2026. 09. 07., hétfő
Regina
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fenntartható növénytermesztés - A nitrogénkimosódás csökkentése szabályozott tápanyag-leadású műtrágyákkal

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | 2019/06/18

Akárhogy is nézzük, egy fenntartható vállalkozásnak is a legfőbb célja a profitszerzés. A kertészeti termékek piacán minden idők legkiélezettebb versenyét tapasztalhatjuk. A piac egyre jobban igényli a fenntartható módon termesztett árut, a termesztéstechnológiák alkalmazása során egyre több ezzel kapcsolatos törvényi kötelezettségnek kell megfelelni a növénytermesztés magas szintű fenntarthatósági követelményeinek.

Hogyan segít Önnek az ICL?

Az ICL egy sor olyan eszközt ad a termelők kezébe, amelyekkel a legszigorúbb követelményrendszernek is megfelelnek. Innovatív, precíziós koncepciónk részeként, szabályozott feltáródású műtrágyáink segítséget nyújtanak a tápanyag-kimosódás csökkentésében. A műtrágyaszemcsékből előre meghatározott feltáródási séma alapján a tápanyagok pontosan a növény igényének megfelelő ütemben válnak elérhetővé.

Az ICL jövőképe a szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák révén megvalósuló fenntarthatóbb gazdálkodásról:

Hatékonyság
✓ A tápanyag hasznosulásának javítása.

Gazdaságosság
✓ A műtrágya-, munkaerő- és erőforrás-ráfordítás csökkentése.
✓ Optimális hozam biztosítása minden tenyészidőszakban.

Környezetvédelem
✓ A tápanyagveszteség minimalizálása a kimosódás, elpárolgás és elfolyás csökkentése révén.

Hogyan tudjuk csökkenteni a talajból történő nitrogénkimosódás mértékét?
✓ Pontos trágyázási terv készítésével, figyelembe véve a talajok és a szerves trágyák N-tartalmát          (talajvizsgálat).
✓ A teljes N-dózis kijuttatását időben egyenletesen elosztva a szezon folyamán.
✓ A műtrágyák ultralokalizált, pontos kijuttatásával.
✓ Nitrifikációs inhibitorokat tartalmazó műtrágyák alkalmazásával.
✓ Programozott kibocsátású, burkolt műtrágyák (CRF) használatával.

A nitrogén többszöri kijuttatása egyszerű, hatásos megoldást jelenthet, azonban a kezelések száma és ezzel a költség (munkaerő-, gépóraigény) jelentősen növekszik, miközben egyéb kedvezőtlen mellékhatásokkal is számolni kell (taposási kár).

Két technológiai megoldás ígér segítséget, ezek az inhibitoros (azaz gátolt feltáródású), illetve a burkolt (azaz szabályozott feltáródású) műtrágyák használata. Ezek a termékek lehetővé teszik a teljes nitrogénadag egyszerre történő kijuttatását. A nitrogén késleltetett fel­táródása segít megakadályozni a káros só­felhalmozódást és megvédi a gyökereket a perzseléstől.
Az inhibitoros nitrogén-műtrágyák ugyanakkor alacsonyabb hatékonyságúak, és csak a nitrogént juttatják lassabban a gyökérzónába, míg a burkolt műtrágyák más tápelemeket is tartalmazhatnak, és biztonságosan, egyenletes ütemben táródnak fel az egész hatástartam ideje alatt.

Ennek a különbségnek egyszerű oka van:
a burkolt műtrágyák féligáteresztő bevonata a hőmérséklet alapján folyamatosan szabályozza a hatóanyagok felszabadulását. Magasabb hőmérsékleten a tápanyagok gyorsabb, alacsonyabb hőmérsékleten lassabb ütemben oldódnak ki – igazodva a növény tápanyagszükségletéhez.

Miért hoz az E-max burkolattal ellátott Agromaster műtrágya jobb eredményt?

Az ICL által szabadalmaztatott E-Max tápanyag-leadási technológia lényege egy polimer­burkolat, amely fokozza a tápanyag-felhasználás hatékonyságát.
Az Agromaster szabályozott tápanyag­le­adású műtrágya használata esetén a tápanyag fokozatosan, a növény növekedési üteméhez igazodva szabadul fel, így több és jobb minőségű termést eredményezhet, miközben minimálisra csökkenti a környezet terhelését. A kijuttatott nitrogén 80–90%-a hasznosul a tenyészidő folyamán.

A tenyészedényes kísérlet célja: A nitrogénveszteség mennyiségi meghatározása paradicsom növényben homokos talajon, és az eredmények összevetése N-bevonattal (E-Max) rendelkező és N-inhibitort tartalmazó (DMPP) N-műtrágyák esetében, 2 tenyészidőszakon keresztül.

Megfigyelés: az Agromaster műtrágyák alap­ját képező, E-Max Release technológia képes csökkenteni a talajban lévő nitrogénkioldódást anélkül, hogy ez befolyásolná a növény terméshozamát és a gyümölcs minőségét Az E-Max használatakor még csökkentett dózis mellett is jelentős hozamnövekedést tapasztaltunk.

Következtetés

Az alapműtrágyaként használt Agromaster a termés mennyiségének és minőségének javításával növelheti a hektáronkénti bevételt.

Az Agromaster szabályozott tápanyag­leadású műtrágya előnyei:

✓ A folyamatos tápanyagellátásnak köszönhetően kevesebb ásványianyag-utánpótlás mellett                 megvalósuló, magasabb vagy azonos mennyiségű terméshozam.
✓ Kevesebb kezelés = alacsonyabb költség.
✓ Környezetbarát megoldás a minimális mértékű kimosódás révén.
✓ Egyöntetű növekedés a burkolt szabályozott tápanyagellátásnak köszönhetően.
✓ Nem okoz „sóstressz”-t a korai fejlődési szakaszban.

Mindez lehetővé teszi, hogy minimális ráfordítással Ön is maximális eredményt érjen el.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza