Hangya Közgyűlés – 2014

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: V.B., 2014/07/10
Címkék: Hangya, Hangya Szövetkezet, kereskedelem, agrártermékek

A közgyűlésen egyébként jelen volt Csepreghy Nándor fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár és Ifj. Hubai Imre a Nemzeti Agrár­gaz­dasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős alelnöke.

Az elnök utalt rá, hogy az ilyen típusú szövetkezetek főként a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének kere­tében működnek. A folyamat részeként a szervezet kezdeményezésére megalakult a Hangya-Coop Mező­gaz­dasági Holding Szövetkezet, amely a termelői szervezetekben integrálódó gazdák tevékenységének biztonsága, a jövedelmezőség javítása, a piaci érdekérvényesítés érdekében törekszik a szövetkezeti hálózat bővítésére, a termelői tulajdonú élelmiszer-ipari háttér megteremtésére.

A Szövetkezet létrejötte

A HANGYA-COOP Szövetkezetet – a most hatályba lépő, a szövetkezetekre vonatkozóan korlátozó törvényi szabályozásokra tekintettel – a HANGYA tagszervezeteket képviselő magánszemélyek, továbbá jogi személyként a Gabonatermesztő Termelői Csoportok Szövetsége, a Szőlő-bor Termelői Csoportok Országos Szövetsége, a HANGYA Szövetkezetek Együttműködése és egy szövetkezet hozták létre. Az alapító tagok a szövetkezet alapításával célul tűzték ki, hogy az 1898-ban önkéntesen alapított és 1947-ben államosítással megszüntetett HANGYA Szövetkezet tevékenységeinek jogutódjaként folytassák tevékenységüket. Az alapító tagok szándéka, hogy a megalapított holding szövetkezetben a HANGYA szellemiségét és üzleti hagyományait ápolják, ugyanakkor a létrehozott szövetkezetet a tagjaik javára a termelői összefogás üzleti központjaként, tagsága felé modern piaci szerveződésként, nonprofit jelleggel működtessék. A szövetkezet elnökévé az alakuló közgyűlés Patay Vilmost választotta.

Patay Vilmos arról is beszélt, hogy a Hangya Szövet­kezetek Együttműködésének most az országban mintegy 200 szervezet a tagja. A tagszervezetek mintegy 11–12 ezer termelőt képviselnek. A Hangya tagszervezetei a múlt évben becslések szerint 100 milliárd forintot meghaladó árbevételt könyvelhettek el. Az árbevétel tavaly az előző évihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt, az együttműködéshez ugyanis a múlt évben több szervezet csatlakozott, mint amennyi lemorzsolódott. Bár a lemorzsolódás nem jellemző, de számolni kell vele – jegyezte meg az elnök.

Patay Vilmos interjút adott az Agráriumnak, melyben hangsúlyozta, hogy a korábbiakhoz képest a szabályozás karakteresen különbséget tesz a mezőgazdasági termelő típusú szövetkezetek, illetve az úgynevezett üzemkiegészítő vagy előmozdító, tehát a beszerzési-értékesítési feldolgozásra alapított szövetkezetek között. Erre azért volt szükség, hogy az adózási szabályoknál figyelembe lehessen venni a két szervezet közötti különbséget. Míg egy termelő szövetkezeti vállalkozás maga a profitcentrum, egy üzemkiegészítő vállalkozás, ahol az önállóan gazdálkodó gazdák közösen szereznek be és közösen értékesítenek, nem haszonközpont. Utóbbiak esetében a profit mindenkinél odahaza képződik. Ezt eddig nem tudta kezelni a hazai adószabályozás. Ez most a szövetkezeti törvényében kategorikusan kiolvasható és iránymutató. Ez a HANGYA határozott törvénykezési sikere.

Piac és termelés összekapcsolása

– Az igazi újdonság talán mégis a Hangya Coop Mezőgazdasági Holding Szövetkezet létrejötte.

– Az elmúlt esztendőben dőlt el, hogy ne csak hagyományos, klasszikus érdekképviseletet folytasson a Hangya. Tavaly ilyenkor a közgyűlés felhatalmazta az igazgatótanácsot, hogy kezdje meg a munkát egy országos, közös piaci üzleti fellépés kereteinek a kidolgozására. Április 2-án megalakult a Hangya Coop Mező­gaz­da­sági Holding Szövetkezet, amelynek két héten belül megtörtént a cégbírósági bejegyzése. Ma pedig nagy erőkkel folyik az előkészítése a tevékenységnek. Hozzáfogtunk a takarékszövetkezetekkel és a COOP-okkal való üzleti kapcsolatok kialakításához, de fejleszteni kívánjuk együttműködésünket a CBA és a REÁL kiskereskedelmi láncokkal is. Az a célunk, hogy a termelői összefogásoknak késedelem nélkül meg legyenek a piaci lábai, a direkt piaci kapcsolatai. Csak ezen az alapon lehetünk versenyképesek, vagyis abban az esetben, ha direkt piaci információk szerint kormányozzuk, alakítjuk a termelésünket. Ha jobb piaci pozícióba kerülünk az értékesítés során, növekedni fog a termelők profitja. De ez csak együttes fellépéssel sikerülhet. Olyan képességeket kell kifejlesztenünk a mezőgazdasági termelők együttműködésében, ami alkalmassá teszi őket a direkt piacra lépésre, hogy végre elkezdődjék nálunk is egy a nyugat-európaihoz hasonló piaci gyakorlat kialakítása. A termelőknek az elkövetkező 4–6 évben az uniós források segítségével is tulajdont kell szerezniük a feldolgozó kapacitásokban. Akkor lesz több jövedelem a mezőgazdasági termelőknél, ha a termékpályán képződő profitból több csorog vissza a termelőkhöz, ha elmozdulunk az alapanyag-termelés szintjéről. Ezekben a közösségekben mindenkinek egyformán lehetősége lesz az együttes fellépéssel a saját versenyképességét javítani. Van mit behozni, hiszen a 2004-es uniós belépésünk óta senki nem foglalkozott a termelők szintjén összefogottan a versenyképesség javításával, senki nem foglalkozott a termelők megszerezhető profitszintjének a biztonságos termeléshez szükséges, a fönntartható termeléshez szükséges árbevételek elérésével. Most erre vállalkozunk – összegzett Patay Vilmos elnök.

Nincs új a nap alatt

„Hiába szántunk tehát mélyebben, az eke magyar földet hasít ugyan, de csak azért, hogy idegenek vagyonát gyarapítsa. Jómagunknak pedig már csak azért is hálásaknak kell lennünk, ha egyáltalán foglalkoztatnak bennünket. Nem szorul bizonyításra, hogy a népek sorsát ma már gazdasági erejük dönti el, idegen hitelezőink csak fejős tehénnek tekintik az országot” – idézte Szeremley Béla, a Hangya társelnöke felszólalásában Balogh Elemérnek, a Hangya első vezérigazgatójának 1900-ban a kassai kongresszuson mondott beszédének egy részletét, hozzátéve, hogy Magyarországon a GDP 80 százalékát néhány multinacionális vállalat állítja elő. Ezek a cégek mintegy 2500 milliárd forint osztalékot utaltak haza, és ebből összesen 130 milliárd, tehát mintegy 5 százalék maradt Magyar­országon. Nekünk tehát törekedni kell arra, hogy a hozzáadott érték területén lényeges előrelépés történjen.

A megoldáshoz szervezőerőre, profi menedzselésre és szövetkezeti franchise rendszerre van szükség, ami azonos minőségért azonos pénzt, azonos fizetési feltételeket jelent. Ha ezt el tudjuk érni, akkor nem a nagyság dönt, hanem a minőség, a paritásos alapon való egyezkedés.

Az elmúlt húsz év nem volt más, mint a támogatás érdekcsoportok közötti átrendeződése. Márpedig nekünk nem a támogatás átrendezésére, hanem haszonszerzésre van szükségünk. Meg kell építeni azt az országutat, amin az egyes kistermelő el tud jutni a nagypiacokra. A Hangya Holding egy ilyen út, lehetőség, a siker rajtunk múlik.

Csepreghy Nándor fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár átfogóan igyekezett bemutatni, hogy a magyar kormány miként szeretné átalakítani az uniós források felhasználásnak a rendszerét, milyen célok érdekében fognak kiírni pályázatokat.

Ifj. Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős alelnöke rámutatott, hogy Magyarországon maximum minden ötödik gazdálkodó tartozik valamiféle szövetkezéshez, valamilyen termelői csoporthoz, folytat egyeztetett piaccal vagy árinformációkkal összehangolt termelést Ez rendkívül alacsony arány, és rányomja a bélyegét a magyar agrárgazdaság teljesítőképességére, a termékek feldolgozottsági szintjére és a piacra jutás lehetőségeinek kihasználásra is.

Az a 120 milliárd, ami kifejezetten a szövetkezeti típusú együttműködés támogatására szolgál, jelentős forrás, komoly lehetőség. Ezt úgy kell felelősségteljesen felhasználni, hogy abból a gazdatársadalom legszélesebb köre részesedjen a szövetkezeti rendszeren keresztül.
Az uniós források egy szövetkezeten keresztül hatékonyabban jutnak el a gazdálkodóhoz, a termelés az értékesítés is hatékonyabbá válik azáltal, hogy közösségi fejlesztések jöhetnek létre.

Határon átnyúló együttműködés

A közgyűlésen szót kapott Csomós Attila, a Maros-Romániai Magyar Gazdák egyesületének elnöke is:

– Szeretnénk társak lenni, hogy mind Magyarországon, mind Erdélyben a magyar ajkú ember által megtermelt mezőgazdasági termények értékesítése megfelelőképpen történjen, s evvel is hozzájáruljon, hogy a szülőföldjükön a magyar gazdák megmaradjanak és fejlődjenek.
Ha megengedik az Elnök Urak, el is hoztunk, anélkül hogy tudtuk volna, hogy erről lesz szó, egy felkérést, illetve egyetlenegy lapot, ami az úgynevezett Nyárád menti gazdákról szól, akik felajánlották és felkérik a holdingot, hogy dolgozzanak együtt azért, hogy a Nyárád-mentén az ott megtermett javakat – elsősorban zöldséget, hisz Murokországnak is hívják vidéket, másodsorban pedig gyümölcsöt, mert nagyon sok és jól terem – próbáljuk feldolgozni és ennek megfelelően értékesíteni. Felkérem Önöket, hogy szívleljék meg a kérésünket, és amennyiben lehetőség van, közösen védjük meg értékeinket.

Patay Vilmos a kérésre válaszolva annyit mondott, hogy „a Kárpát-medencében egy nyelven beszélők gazdasági értelemben is kezdjünk el egymással együttműködni konkrét üzletkötések mentén, erősítsük egymást a piacon megjelenésben, mert ha mi nem fogunk össze, más helyettünk biztosan nem fog összefogni”.

Ajánlott kiadványokKozár László:
Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletekKárpáti László, Lehota József (szerk.):
Kereskedelmi ismeretek

Ez is érdekelhetiOnline vásárlás az agráriumbanÉlénk évre számít a gabonapiac