Vámháború, sertéspestis, klímaváltozás - Nemzetközi agrárpiaci körkép, értékesítési kilátások

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2019/06/02

Dr. Potori Norbert,
a NAIK-AKI főosztályvezetője

A magyar piac szerves része az európai és a világpiacnak, ezért az agrárpiaci kilátásokat csakis nemzetközi összefüggésekben fogalmazhatjuk meg. Potori Norbert két okkal is indokolta, hogy az állattenyésztés piaci körképét rajzoljuk fel elsőként. Az egyik ok, hogy az afrikai sertéspestis gyorsan terjed az ázsiai térségében, ami kihatással lesz a sertéságazatra és áttételesen más állattenyésztési ágazatokra is. A másik ok, hogy a kereslet oldalán jobbára Kína mozgatja a globális piacokat, s az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, illetve annak továbbgyűrűzése erősen befolyásolják a nemzetközi terménykereskedelmet, ami az európai állattartók számára a fehérjetakarmányok viszonylagos olcsóságában mutatkozik meg.

Drasztikus állomány­csökkenés Kínában

Az afrikai sertéspestis eddig a kínai gazdaságokban okozott és okoz máshoz alig hasonlítható nagyságrendű problémát. A globális sertésállománynak „csupán” 20 százaléka van az Európai Unióban, míg Kínában 46 százalék. Az ázsiai országban április elején 377 millió sertést tartottak, ami nem kevesebbel, mint 42 millió darabbal (ez több mint 10 százalék!) csökkent az előbbi év azonos időszakához képest. Ennél nagyobb probléma, hogy az anyakocák létszáma – ugyancsak az előző időszakhoz mérten – 21 százalékkal csökkent, ami az exportőröknek jelent majd plusz lehetőséget.

Az exportőrök a sertéshústermelésnek viszonylag kis hányadát, körülbelül 7 százalékát értékesítik a globális piacon, ezzel szemben a gabonaféléknél 15–25, míg a szójabab esetében 40 százalék kerül a nemzetközi piacokra. Visszatérve a kínai sertéshústermeléshez, nincs megbízható előrejelzés arra vonatkozóan, hogy a sertésállomány csökkenése mikor és hol áll meg, a várakozások nagyon vegyesek, vannak elemzők, akik 200 milliós visszaesést sem tartanak kizártnak még az idei év végéig.

Nem meglepő módon a kínai sertések kivágásával párhuzamosan csökkent a Kínába irányuló import is. Tény, hogy ez év első három hónapjában kevesebb sertéshúst importáltak Kínába, mint az előző év azonos időszakában. A piaci mozgásokra az is kihatással van, hogy Kínában a sertés felvásárlási ára mélypontra süllyedt, mert a vágóhidak teljes kapacitással működnek, ami jelzi, hogy jelentős a túlkínálat. De mindenki arra készül, hogy ennek a dömpingnek egyszer vége szakad, és a kínai piacon nagyon nagy rés nyílik. Tegyük hozzá, hogy a Kínával határos Vietnámban is 1,2 millió sertést vágtak már ki az elmúlt három hónapban a járvány gyors terjedése miatt.

De hogyan kapcsolódik a sertéshús a többi állattenyésztési ágazathoz? A főosztályvezető szerint úgy, hogy az afrikai sertéspestis miatt a kínai fogyasztók, különösen a középosztály igénye érezhetően nő más fehérjeforrások iránt. Így előtérbe került a marhahús fogyasztása, amire azért érdemes odafigyelni, mert Kínában a tejtermelésben nagy arányt képviselnek a kis méretű gazdaságok, amelyek közül egyre többen hagynak fel ezzel tevékenységgel, és vágják ki a tehénállományukat. S miután a marhahús iránt nő a kereslet (ami már az első negyedéves importstatisztikákból is világosan kiolvasható), még többen éreznek késztetést a tehénállomány felszámolására, aminek az lesz a következménye, hogy megugrik a tejtermékek importja. A másik oldalon, a városi térségekben a baromfihús és a haltermékek iránt is nő a kereslet.

Európában még nincs baj

Az Európai Unióban is jelen van az afrikai sertéspestis, részben ennek is betudhatóan 2018-ban 3 százalékkal csökkent a tenyészkocák létszáma, így az EU korlátozottan tudja majd kihasználni azt az exportpotenciált, ami Kína irányába meg fog nyílni, hangsúlyozta Potori Norbert. Nem beszélve persze arról a fenyegetésről, amit az afrikai sertéspestis további terjedése jelent az EU-ban.

Összességében a nemzetközi sertéspiac keresletivé válik, ebből adódóan az árak felfelé mozdulhatnak el. Ha a magyar sertéspiacot nézzük, akkor az látszik, hogy az év első negyedében a Romániába irányuló élő sertés és húsexport – szintén az afrikai sertéspestis miatt – rendkívül megnőtt. Ez pedig erős szívóhatással van a hazai termelésre, ami azért is fontos, mert az EU-n kívüli piacok többsége egész Magyarország területéről betiltotta az importot.

A tejtermelés esetében uniós szinten 1,6 százalékkal csökkent a termelő és 2 százalékkal az üszőállomány, elsősorban azért, mert a tavalyi aszály miatt szálastakarmányokból hiány keletkezett. Ám a megmaradt állomány nagyobb hányada intenzív takarmányozásban részesül, ennek következtében javultak a hozamok, és közel 1 százalékkal nőtt a beszállított tej volumene, és hasonló arányú növekedés valószínűsíthető az idén is. A sovány tejporból még 2016-ban és 2017-ben felhalmozott uniós intervenciós készleteken február végére sikerült majdnem mind túladni, hála a világpiaci kereslet növekedésének, ami – a vaj árának stabilizálódása mellett – a tejfelvásárlási árak alakulásában is érzékelhető. Az EU a legnagyobb tejtermékexportőr a világon, s a lehetőségeket az is bővíti, hogy az Egyesült Államokból Kínába irányuló kivitel jelentős mértékben visszaesett, a kereskedelmi háború, pontosabban az amiatt kivetett büntetővámok miatt. Az EU kivitele tejtermékekből az előző évinél nagyobb lehet, és feldolgozói szemmel nézve elsősorban a sajtexport növekedési pályája mutatkozik töretlennek, rövid és hosszabb távon egyaránt.

A baromfihús uniós piaca tavaly azért is volt kedvező, mert lényegesen kevesebb brazil csirkemell érkezett. Ezt csak az árnyékolta be, hogy különösen az ukrán és a thaiföldi baromfiimport megnőtt. Ugyanakkor nőtt az Unió belső baromfihús-fogyasztása és az export mennyisége is. A főosztályvezető szerint az ágazat kiheverni látszik a két évvel ez előtti madárinfluenza okozta problémákat, jóllehet 2019-ben a brazíliai import ismételt növekedése valamelyest fékezheti a termelés bővülését, miközben az EU baromfihús-fogyasztása, ha lassabban is, mint tavaly, előreláthatóan tovább nő.

Rekord búzatermés várható

A gabonapiaci kilátások egy-egy szezonban jórészt az időjárás alakulásától függenek. Tavaly összességében gyengébb termésmennyiséget realizáltak az EU búzatermelő országaiban, hiszen 139 millió tonna körüli termést takarítottak be. Az idei évre jobbak az előrejelzések, 148–150 millió tonnával lehet számolni. Az őszi vetésű búza többnyire jól telelt az Európai Unióban, de ennél fontosabb, hogy az ukrán és az orosz vetések is jó képet mutatnak. Az orosz tavaszi búza vetésterülete rekordot dönt, s az várható, hogy az oroszok búzából összesen 78 millió tonnát takarítanak majd be. Az ukránok is jó évet várnak, 29 millió tonna körüli búzaterméssel számolnak, s ne felejtsük, hogy ma már ebből a két országból hajózzák ki a világ búzaexportjának egyharmadát. A globális búzatermés várhatóan rekordot fog dönteni, a kukorica esetében azonban – eltekintve a tavalyihoz képest rendkívül bőséges dél-amerikai terméstől – még nehéz bármit mondani, különösen, hogy az Egyesült Államokban az esőzések miatt nagyon megcsúszott a vetés.

Az időjárás mellett a gabonafélék, s más takarmányalapanyagok piacára is hatással van az amerikai–kínai vámháború, hangsúlyozta Potori Norbert. A kínai sertésállomány csökkenése és a tejelő tehenek kivágása következtében a takarmányfelhasználás is kevesebb lesz, a kiesést ugyanis egyelőre aligha ellensúlyozza a termelés növekedése más ágazatokban, illetve más országokban. Az EU gabonapiacán nem várható áremelkedés az előző évhez képest. Ennek – az új terméssel kapcsolatos várakozásokon túl – oka, hogy az európai búzaexport nem volt sikeres, kukoricából pedig nagyobb átmenő készletek ragadhatnak benn Franciaországban, Magyarországon és Romániában is.

Lassuló növekedési pályán az olajosok

Az olajos növények közül a szója mellett a repce is áldozatául esett a kereskedelmi háborúknak. A kínaiak gyakorlatilag kizárták a kanadai repcét a piacukról (a Huawei pénzügyi igazgatójának a letartóztatása miatt), ezért nemcsak szójababból, de repcemagból is rekordszintű tartalékkal kezdődik majd az új szezon, ráadásul az idei évben soha nem látott mennyiségű, 360 millió tonna szójabab betakarítása várható a világon. Sőt, a prognózisok még feljebb kúszhatnak, ugyanis az USA farmerei a kukorica vetésének késése miatt a szóját a tervezettnél nagyobb területen vethetik. A szójapiacon az olaj viszi a prímet, hiszen a szójadara iránt csökken a kereslet. Növényolajból azonban többre lesz szükség, mert a legnagyobb volumenben előállított növényolaj, a pálmaolaj termelésének növekedési üteme lassul, ezért az összes növényolaj termelése és a felhasználása közötti rés szűkül, az év második felében a kereslet meg is haladhatja a kínálatot. Mindezt annak ellenére, hogy ebben a szezonban napraforgóolajból – az ukránoknak és oroszoknak köszönhetően –, a világon minden korábbit felülmúló mennyiséget állítanak elő.

Az Európai Unióban bő 6 százalékkal kisebb területen takarítják be a repcét az előző évihez képest, így a 19 millió tonna repcetermést sem fogják elérni. Eközben Ukrajnában, amely az EU számára az import repcemag legfontosabb forrása, úgy tűnik, 29 százalékkal nagyobb lesz a növény betakarítható területe. A napraforgó esetében az a hír, hogy Oroszországban stagnál a vetésterület, az ukránoknál 7 százalékkal csökken, az EU-tagországokban pedig 4 százalékkal nő. Összességében az mondható el a növényolaj-termelésről, hogy globális szinten lassuló növekedési pályán mozog. Elsősorban az olaj iránt lesz élénk kereslet, ebből adódóan a magas fehérjetartalmú darákból többlet keletkezik. Ez a többlet viszont a takarmányárakra lesz kihatással, és nyomottabb árakra lehet majd számítani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai