Ervin
Megalakult az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoport
Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: NAK, 2019/07/09
„Tudás- és innováció alapú versenyképes mezőgazdaságot építünk, ennek a célnak az eléréséhez ma a nemzetközi pályázati jelenlétünk (H2020) erősítéséről, valamint a termelők érdekeit jobban szolgáló tudásátadásról kell beszélnünk” – ez a fő vezérelve az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által létrehozott Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoportjának.
Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében újraalakult az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoport (az angol rövidítést használva, AKIS) közel száz, a teljes hazai ágazati spektrumot lefedő szakterület képviselőjének részvételével. A munkacsoport 2017 elején NAK-on belüli horizontális KFI csapatként jött létre a szakmai igazgatóságok tudásátadással és innovációval kapcsolatos törekvéseinek összehangolása céljából. Idővel a munkacsoport kibővült az Agrárminisztérium, az agráregyetemek és kutatóintézetek képviselőivel, illetve néhány gyakorlati szereplővel. Ez a korábbi KFI munkacsoportként ismertté vált tudásmegosztási formáció 2019. július 5-én hivatalosan is megújult, és új néven, AKIS munkacsoportként folytatja munkáját. Az AKIS az Agrárkutatás, Innovációs és Tudásmegosztás rövidítéseként immáron magába foglalja a tudásátadás témáit is, így a szaktanácsadást, szakképzést és a felsőoktatást. Az átalakulás oka, hogy 2019-ben kezdetét veszi a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervezése, amelynek fontos része lesz az ún. AKIS terv kidolgozása. A tervezésben a szakhatóságok munkája mellett szerepet kap a társadalmi igények megjelenítése, amelynek egyik fő fórumát jelenti majd a megújult munkacsoport.
A munkacsoport ülését Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettes nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a közösség építését, mint a munkacsoport egyik fő funkcióját. Emellett kitért arra is, hogy a NAK fontos szerepet vállal a gyakorlati igények becsatornázásában a KAP tervezése során. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadásában kihangsúlyozta, hogy a munkacsoport megújulásával közös célunk a termelők munkájának támogatása. Mindemellett kiemelte - az együtt gondolkodó közösség kialakulásához elengedhetetlen, hogy egy nyelvet beszéljünk, és ugyanazt értsük az adott fogalmak alatt. Ennek fényében mutatta be a KAP és AKIS terv legfontosabb céljait, szereplőit és az előttünk álló feladatokat. A pályázati sikerekhez, a jó kiírások mellett kutatási kapacitás- és képességfejlesztésre is szükség van. Mi több, nem szabad elfelejteni a nemzetközi lobbitevékenységet sem.
A helyettes államtitkár szerint ez utóbbiban sokat fejlődtünk az elmúlt években, hiszen a hazai agrárkutatás érdekeinek brüsszeli képviseletéért uniós szinten is sikeresnek ítélt BIOEAST kezdeményezést vezet az Agrárminisztérium, 11 közép-kelet-európai ország részvételével. Ősztől immár elnyert H2020 pályázat támogatja a BIOEAST kezdeményezés még hatékonyabb érdekérvényesítését. Szó esett az Állandó Agrárkutatási Bizottság (SCAR) stratégiai bizottságainak hatásáról az európai agrárkutatás stratégiai programozására. A BIOEAST kezdeményezéssel főként a SCAR bizottságain keresztül tudunk közvetlen hatást elérni az uniós döntéshozásban azért, hogy a régiónk számára kedvező H2020 pályázati kiírások szülessenek – mondta el Juhász Anikó.
Az ülésen elhangzott: Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont csoportvezetőjét tagjává választották annak a nemzetközi kutató-tervező csoportnak (SCAR Foresight Group – Előretekintő Csoport), amely feladata az agrárágazatban várható kihívások azonosítása a jövőkutatás eszközeivel. Ez az ötödik előretekintő munkája a SCAR testületének, amelynek 6 fős szakértői testületében egyedüli kelet-európaiként részt vesz a kutató, szintén a BIOEAST lobbijának köszönhetően. A SCAR előretekintő dokumentumai eddig mindig stratégiai útmutatónak bizonyultak, amelynek ajánlásai alapjaiban határozták meg a kutatási keretprogramok agrárkutatási tématerületeit, valamint a Közös Agrárpolitika innovációs céljait (jelenleg H2020 SC2 tématerületet, és a KAP EIP intézkedéseit). Ilyenek voltak korábban a biomassza alapú (Bioeconomy) stratégia kidolgozása, a klímaváltozással kapcsolatos kihívások felmérése, az élelmiszerrendszerekben való gondolkozás (Food2030 stratégia), az EIP-Agri agrár-innovációs eszközrendszerének kidolgozása, vagy éppen a H2020 pályázatokban az úgynevezett sokszereplős (Multiactor Approach) megközelítés bevezetése. Ezért most is oda kell figyelnünk, hogy a 2020 utáni Horizont Europe agrárkutatási irányait az elkövetkező 7 évre meghatározó dokumentumban érvényesüljenek a régiónk és ezen belül hazánk agrárgazdaságának sajátosságai és érdekei.
Az előadásokat műhelymunkák követték, ahol a szakértők mondták el véleményüket az AKIS tervezéssel kapcsolatosan. A legtöbben a bemutató- és tangazdaságok fejlesztésének igényét, a szakmai szaktanácsadás fejlesztését, a Horizon 2020 nemzetközi projektekben való részvételek megkönnyítését említették meg. Az is körvonalazódott, hogy hasonló tematikus rendezvények szervezése szükséges, ahol egy-egy ágazat szakemberei oszthatják meg jó gyakorlataikat, kérdéseiket, kutatási eredményeiket és ismerhetik meg egymást. A következő időszakban ezen irányok mentén folytatódik a munka, immáron az AKIS munkacsoport keretein belül.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza