Kiknek muszáj jóváhagyatnia az adóbevallás-tervezetet?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2019/06/04

Harmadik éve már, hogy az adóhatóság a hozzá beérkezett munkáltatói, kifizetői, kontroll és egyéb rendelkezésre álló adatok alapján elkészíti a magánszemélyek személyijövedelemadó-tervezetét, ami jellemzően azt eredményezi, hogy a legtöbb embernek gyakorlatilag semmi teendője nincs a bevallásával. Ezen szolgáltatás 2017-ben történt indulása óta folyamatosan bővült azok köre, akik számára a NAV tervezetet készít, így a tavalyi évben már az őstermelők és az áfaregisztrált adószámos magánszemélyek is kaptak tervezetet, míg az idei évben eljutottunk oda, hogy a bevallási tervezet az egyéni vállalkozók számára is rendelkezésre áll.

Magánszemélyek és vállalkozók

Ez az újdonság ugyanakkor több változást is generált, amelyek közül az egyik legjelentősebb, hogy az egyéni vállalkozók személyijövedelemadó-bevallási határideje a korábbi február 25-éről május 20-ra tolódott – összhangban a nem egyéni vállalkozó magánszemélyekre irányadó bevallási határidővel. Nagyon fontos és lényeges különbség az is, hogy a magánszemély esetében a tervezet akkor is érvényes bevallássá vált, ha nem hagyta jóvá, vagy éppen meg sem tekintette azt az online felületen. Ezzel ellentétben az egyéni vállalkozó részére készült tervezetet mindenképpen meg kellett nyitni az online felületen és ki kellett egészíteni, majd azt követően jóváhagyni legkésőbb május 20-ig. Ha ez az utóbbi lépés kimaradt, az a tervezet meglététől függetlenül azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozónak nincs érvényes bevallása.

Itt ki kell térni arra, hogy 2019-től az egyéni vállalkozók esetében kötelező az elektronikus kapcsolattartás, amit a vállalkozó az úgynevezett KÜNY tárhelyén keresztül tud biztosítani. A KÜNY tárhely gyakorlatilag nem más, mint az ügyfélkapu, ami a www.magyarorszag.hu weboldalon keresztül az ügyfélkapus felhasználónévvel és jelszóval érhető el. Az ügyfélkapus vagyis KÜNY tárhelyhez kapott felhasználónév és jelszó azért is fontos, mivel ezen adatokkal van lehetőség a tervezet megtekintésére a NAV weboldalán keresztül. A kötelező elektronikus kapcsolattartás miatt kizárólag ezen keresztül van lehetősége az egyéni vállalkozónak bevallást, bejelentést vagy bárminemű beadványt, kérelmet az adóhatóság felé küldeni, és persze a NAV is kizárólag erre a tárhelyre küldheti a vállalkozónak szánt hivatalos iratokat. Az elektronikus kapcsolattartás alól kizárólag abban az esetben mentesül a vállalkozó, ha a tevékenységét szünetelteti és ezt be is jelentette az illetékes kormányhivatalnál.

Vállalkozók figyelmébe

Visszatérve az SZJA-bevallásra, tehát a NAV a rendelkezésre álló adatok alapján idén is elkészítette a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók – valamint őstermelők, áfafizetésre kötelezettek – bevallástervezetét, de fontos különbség, hogy míg a magánszemély akkor is teljesítette a bevallási kötelezettségét, ha meg sem nyitotta azt, addig az egyéni vállalkozónak nincs érvényes bevallása, ha nem nyitotta meg és hagyta jóvá azt.

Az egyéni vállalkozók esetén a tényleges jóváhagyásra azért van szükség, mivel a NAV-hoz bár rengeteg kontrolladat érkezik, de az, hogy milyen adózási módot választott az egyéni vállalkozó (tételes költségelszámolást vagy átalányadózást), valamint azt, hogy milyen bevétele és azzal szemben mennyi költsége volt, azt az egyéni vállalkozónak kellett feltüntetni, vagyis ezen adatokkal mindenképpen ki kellett egészíteni a tervezetét. Lényeges, hogy ezt abban az esetben is meg kellett tennie, ha nem szerzett bevételt a 2018-as adóév során, ilyenkor a választott adózási mód mellett 0-s tartalommal kellett kitölteni a bevételre és költségre vonatkozó sorokat. Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy a tervezet hiányos elfogadása nem mentesíti az adózót egy esetleges ellenőrzés keretében utólag feltárt jövedelem esetén a jogkövetkezmények alól.

A fentieken túl ugyanakkor az egyéni vállalkozó tervezete is tartalmazza az esetlegesen munkaviszonyból származó jövedelmet, a nem kifizetőtől (pl. külföldről) származó kamatjövedelmet, osztalék és árfolyamnyereség címén szerzett jövedelmet, valamint a családi adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó adatokat is, de csak ha annak érvényesítéséről és esetleges megosztásáról a 2018-as adóévben nyilatkozott valamely munkáltatónak vagy kifizetőnek.

Fontos, hogy ha az egyéni vállalkozó könyvelőt alkalmaz, illetve hatalmaz meg az SZJA-val kapcsolatos teendők elvégzésére, akkor a könyvelőnek saját ügyfélkapuján bejelentkezve is lehetősége van áttekinteni az egyéni vállalkozó bevallását és adott esetben azt kiegészíteni, valamint jóváhagyni. Erre csak akkor van lehetősége, hogy ha a könyvelőnek adott meghatalmazás korábban bejelentésre került az úgynevezett EGYKE adatlapon.

Mivel egyre többen választják adózási formául a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA), így érdemes tudni, hogy abban az esetben, ha valaki a KATA-s vállalkozói tevékenységén felül egyéb például munkaviszonyból származó jövedelemre is szert tett 2018-ban, akkor egyrészt február 25-éig az egyéni vállalkozói tevékenysége után a KATA bevallást be kellett nyújtania, de ezen felül számára, mint magánszemélyre készített tervezetet az adóhatóság.

Módosítás, önellenőrzés, késedelem

Ha valaki május 20-áig mégis megfeledkezett a tervezet megtekintéséről és ezzel együtt annak kiegészítéséről és elfogadásáról, akkor sincs ok az ijedtségre, ugyanis a tervezetben szereplő adatok továbbra is elérhetők, valamint a felületen továbbra is lehetőség van az ott szereplő adatokkal egy új bevallást generálni és azt a felületen keresztül beküldeni. Ezen felül persze a korábbi évekből jól ismert ÁNYK nyomtatványkitöltő program segítségével a 18SZJA (1853) számú nyomtatvány kitöltésével és ügyfélkapun keresztül történő beküldéssel is teljesíthető a bevallási kötelezettség.

Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha valaki már jóváhagyta a tervezetet, és ezt követően jött rá arra, hogy valamit kihagyott vagy tévesen tüntetett fel benne. Ilyenkor a fentiekhez hasonlóan az online felületen lehetősége van egy új bevallást generálni a korábban elfogadott adatok alapján és azt korrigálva, valamint a felületen jelölve az önellenőrzést beküldeni a NAV-hoz. Természetesen ez esetben is igazak a fentiek, miszerint az önellenőrzést az ÁNYK nyomtatványkitöltő program segítségével is be lehet nyújtani a főlap C blokkjában jelölve, hogy azt önellenőrzésként szeretnénk figyelembe venni.

A bevalláskésedelem esetén lehetőség van igazolási kérelemmel élni a NAV felé, ezzel kimentve magunkat a késedelem alól és elkerülve egy esetleges szankciót. Fontos, hogy az igazolási kérelmet a bevallással egyidejűleg, ugyanazon a napon kell benyújtani a NAV felé. Az igazolási kérelemben be kell mutatni azokat a körülményeket, amelyek a késedelemhez vezettek és igazolják, hogy az önhibánkon kívüli körülménynek köszönhető. Amennyiben valamilyen dokumentum alátámasztja a kérelemben vázoltakat, azt is érdemes csatolni a beadványhoz. A kérelmet az illetékes igazgatóság elbírálja, melynek eredményéről végzésben tájékoztatja az egyéni vállalkozó adózót.

A mostani SZJA-bevallást még nem érintik, de ha már SZJA, akkor végezetül két 2019-től életbe lépő változásról is érdemes említést tenni. Ezek egyike, hogy 2019. január 1-jétől módosult a kis értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzése, előállítása esetén alkalmazható költség-elszámolási szabály, és az eddigi 100 ezer forintos értékhatár megemelkedett. Idéntől az egyéni vállalkozók a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak a beszerzésére, előállítására fordított kiadást érvényesíthetik a vállalkozói bevételeikkel szemben egy összegben költségként

Mezőgazdasági kistermelők

Mint ismeretes a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a bevételéből levonhatja az elszámolható, igazolt költségeit, illetve ezen felül a bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolhatja. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a személyijövedelemadó-bevallásában nemleges nyilatkozatot tehet, ha az adóévben elért bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot. Ennek feltétele, hogy a mezőgazdasági kistermelő rendelkezik legalább a bevétele 20 százalékát kitevő összegben igazolt költséggel.
2019. január 1-jétől a mezőgazdasági kistermelő a tevékenységével összefüggésben felmerült költséget a számla mellett egyéb bizonylattal is igazolhatja mindkét esetben.

Ingatlan-bérbeadás esetén

Ezen felül változott 2019. január 1-jétől, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjakat, ami jellemzően a közüzemi szolgáltatások díja szokott lenni.

Az új szabály nem alkalmazható, ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek. Az új szabály akkor sem alkalmazható, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre. Ezen túl nem alkalmazható az új szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat, továbbá a társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre.

2019-től lehetőség van a bérbeadó bevételének és máshol bérelt lakása bérleti díjának összevetésére is. A bérbeadó magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját. A bevétel ezen a címen csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás és a bérlés időtartama több 90 napnál, és a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget, és számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg. Ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adta bérbe, akkor 2018. december 31-ig ezzel a bevételcsökkentő lehetőséggel csak az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában élhetett. 2019. január 1-je óta a lakás-bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó arról nyilatkozik, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.

A nyilatkozat alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, még akkor sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyenkor a bérbeadónak kell a jövedelme után az adóelőleget megállapítania és a negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai