A kertészeti termelés növelése

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: Dr. Gergely Sándor, CsC, c. egyetemi tanár, 2014/07/10
Címkék: vidékfejlesztés, vidéki foglalkoztatás, zöldség, gyümölcs, zöldség-gyümölcs termelés, kertészet

Zöldség-gyümölcs termelés az EU-ban és Magyarországon

Ha a FAOSTAT és az EUROSTAT adatai alapján megvizsgáljuk azt, hogy hazánk milyen pozíciót foglal el az EU 27 zöldségtermelésében az 1970 és 2012 közötti időszakban, akkor megállapíthatjuk, hogy az évi 1,7 millió tonna körüli termelésünkkel a 11–12. helyen voltunk. Olaszország az első a miénkhez képest 8,6-szeres termeléssel, ezt követi Spanyolország 7,7-szeres termeléssel, majd Lengyelország következik, amelynek termelése a magyarországinak 3,4 szerese.

Az a Hollandia, amely 1970–74 közötti ötéves átlagával alig fért be az első 10 közé (9. volt), 2012-re az 5. helyre jött föl úgy, hogy 42 év alatt csaknem megkétszerezte zöldségtermelését. Pedig Hollandiának egyáltalán nincsenek olyan jó adottságai a zöldségtermeléshez, mint Magyarországnak.

Az EU-27 gyümölcstermelése a vizsgált 42 év alatt 4,5%-kal csökkent, amit mondhatnánk csekélynek is, azonban, ha összevetjük a zöldségtermelés 32%-os növekedésével, akkor különösen rossznak kell tartanunk ezt a helyzetet. Habár magyar szempontból éppen az ellenkezője következtethető ki ennek, hiszen közismert, hogy a gyümölcsfogyasztás folyamatosan növekszik, ezért a magyar gyümölcs számára egyre inkább javulnak az EU-28-ban is a piaci feltételek és/vagy az elhelyezés lehetőségei. Annak ellenére van ez így, hogy Magyar­ország a vizsgált időszakban 40%-kal nemhogy növelte volna, de sajnos csökkentette gyümölcstermelését. Hazánk ezzel 9–11. helyen van az Európai Unióban. Első Olaszország, 2–3. Spanyolország és Franciaország, 4–5. Görögország és Németország. Hatodik az a Lengyelország, amely az 1970-es években az első 10-be sem fért be.

Magyarország zöldség-gyümölcs termelése, fogyasztása

A hazai agrártermelés utóbbi húsz évben bekövetkezett káros tendenciája az, hogy a belterjesség növelése helyett valójában egyre külterjesebbé válik. Márpedig ez csökkenti az agráriumban foglalkoztatott és a vidéki lakosság árutermelő teljesítményét, ezzel együtt bevételeit és persze jövedelmét is, de az egyébként is alacsony színvonalú hazai hozzáadottérték-termelést sem segíti elő. Arra van szükség, hogy ezt a tendenciát határozott stratégia mentén, szisztematikus tervezést követő, konzekvens cselekvéssel megváltoztassuk. Abba az irányba kell fordítani a vidékgazdaság egyik legfontosabb részét jelentő mezőgazdasági termelést, ahol az egyre belterjesebb gazdálkodás révén alapvetően növeli meg a bevételt és a jövedelmet. Ennek van még egy jelentős nemzetgazdasági haszna, mégpedig az ország exportteljesítményének nagy mértékű növelése, sőt ez egyúttal a kereskedelmi mérlegünkre is jótékony hatást gyakorol.

Sok tanulsággal szolgál az 1. táblázat, amely 70 év legfontosabb zöldségtermelési adatait tartalmazza.

A sárgadinnye az egyedüli növény, amelynek termése 1940-ben volt a legmagasabb. A zöldpaprika és a görögdinnye 2007-ben volt a csúcson, a többi növény 1980-ban és 1990-ben.

A magyar zöldség-gyümölcs termékeink áruszerkezete sajnos még mindig nem képes követni a gyorsan változó piaci igényeket, ezért rendszeresen előfordul, hogy az egyébként nagy tömegben meglévő árualapokkal sem tudjuk kielégíteni a jelentkező kül- és belpiaci keresletet. Ez egyrészt a keresett és az általunk kínált, ám eltérő minőségi specifikációival, időzítéssel, fajtával és fogyasztói kiszereléssel, másrészt a koncentrált kínálat alacsony szintjével magyarázható.

Az 1. ábra azt bizonyítja, hogy 1998 és 2011 között tendenciájában a zöldség- és gyümölcstermelés is csökkent. A másik kedvezőtlen jelenség az évek közötti nagymérvű ingadozás, ami főként az öntözés hiányával függ össze.

1. táblázat. Fontosabb zöldségfélék termésmennyisége, 1940–2010 (tonna) * 1980-ig hüvelyes súlyban.
Forrás: www.ksh.hu adatai alapján saját szerkesztés.

Az ábrán jelölt 2545 ezer tonna átlag összes zöldség-gyümölcs termés mindössze 70%-a az 1984–1988 közötti öt év 3640 ezer tonnás átlagának, amelyből a zöldség 1994 ezer tonna volt, a gyümölcs pedig 1646 ezer tonna.

A 2. ábrán mutatjuk be az EU-országok zöldség-gyümölcs termésátlagait. Sajnos mindkét ábrán igen rossz a pozíciónk, hiszen a zöldség termésátlagunk a 16. helyen van, a gyümölcs pedig a 13. Ez az egyik fontos oka a versenyképesség hiánynak, és az ágazat fejlesztésének is komoly akadálya.

1. ábra. Zöldség-gyümölcs termelésünk mennyiségének alakulása
Forrás: Zöldség-gyümölcs Terméktanács (fruitveb.hu) 2012: Magyar zöldség-gyümölcs ágazati stratégia

Hagyományos exportpiacaink főként friss termékek esetében Németország, a Visegrádi országok és a Baltikum, amelyekhez az utóbbi években jelentősen felzárkózott Románia.

Magyarországnak minden oka megvan arra, hogy Ukrajnát, Belorussziát és Oroszországot a kertészeti termékek fontos exportpiacának tekintse, és mindent megtegyen azért, hogy ide minél több friss és feldolgozott árut szállítson; komplett kertészeti rendszerekkel együtt.

A szállítási költségelemzések és modellek azt mutatják, hogy a jelenleg elterjedt közúti fuvarozási módszerekkel az értékesebb friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs termékek szállítási hatótávolsága elérheti akár az 1500 km-t is. Egy 10%-os maximális szállítási költséghányaddal kalkuláló modellben például a 33 raklapos kamionnal történő szállítás esetén a 20 tonnás nettó tömegre számítva legalább 225 Ft/kg-os értékesítési árat kell elérni, hogy 1500 km-re gazdaságosan elszállítható legyen az áru. Mindez arányosan 1000 km-nél 150 Ft/kg, míg 500 km-nél 75 Ft/kg-ot jelent CPT paritáson számítva.

A Magyar Kertészeti Stratégia fontos célja, hogy Magyarország egyre nagyobb arányban reexportáljon, és ne más országok fölözzék le a kertészeti termékei hasznát azzal, hogy a mi termékeinket adják tovább más országoknak. A skandináv és az angol piac nagyon igényes, éppen ezért kell arra törekedni, hogy oda is egyre több árut és ezzel együtt egyre több értéket szállítsunk.

Magyar kertészeti marketing

Az Európai Unióban folyamatosan koncentrálódik a kiskereskedelem. A termelők számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a koncentráció a tulajdonosi körben is fokozódik: a jelentősebb üzletláncok mindössze 5–10 cégcsoport kezében vannak, ami összehasonlíthatatlanul nagyobb koncentrációt jelent, mint a zöldség-gyümölcs forgalomnak mindössze 18%-át kitevő hazai TÉSZ-aktivitás. Magyarországnak ehhez a gőzhenger erejű tendenciához kell igazodnia, nemcsak úgy, hogy hatékonyan működteti a TÉSZ-eket és azok országos összefogását, de úgy is, hogy legalább 2–3 hazai nagy erejű kiskereskedelmi láncot táplál fel a meglévőből és/vagy egy újabbat alapít. Erre kiváló alap lehet a COOP és a CBA hálózat. De az is alapvető cél, hogy a helyi zöldség-gyümölcs termékek minél nagyobb része anélkül kerüljön a helyi fogyasztókhoz, hogy a költséges oda-vissza szállítás költségei rárakodnának az árra. Az is elengedhetetlen feltétel, hogy a zöldség-gyümölcs hűtő-feldolgozó kapacitások újra hazai többségi tulajdonba kerüljenek, mert e nélkül semmi esély sincs a hazai kertészeti érdekek érvényesítésére.

2. ábra. Termésátlagok az EU-ban (tonna/ha)
Forrás: Zöldség-gyümölcs Terméktanács, fruitveb.hu,
2012: Magyar zöldséggyümölcs ágazati stratégia

Zöldség-gyümölcs fogyasztás és egészség

Az Amerikai Rákkutató Intézet kutatási eredményei szerint a megnövelt zöldség-gyümölcs fogyasztással csökkenthető a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Az egészség megőrzése szempontjából javasolt napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás minimálisan 400 g, de a valóban hatásos mennyiség 600–800 g. A statisztikai adatok alapján Magyarországon a kilencvenes évek elején nagy visszaesés történt a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban. A fogyasztás mintegy 20 kg/fő/év mennyiséggel csökkent, ami azt eredményezte, hogy a napi zöldség-gyümölcs bevitel az egészség megőrzése szempontjából ajánlott minimális 400 g/nap/fő alá esett. A fogyasztás visszaesése jelentős termőterület-csökkenéssel párosult. Ha ezt a mennyiséget napi 600–800 grammos fogyasztásra növeljük, akkor ez 700–1400 ezer tonnás belsőpiac-bővülést eredményez.

A Magyar Kertészeti Stratégia egészségügyi célja, hogy a lakosság életmódjának és szemléletének változását tudományos tényeken alapuló információkkal segítse és ösztönözze, így öntudatra ébresztve a fogyasztókat, hogy saját egészségük érdekében több zöldséget-gyümölcsöt fogyasszanak.

A kertészeti termelés, feldolgozás, kereskedelem, fogyasztás rendszere Magyar­országon (2030)

Munkánk szigorú terjedelmi korlátja miatt, arra kell szorítkozni, hogy a kertészeti termelés, feldolgozás, kereskedelem, fogyasztás Magyarországon 2030-ra kialakítandó rendszerének összefoglaló ábráját adjuk közre. Az erre vonatkozó részleteket más publikációimban közöltem. Annyit itt is megjegyzek, hogy ebben a kertészeti rendszerben olyan többlet energiák és erők jönnek létre, amelyek nemcsak azt a kertészeti tevékenységláncolatot támogatják, amely a versenygazdaságban működik, hanem azt is, amely a szociális gazdaságban fog egyre nagyobb teret nyerni.

2. táblázat. A kertészeti termelés, feldolgozás, kereskedelem, fogyasztás rendszere Magyarországon (2030)

Magyar Kertészeti Stratégia alapvető tényezői 2030-ig

Számos történeti tény támasztja alá, hogy eredményes felzárkózás nem jöhet létre hatékony és a legjobb szellemi energiákat egyesítő nemzeti stratégia nélkül.

A nemzeti stratégiára lehet alapozni a gazdasági stratégiát, amelynek része többek között a mezőgazdasági, az ipari, az energetikai és a Magyar Kertészeti Stratégia.

A Magyar Kertészeti Stratégia legfontosabb céljai:

• Önfoglalkoztatás és önellátás.
• Hazai minőségi kertészeti árualap növelése úgy, hogy az a mai mennyiség kétszerese, értékben pedig háromszorosa legyen.
• A vidéki foglalkoztatás hosszútávon fenntartható növelése 214 ezer fővel.
• Minőségi export árualap előállítása a mainak háromszorosa értékben.
• A kertészeti ágazatok hazai és/vagy helyi hozzáadott érték előállításának háromszorosára való növelése.
• A hátrányos helyzetű lakossági csoportok foglalkoztatási és helyi jövedelemszerzési lehetőségének bővítése.
• A magyar lakossági életszínvonal és életminőség fenntartható módon való javítása a jobb minőségű és növelt mennyiségű zöldség-gyümölcs fogyasztás révén.

A következő sorokban összefoglaljuk azt, hogy milyen feltételek mellett valósítható meg az a kertészeti stratégia, amely megduplázza a termelés volumenét és háromszorosára növeli a kertészet termelési értékét:

• Nemzeti stratégiára alapozott jövőkép, célrendszer.
• Nemzeti agrárstratégia és kertészeti stratégia.
• Szolgáltató, fejlesztő, piacszerző és piacszervező állam, amely minden területen biztosítja az arányos közteherviselést és a feketegazdaság visszaszorítását.
• Kiváló talaj-, klímaadottságok, a hagyományok és a szakértelem hatékony hasznosítása a kertészeti ágazatokban (is).
• Kialakult termőtájak, termelési kultúra és hagyományok hatékony hasznosítása.
• 1500 km-en belül 400 milliós fogyasztói piaci lehetőség hatékony kiaknázása kertészeti termékekkel (is).
• Túlnyomórészt termelői tulajdonú logisztika.
• Termelői szemléletű pénzügyi szolgáltató­rendszer.
• Termelt kultúrákhoz kötött és a termőterülettel arányos átalány élőmunka közteher rendszer.
• A 33 leghátrányosabb kistérségben megvalósított kertészeti termelés és feldolgozás közteher-mentesítése kertészeti fejlesztési lehetőségek vonzása munkanélküliből, segélyezettből hosszútávon önfenntartó személyek, családok.
• A kutatási-fejlesztési-innovációs- oktatási- képzési-szaktanácsadási lánc újraépítése a XXI. század igényei szerint.
• Első, másod és harmadfokú termelői szerveződésekkel:
  – korszerű logisztika, feldolgozás, export, import, reexport létrehozása;
  – a piaci alkuerő megteremtése;
  – a piacra termelőknél a versenyképesség erő­sítése;
  – közös beszerzés, szolgáltatások és értékesítés;
  – a szerződéses fegyelem drasztikus és konzekvens érvényesítése (kifelé és a tagoknál is);
  – átütő erejű magyar kertészeti márka bevezetése.
• A Duna–Tisza mint fő vízi utak és a nagyobb folyók, valamint az öntözővíz és a termálvíz források környezetkímélő kiaknázása a kertészeti kultúrák érdekében (is).
• Kertészeti termékek hazai fogyasztásának 50%-os növelése.
• Kertészeti exportbevétel háromszorosára növe­lése.
• Kertészeti import szinten tartása.
• Kertészeti reexport aránya érje el az export ¼-ét.
• A kertészetben részfoglalkoztatottak 350 ezerről 550 ezerre való növelése.

Kialakítani annak az imázsát, hogy MAGYARORSZÁG = MINŐSÉG!

Az általunk kidolgozott Magyar Kertészeti Stratégia 2. változatának megvalósítása esetén 30 ezer hektár korszerű és intenzív gyümölcsöst telepítünk, főként az elavultak pótlására, amely révén közel 1 millió tonnával növekszik az éves termés. 2030-ig a szabadföldi zöldségtermelés és gyümölcstermelés 80%-ban öntözött területen valósul meg, az előirányzott beruházási szükségletből 35% a 7000 hektár fóliás hajtatóházhoz szükséges termálvízfűtés létesítési költsége. Ennek növeli a jelentőségét az, hogy a hajtatásos fóliaházak fűtése után a termálvíz még kiválóan alkalmas temperált vizű halgazdaságok létesítésére, amelynek újabb foglalkoztatási és helyi jövedelemszerzési lehetősége van.

Ha Magyarország meg akarja közelíteni kertészeti lehetőségeit, és végre elszánja magát arra, hogy kiaknázza a kertészeti adottságaihoz szorosan kapcsolódó öntözési lehetőségeit, vízi útjainak, vasútjainak és/vagy országútjainak ehhez tartozó szállítóeszközparkjának kapacitásait, a hajtatásos kertészethez szorosan kapcsolódó termálvíz-gazdagságát, valamint zöldenergia-termelési lehetőségeit, akkor a Magyar Kertészeti Stratégai 2. változatának megvalósítására kell törekednie.

Ez azt jelenti, hogy a 2000–2010 közötti hazai 2545 ezer tonnás zöldség-gyümölcs termelést 15 év alatt 4140 ezer tonnával növelve 6685 ezer tonnára fogjuk emelni, amelyből a gyümölcstermelés növekménye

1 millió tonna, a zöldségé pedig 3,14 millió tonna. Megjegyezzük, hogy a hazai rekord 5 év – 1984–88 közötti 3640 ezer tonna ötéves átlag – termésénél 2030-ra 84%-kal termelünk így többet, de értékben annak közel háromszorosát.

Ma szinte felbecsülhetetlen annak a jelentősége, hogy a Magyar Kertészeti Stratégia 2. változatának megvalósításával 180 000 új munkahely keletkezik, amelynek 64%-a, vagyis 115 200 munkahely a fóliaházas zöldséghajtatásban jön létre, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen egész éves foglalkoztatásra nyílik lehetőség. Az új munkahelyek valódi értéket előállító, hosszútávon fenntartható tevékenységet jelentenek, és mindazok számára, akik a Magyar Kertészeti Stratégia megvalósításában részt vesznek, értékteremtő, alkotó munkát tesznek lehetővé. Azt pedig, hogy egy ilyen komoly ágazati fejlesztés megvalósítható, ékesen bizonyítja a spanyolországi Almeria régió és Hollandia példája.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Magyar kertészeti stratégia és vidékfejlesztésDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözésePopp József - Potori Norbert - Udovecz Gábor:
Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU-csatlakozás utánLukács Gergely Sándor:
Megújuló energia és vidékfejlesztés

Ez is érdekelhetiA paprika üvegházi termesztéseA díszkertészek termékeiZöldségtermesztés - Átlagos termés, jó piaci helyzet