelők jelentős része költségei csökkentéseként elhagyta a fejtrágyázást, kihagyott bizonyos technológiai elemeket, ennek következtében pedig fokozódik az aszály miatti terméskiesés. A száraz időszaknak annyi előnye volt, hogy a tavaszi vetési munkálatokat gyorsabban, könnyebben el lehetett végezni.

Gyenge-közepes termés

Áprilisban már volt némi csapadék, míg a május meghozta az esőt, ez azonban nem pótolta a téli – kora tavaszi csapadékhiányt. A hosszú száraz időszak után az időjárás ugyan esősebbre fordult, ám legalább 100, néhol 150 milliméter csapadék hiányzik a talajból, az alsó rétegek teljesen kiszáradtak.

A homokos területeken kifejezetten rossz a helyzet. A legutóbbi állapotfelmérések alapján az őszi kalászosok most sokkal rosszabb állapotban vannak, mint ősszel, a millió tonnás nagyságrendű terméskiesést már biztosnak veszik a szakértők, de a gabonapiacon most a kivárás a jellemző. A tavalyi termésnél legalább egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de nem elképzelhetetlen a kétmillió tonnás kiesés sem, ami százmilliárd forint nagyságrendű bevételkiesést jelent a gazdáknak. Az őszi búza minősége jelentősen elmaradhat a tavalyitól, a szakemberek gyenge-közepes terméssel számolnak, mondta Petőházi Tamás.

Az aszály okozta károkról egyelőre nincsenek pontos adatok, de az tény, hogy több mint 26 ezer bejelentés érkezett az Agrárminisztériumhoz. Ismert az aszálykár elszámolási rendje: a legjobb és a leggyengébb év eredményeit nem számolva öt év átlagtermését kell számolni. Amennyiben 30 százaléknál nagyobb az átlagnál a kiesés, akkor lehet a gazdálkodónak kárenyhítéséért jelentkeznie.

A nagy számú bejelentkezés azt jelzi, hogy nagy problémák vannak. Az elnök kitért arra, hogy a klímaváltozás velejárója az, hogy eltűnik a megszokott négy évszak, helyette a tavasz vagy nagy hideggel, vagy nagy meleggel érkezik. A nyár forró, a tél enyhe, míg az ősz szintén nem a megszokott módon zajlik. Megváltozott a csapadékeloszlás, kiszámíthatatlanná váltak az időjárási körülmények. Az a tapasztalat, hogy a csapadék ritkábban, de jóval nagyobb mennyiségben esik. Ezt csak úgy lehet kezelni, ha a talaj készen áll a csapadék befogadására.

Muszáj alkalmazkodni

A gazdáknak nem könnyű alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Igaz ugyan, hogy terjed a precíziós gazdálkodás, új technológiákat alkalmaznak a talajművelésnél, keresik a szárazságot tűrő növények vetőmagjait stb., de az aszály ellen csak öntözéssel lehet jól védekezni. Petőházi Tamás azonban azt hangsúlyozta, hogy a gazdák az uniós támogatásokhoz igazítják a gazdálkodásukat. A közgazdasági környezethez való alkalmazkodás az elsőszámú kihívás, amely mellé az ökológiai tényezőkhöz való alkalmazkodás is párosul. Az uniós csatlakozásunk óta a magyar mezőgazdaság is átállt a hétéves ciklusok diktálta gazdálkodásra, mivel a pályázatok révén lehet támogatásokat megszerezni. A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban még van mód a fejlesztések megvalósítására, a gépbeszerzésekre, de már mindenki előre is tekint.

Az új, 2020 utáni támogatási rendszerben nagy változások várhatók, és az is biztosnak tűnik, hogy 2022–2023-ban indulhatnak el a pályázatok, és juthatnak a gazdák plusz forráshoz, addig viszont ki kell tartani, hiszen átmeneti időszakkal kell számolni, amikor nem lesznek támogatások. Ha pedig jelentős közgazdasági változás következik be, akkor a termelés szerkezete is változni szokott, mivel sokan döntenek úgy, hogy felhagynak az addigi tevékenységgel.

550–600 ezer forintos hektárátlag

És itt kell szólni a generációváltás problémáiról is. Az elnök úgy látja, hogy a következő években a szántóföldi növénytermesztés átlagos bevételi szintjét meg kell növelni. Azok a gazdák tudnak versenyben maradni, akik hektáronként 100–150 ezer forinttal több bevételt produkálnak. Minden gazdaságban fel kell tárni a tartalékokat, azokat a lehetőségeket, amelyekkel növelhető a jelenlegi, országos szinten átlagos árbevétel, amely 350–450 ezer forint között mozog. Ha sikerülne a hektáronkénti árbevételt 550–600 ezer forintos átlagra tornászni, akkor a 3 millió hektáron az új kihívásokra is fel tudnának készülni. A technológiai váltást ugyanis csak megfelelő anyagi háttérrel lehet megvalósítani, azaz szükség van az anyagi biztonságra.

Tavaszi munkák állása, 2019.05.02.
Forrás: NAK

Mindenki kivár

Az új termés betakarítása előtt a gabonakészleteket is számba kell venni. Az elmúlt év rendkívülinek mondható a világ gabonatermesztése szempontjából, mert csak az Európai Unióban több mint 15 millió tonnával kevesebb búza termett. Ennek következtében 17–18 ezer forinttal emelkedett a gabona ára az aratási időben. De hiába tartott ki ez a magas árszint ez év márciusáig, a szállítási körülmények miatt bennragadtak a készletek. A Duna hajózhatatlanná vált, az exportőrök raktárra vásároltak, és megállt a forgalom. Csak novemberre állt helyre a rend, de ez időszakban a bennragadt készletek kiszállítása élvezett elsőbbséget. A vasúti és a közúti fuvarozás nem tudott belépni a vízi szállítás helyébe, mert jelentősen drágábban dolgoznak, ugyanakkor a munkaerő hiánya is megmutatkozott, mivel a kamionok 15–20 százaléka állt, mert nem volt sofőr. Tavaly november óta azonban a kiürültek a tárolók, és a megszokott készlettel lehet számolni idehaza.

Az idei évre még nehéz a piaci mozgásokat megjósolni. Jelenleg „időjárás-kereskedés” zajlik a világpiacon, ami azt jelenti, hogy ha esik az eső, akkor csökken az ár, ha meleg száraz az időjárás, akkor kicsit emelkednek az árak. Nagy üzletkötések azonban nem zajlanak, mindenki kivár, mondta végezetül Petőházi Tamás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai