Tavaszi körkép a kertészetekből

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2019/06/09

Ledó Ferenc
elnök (FruitVeb)

Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke az idei várakozásokról elmondta, hogy a május elején érkező csapadék jól jött a szabadföldi kertészeti kultúráknak, a talajok vízállapota nagymértékben javult. Azonban a csapadékkal együtt érkező jelentős hőmérsékleti visszaesés lelassította vagy meg is állította az állományok fejlődését. A lehűlés nem volt olyan mértékű, hogy károkat okozzon, de várható, hogy az előzetesen remélt betakarítási idők kissé tolódni fognak. A csapadékos idő kedvez a kórokozó baktériumoknak és gombáknak, a fertőzések valószínűsége megnő, különösen akkor, ha a hőmérséklet is emelkedni fog. A jelenleg is tartó esőzések elmúltával a növényvédelmi kezeléseket a lehető leghamarabb el kell majd végezni, mert a hűvös és csapadékos idő kedvez a gombabetegségek elszaporodásának, ezért a gazdáknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a növényvédelemre is.

Ledó Ferenc részletesen kitért a zöldségkultúrák állapotára. A korai vetésű szabadföldi zöldségfélék közül a zöldborsó esetében a tavalyihoz képest 10–15 százalékkal nőtt a vetésterület. A vetések idején az időjárás száraz, csapadékmentes volt, a biztonságos keléshez öntözésre volt szükség. A május első napjaiban érkező esők kedveztek az állományoknak, a zöldborsótáblák kielégítő állapotban vannak.

A gyökérzöldségek és a vöröshagyma esetében a vetések szintén a március végi és áprilisi száraz periódusban történtek meg, a kelés biztosításához öntözésre volt szükség. A sárgarépánál a tavalyihoz képest némileg nőtt a vetésterület, a többi említett kultúra esetében nincs lényegi változás a területet illetően. A május eleji csapadékos időjárás jót tett az állományoknak, a fejlődés kielégítő, komolyabb aggodalomra okot adó probléma eddig nem tapasztalható. Az említett kultúráknál a várható termésmennyiséget illetően komolyabb becslésekbe bocsátkozni még túl korai lenne, azonban a jelen állapot szerint jó átlagos termésre számíthatunk, ha a szezon folyamán különösebb befolyásoló tényezők már nem rontják a kilátásokat.

A csemegekukorica vetésterületében az előző évhez képest csökkenés tapasztalható, ez a feldolgozóipari szerződéses mennyiségének csökkenésével magyarázható. A jelenlegi állapot szerint 27–28 ezer hektár csemegekukorica már elvetésre került, de amunkák tovább folynak egészen június végéig, így a termőterület valamivel még nőni fog. A csemegekukorica területei javarészt öntözöttek, így az április száraz idő különösebb problémákat nem okozott.

A palántáról nevelt szabadföldi zöldségkultúrák közül a paprika termőterületében csökkenés tapasztalható, a kiültetések április 20. körül indultak meg és várhatóan május 20-ig eltartanak majd. A görögdinnye palánták kiültetése Békés megyében a végéhez közeledik, a szabolcsi termőterületeken még javában folynak a munkák.

Az ipari paradicsomnál a feldolgozóipari igények növekedésének köszönhetően növekedés várható a termőterületben. A termesztés 70–75 százalékban palántáról történik, a palántás területek több mint felére már kikerültek a növények, és megkezdődtek a helyrevetések is. A fűszerpaprika területe 2000–2200 hektár között várható, amely a tavalyihoz képest növekedést jelent. A növekmény a igénybe vehető plusz támogatásnak is köszönhető. A helyrevetések már megtörténtek, ezen állományok egy része ki is sorolt, a palántás termelőknél még folynak az ültetések.

A konzervuborka palántázása mostanában kezdődött, a palánták kiültetése egészen július végéig tart majd. A termőterületben a tavalyihoz képest enyhe csökkenés várható. A káposztafélék kiültetése március közepétől folyamatosan tart a termesztési célnak és a betakarítás időzítésének megfelelően. A termőterületek várhatóan csökkennek a tavalyihoz képest. A spárga szedése április közepén indult és május végéig eltart. Mennyiségileg a termés közepesnek mondható. A piac nem mutat olyan érdeklődést, mint néhány évvel ezelőtt ilyenkor megszokott volt, az export vontatottan megy és a termelői ár is alacsony.

A hajtatott zöldségek közül a kínai kel és hajtatott fejes káposzta szezonja lassan a végéhez ér, már csak a síkfólia alatt nevelt állományoknál van szedés. A hajtatásból származó áruk piaca kiegyensúlyozott volt, jól alakult a kereslet és a kínálat is, a termelői árak a tavalyi évinél magasabbak voltak. A fűtetlen fóliákban nevelt paprikaállományok ültetése március vége és április közepe között megtörtént. Az ezzel a technológiával termelő felület lényegében nem változott, 1500 hektár körüli. A szedések TV-paprikánál június elején, a kápiatípusoknál június közepén indulnak majd.

A fűtött üvegházakban és fűtött fóliákban május elejéig jól alakultak a paprikaállományok, a napfényes idő kedvezett a termés mennyiségének és minőségének. A termelői árak is jól alakultak, a kertészek a tavalyinál magasabb bevételt tudtak realizálni. A magyar paprika aránya a piacon május elején már 85–90 százalék között volt. A hajtatott paradicsom termesztő felülete kis mértékben növekedett az elmúlt évhez képest. Az idei év eleji kedvező időjárás és fényviszonyok miatt időarányosan jobbak a hozamok. A belföldi piac ellátása 90–95 százalékban magyar áruval történik, május elején kis mennyiségekben megindult az export is. Idén a hazai termelésű, hajtatott kígyóuborka már április közepétől jelen van a piacon. A tavalyihoz képest némi növekedés várható a hazai termelésű áru arányát tekintve, amely jelenleg 30–40 százalék közötti.

Dr. Apáti Ferenc
alelnök (FruitVeb)

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke a gyümölcsültetvényekkel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy az adott év termését állókultúra jellege és biológiai-élettani sajátosságai miatt erősen meghatározza az előző év termése és időjárása. Tekintettel arra, hogy 2018-ban a kajszibarack és az őszibarack esetében – a tavaszi fagyok miatt – gyenge termést realizáltunk, minden más kultúránál pedig nagy vagy egyenesen rekordtermést, 2019-re eleve ezzel valamelyest ellentétes helyzetet vártunk. Ennek megfelelő kép rajzolódott ki a márciusban és áprilisban zajló virágzás folyamán: kajszinál és őszibaracknál jó vagy kifejezetten jó volt, míg a többi gyümölcsfaj esetében közepes, esetleg jó, de bizonyos fajoknál és alacsonyabb színvonalon művelt ültetvényeken nagyon gyenge. Nagyon nagy bizonytalansági tényezőt jelentettek, illetve jelentenek még a mai napig is a várható termésbecslésében a több alkalommal előforduló tavaszi fagyok, valamint a rendkívül aszályos tavalyi év és idei tavasz.

Ebből következően még nem lehetséges pontos becslést adni a termésre vonatkozóan, meg kell várnunk a májusban zajló tisztuló hullást, pontosabb eredménnyel ezután szolgálhatunk.

Ami azonban a tudásunk jelenlegi állása szerint prognosztizálható:
A kajszibarackban jó termést várunk, erős volt a virágzás, a kedvező március végi és április elejei időjárás miatt jó volt a kötődés, és úgy tűnik, hogy a tavaszi fagyok sem okoztak jelentősebb mértékű terméskiesést.

Az őszibarack a kajszihoz hasonlóan indult, de itt egyes térségekben (pl. az őszibarack termőfelületünk harmadát adó szatymazi termőtájon) a virágzás időszakában jelentős tavaszi fagykárokat szenvedtek az ültetvények. Ennélfogva országos viszonylatban a jó kezdeti kilátások ellenére közepes terméssel számolunk.

A meggy esetében fajtától függően közepes vagy jó volt a virágzás (de nem túl erős), viszont jelenleg úgy tűnik, hogy az Érdi bőtermő fajta kivételével rossz a terméskötődés, ami a vártnál, illetve elvárhatónál jóval erősebb tisztuló hullást eredményezett, amely folyamat jelenleg is zajlik. A kilátások még jelenleg is nagyon bizonytalanok, de egyelőre közepes terméssel számolunk, ami kb. 30%-kal alacsonyabb, mint a tavalyi nagy termés.

A cseresznye a meggyhez hasonlóan közepes-jó virágzással indult, de a korai fajták virágait károsították a tavaszi fagyok, majd a részben virágzás alatti, részben virágzás utáni szeles, csapadékos, borult, hűvös időjárás miatt rossz lett a terméskötődés, vagyis jelentős a tisztuló hullás. Cseresznyében jelenleg a közepesnél is valamivel gyengébb termést várunk.

A szilva esetében a virágzás szintén közepes-jó volt, a terméskötődés jelenleg a meggynél jobbnak tűnik, így itt a közepesnél valamivel jobb termésre is lehet számítani.

Az alma – alternanciahajlama folytán – a tavalyi nagy termés és aszály után eleve közepes, sőt egyes fajtáknál gyenge virágzást mutatott, melyben – főleg az észak-keleti régió egyes termesztőkörzeteiben – jelentős virágkárokat okoztak az áprilisi fagyok. Elfogadhatóan jó termésre számítunk az olyan intenzív, magas színvonalon művelt, öntözött ültetvényekben (ez viszont csak a hazai ültetvényfelület kb. 20%-a), amelyeket a jelentősebb fagy elkerült. Országos átlagban azonban közepes vagy valamivel az alatti termés várható (a sokéves átlagnak tekinthető 600 ezer tonna helyett 500–600 ezer tonna). A tisztuló hullás azonban még most kezdődik, a következő hetekben fog lezajlani, pontosabb becslés június első felében adható.

A körte az almához hasonló képet mutat, elsősorban az – alternanciára hajlamos – egyik főfajtánk, a Bosc kobak a tavalyi jó termés után nagyobbrészt kihagy.

Dr. Nagy István
agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter szerint a kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe, ezen belül is a legjelentősebb a zöldségtermesztés szerepe. A kertészeti ágazat tavalyi több mint 300 milliárd forintos kibocsátása – melyből csaknem 180 milliárd forintot tett ki a friss zöldségek előállítása – a magyar mezőgazdasági produktum 12 százalékát jelentette. Magyarország tavaly 83,8 milliárd forint értékben importált friss gyümölcsöket, és 75,5 milliárd forint értékben friss zöldségeket. A magyar agrárexport pedig dinamikus növekedéssel az elmúlt években elérte a kilenc milliárd eurót, mondta Nagy István.

Magyarország természeti adottságaiban rendkívül nagy potenciál rejtőzik, a kormány egyik legfontosabb célkitűzése pedig a versenyképesség javítása. A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban kertészeti beruházások támogatására 120 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés, ez több mint 5300 nyertes kérelmet jelent. A pályázati forrásoknak köszönhetően az elmúlt 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe az ágazatban. A miniszter közölte, a termelők jelenleg is benyújthatják kérelmeiket az öntözésfejlesztési támogatásra, amelyre csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre. Üveg- és fóliaházak fejlesztésére 22,5 milliárd forint pályázati támogatást folyósítanak. A mintegy kétszáz beruházás keretében 90 hektár új üvegházat, 20 hektár fóliaborítású, nagy légterű növényházat, 5,1 hektár nagy légterű hideg hajtató fóliasátrat és 35 hektár blokkrendszerű hideg hajtató fóliaházat alakítanak ki, mondta a tárcavezető.

A magyar zöldség és gyümölcságazat fordulóponthoz érkezett, a jövőt a megújulás jelenti. A 20. századi technológiával nem lesz eredményes az ágazat a 21. században. Három dolog szükséges a kihívásoknak való megfeleléshez: a megfelelő árualap, a feldolgozottsági szint növelése és a megfelelő, stabil piac, hangsúlyozta a miniszter. Az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlen a termelői integráció, mivel az összefogásban, közösségi fellépésben teremthetők meg leghatékonyabban a piacra jutás feltételei, és a zöldség-gyümölcs fogyasztás növekedése. Piaci siker csak ott érhető el, ahol ágazati szinten válik szervezetté a termelés, és az értékesítés. Nagy István kijelentette, hogy állami ösztönzéssel, nemzeti támogatásokkal tovább erősítik a TÉSZ-ek szerepét.

Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti központja

A rendezvényen felszólalt Hubert Schulte-Kemper, a FAKT AG elnök-vezérigazgatója, és részletesen ismertette azt a projektet, amelynek keretében Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti termelési, feldolgozási és logisztikai központja épül a német FAKT AG egymilliárd eurós (313,7 milliárd forint) beruházásában Hegyeshalom és Bezenye határában. Nagy István miniszter is mérföldkőnek nevezte a beruházást, mert a 330 hektáron létrejövő fejlesztéssel az Agrárminisztérium azon céljai valósulnak meg, hogy versenyképessé váljon a magyar mezőgazdaság és széles körben elterjedt legyen a precíziós technológia.
Ez a beruházás az elmúlt évtizedek legnagyobb és legkomplexebb hazai agrár- és élelmiszeripari beruházása. A német vállalat ötven hektáron feldolgozó- és logisztikai központot, harminc hektáron üvegházat, ötven hektáron szabadföldi kertészetet hoz létre, amellyel csaknem a teljes magyar zöldség-gyümölcs ágazat termékei számára adhat kiugrási lehetőséget az európai piacokra. A területen a beruházó a termelési, feldolgozási és logisztikai központ mellett hosszútávon haltenyészetet, üvegházakat, hűtőkonténereket, konferencia központot, hotelt, autópálya felhajtót és lakásokat is kialakítana. Az előzetes tervek szerint 12-féle terméket fognak gyártani, a cél pedig az, hogy Európában jegyzett márkát hozzanak létre. A teljes beruházással ötezer új munkahelyet teremtenek, mondta Hubert Schulte-Kemper.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai