A legnagyobb hazai élőállat-bemutató

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: h-n, 2019/06/10

A hódmezővásárhelyi kiállítást az idén Nagy István agrárminiszter az OMÉK állattenyésztési elő­rendez­vé­nyeként hirdette meg, s a legnagyobb hazai élőállat-bemutatónak nevezte.
Az állattenyésztés nyolc ágazata, a ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, baromfi-, díszbaromfi- és nyúltenyésztők, a halászat, vadászat, valamint az állattenyésztés és az ahhoz kapcsolódó növénytermesztés szakiparának legjelesebb képviselői mutatkoztak be Hódmezővásárhelyen. A kiállításon idén 603 kiállító vett részt. A rendezvény idei díszvendége Szerbia volt, de mellette számos ország agrárminisztériumi szinten képviseltette magát.

A háromnapos program (május 9–11.) keretében számos szakmai konferenciát, nyilvános show-bírálatokat, tenyészállat-bemutatókat és -árveréseket, fajtabemutatókat és számos szórakoztató programot is rendeztek. A hazai mezőgazdaság jelentős része megjelent a vásárhelyi kiállításon, a szaporodásbiológiától az állatgyógyászatig, a tartástechnológián át a takarmányozásig minden – az állattenyésztéshez szükséges – szakterület képviselőit, a vetőmag előállítókat, műtrágya-forgalmazókat, gépgyártókat, gépforgalmazókat, a különböző technikák és technológiák képviselőit meg lehetett találni a seregszemlén.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere beszédében hangsúlyozta, a kiállítás résztvevői nemcsak a szervezők, hanem Hódmezővásárhely vendégei is.
– Ez a rendezvény vonzza immár 25 éve a legtöbb látogatót Hódmezővásárhelyre. Méltán lehet állítani, hogy öregbíti városunk hírnevét. A szervező cég pedig az egyik legjelentősebb vállalkozás a városban – fogalmazott a polgármester. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazat. Amerikai példát említve elmondta, hogy az USA-ban a lakosság mintegy 1 százaléka nemcsak a 330 millió lakos élelmiszerét termeli meg, hanem legalább ugyanennyi embert élelmeznek ezen felül. – Ma Magyarországon a mezőgazdaságot is sújtja a szakemberhiány, ezért a hangsúly az innováción van, ami segíti a hatékonyság, és a versenyképesség növelését – mondta Márki-Zay Péter.

Farkas Sándor miniszterhelyettes (Agrárminisztérium), a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke beszédében kiemelte, hogy a vidékfejlesztési program keretében csaknem 120 milliárd forint forrást különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira, 43 milliárd forintot az agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó intézkedésekre, és 33 milliárd forintot az ökológiai gazdálkodás támogatására. Idén a kormány több mint 19 milliárd forintot szán a sertéságazat és több mint 13 milliárd forintot a baromfiágazat állatjóléti támogatásaira, közölte a politikus.

Farkas Sándor az elmúlt időszak közösen elért eredményei közül kiemelte, hogy a hús- és tejhasznú tehénállományt 2010-hez képest 93 ezer egyeddel, 402 ezerre sikerült növelni. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az állat-egészségügyi világszervezet, több európai ország, valamint Törökország elismerte az elmúlt években Magyarország kéknyelvfertőzés-mentességét. Ezen felül sikerült megvédeni a magyar sertésállományt az afrikai sertéspestistől. A kínai sertéspestis termeléscsökkentő hatása pedig minden bizonnyal tartósan óriási piaci keresletet jelent az európai hústermékek iránt. A miniszterhelyettes az elmúlt évek sikerei közé sorolta az élőállatokat és különböző hústermékeket érintő forgalmiadó-csökkentéseket is.

Feldman Zsolt beszédében elmondta, hogy a 2010 és 2018 közötti időszakban a magyar mezőgazdaság nőtt a legjelentősebben az Unión belül, amire büszkék lehetünk. Megjegyezte azonban, hogy kihívást jelent az ágazaton belül a generációváltás előmozdítása, a klímaváltozás és az uniós támogatáspolitika tervezett, kedvezőtlen átalakítása is. Az államtitkár kitért rá, hogy a 12 milliárd eurós, agrárforrásokra szánt támogatás a brüsszeli bürokrácia javaslata értelmében 2 milliárd euróval csökkenne 2020 után. Ennek egy részét szerinte a migráció támogatására használnák fel, a gazdáknak juttatott támogatás felhasználását pedig megnehezítenék. Előnytelen agrárpolitika körvonalazódik, amelynek megakadályozása érdekében Magyarország keresi az együttműködés lehetőségét más országokkal, emelte ki az államtitkár.

Komoly kihívásnak nevezte az államtitkár az ágazaton belül a generációváltás előmozdítását. Mint fogalmazott, csupán a gazdák 6 százaléka 35 év alatti fiatal, ezért szakpolitikai programot indítanak a generációváltás előtti akadályok elhárítása érdekében. További nehézségeket okoz a klímaváltozás, melynek kedvezőtlen hatását ma már a fogyasztók is megérzik, elég csak az elmúlt fél év aszályos időjárására gondolni, amely több millió tonna terménykiesést jelent. Az ebből is eredő drágulás megelőzése érdekében a kormányzat öntözésfejlesztésbe kezdett, átvállalva a vízszolgáltatási alapdíj megfizetésének 70 százalékát, a vízkészlet-járulék alól pedig mentesülnek a gazdálkodók.

Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt a megnyitón, hogy a magyar állattenyésztés szinte minden évben jelentős kihívásokkal néz szembe. A közelmúltból megemlítette a tejipari válságot, a baromfiinfluenzát és a sertéspestist. A megnyitón az is elhangzott, hogy az állattenyésztési napok második alkalommal adott helyet az agrár-felsőoktatási intézmények országos gazdászversenyének, amelynek keretében hat egyetem tíz csapata mérte össze tudását.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai