Kemény változások előtt az agrártámogatás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Cser Tibor, 2014/08/20
Címkék: Közös Agrárpolitika, támogatás, agrártámogatás, SAPS, top up, területalapú támogatás, Európai Unió

Bővül a munkaigényes és piacilag érzékenyebb ágazatok támogatása 2015-től a mezőgazdaságban – közölte a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Czerván György emlékeztetett: az Unió Közös Agrárpolitikájának keretében a jövő évtől Magyarország a korábbiakhoz képest több mint négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást tud nyújtani a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatok számára. Kijelentette: a hazánkba érkező európai uniós közvetlen termelői támogatások 13 százalékát – 300 forintos euró árfolyamon számolva – évi 52,4 milliárd forintot tudunk e szektorok számára biztosítani.

Emellett további 8,1 milliárd forintot lehet még a fehérjenövények termelésének támogatására fordítani. Ez igen jelentős többletet jelent a korábbi 3,5 százalékos termeléshez kötési lehetőséghez képest. A 15 százalékos pénzügyi keret összesen évente mintegy 60,5 milliárd forintot tesz ki.

Kiemelt ágazatok

Hozzáfűzte: A termeléshez kötött támogatási jogcímek a valódi teljesítményeken alapuló, a tényleges állatállományhoz és vetésterülethez köthető eredményeket támogatják. A kormány kiemelt célja ugyanis, hogy minél több embernek biztosítson a mezőgazdaság megélhetést. A „Még több munkahelyet a mezőgazdaságban” elnevezésű program keretében pedig arról született döntés, hogy – a nemrég bejelentett 212 milliárd forint állattartóknak jutó többlettámogatás mellett – e forrásokat is döntő mértékben a nagy munkaigényes foglalkoztatást jelentő állattenyésztési és kertészeti ágazatok között osztják meg.

Czerván György szerint a támogatási rendszer átalakításának a zöldség-gyümölcs ágazat és az állattenyésztés a legnagyobb nyertese. Az állattenyésztésben kiemelt támogatásban részesül a tejelő szarvasmarha, a húsmarha és a juh (a sertést és a baromfit az EU nem engedte). De komoly támogatási forrásokhoz jutnak a gyümölcs- és zöldségtermeléssel foglalkozók, továbbá a rizs- és cukorrépa-termelők is.

A keretösszeg nagymértékű növekedése lehetővé tette, hogy a korábban fajlagosan alacsonyabb összegű támogatásban részesülő ágazatok esetében az eddigi források jelentős mértékben bővüljenek. Ennek során 2015-től évente a tejágazat az eddigi 13,35 milliárd forintnál 54 százalékkal több, 20,7 milliárd forint, a rizságazat pedig az eddigi 390 millió forintnál 54 százalékkal több, 600 millió forint termeléshez kötött támogatást kap.

A juhágazat eddigi 3 milliárd forintos uniós támogatása több mint duplájára, 6,6 milliárd forintra nő. Az anyatehéntartás támogatási kerete 690 millió forinttal nő, így 10,5 milliárd forint lesz. A zöldség-gyümölcs ágazat jelenlegi, különböző jogcímeken folyósított 4,3 milliárd forintos európai uniós támogatási forrása 2,4-szeresére, 10,4 milliárd forintra nő. Termeléshez kötött támogatást kapnak még a hízottbika-tartók és a cukorrépa termesztők is – jegyezte meg az államtitkár.

A mostani kalkuláció alapján például egy anyajuh után 7400 forint, egy tejelő tehén után 106 300 forint, egy hektár gyümölcsös után 198 000 forint és egy hektár cukorrépa után 126 200 forint támogatás fizethető majd ki évente.

A korábbi időszakhoz képest új elemként jelenik meg a fehérjenövények – szemes és szálas egyaránt – támogatási lehetősége. Ennek során az állattenyésztés GMO-mentes takarmányigényének fedezése tekintetében meghatározó jelentőségű ágazat mintegy 8 milliárd forint uniós többletforráshoz jut – közölte Czerván György.

Sajátos támogatási rendszer

Időközben viszont a belső támogatásmegosztásokról is döntés születetett: igazolva egy korábbi szakmai megállapítást. „Magyarországon az agrárpolitika gyakorlatilag »támogatáspolitika«, amelynek legfőbb célja az elérhető uniós források maradéktalan lehívása és minél szélesebb körben terítése. A több területet érintő fejlesztések nincsenek összehangolva, nem alakultak ki hatékony módszerek a pályázatokban »beígért« eredmények, hosszú távú pozitív hatások ellenőrzésére, a felelőtlen döntések megelőzésére. A támogatásoknál a döntéshozók csak formális ex ante hatástanulmányokra támaszkodhatnak.” A mondatok az Agrárgazdasági Kutató­intézet tanulmányából származnak, amely az uniós csatlakozás után hat évvel készült és lesújtó összegzést is tartalmaz.

„A magyar agrártámogatási rendszer sokszor téves, azaz felesleges beruházásokra ösztönöz, ezáltal hosszú távon súlyos aránytalanságok kialakulásához vezet. Sajnos, a gazdálkodók részéről többnyire a szubvenciók (pénzlehívás) maximalizálása a cél, ezért sokan azt és úgy termelnek, amire és amiért támogatás igényelhető. A rendszer a még élet- és versenyképes vállalkozásoknak nem kedvez, ezek agrárstratégiára várnak.”

Elvonás és átcsoportosítás

Az új stratégia egyértelműen a nagyobb cégektől von el forrást, és a kisebb cégek, illetve a komplex fejlesztések irányába tolja el azokat. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette: támogatásokat vonnak el azoktól a gazdasági szereplőktől, akik évi 150 ezer eurónál több támogatást kapnak a Közös Agrárpolitika (KAP) úgynevezett egyes pillérét jelentő közvetlen kifizetésekből, amelyek legnagyobb részét a területalapú (SAPS) források teszik ki. Lázár a pénzelvonási elképzeléseket azzal indokolta, hogy nem tartható az az eddigi kifizetési rendszer, amelyben a SAPS-támogatások 70–80 százalékát az igénylők 10–20 százaléka kapta meg, a KAP kettes pillérét jelentő vidékfejlesztési kasszából pedig szintén 70–80 százalékos arányban részesedtek a nagyüzemek. A 2014–2020. közötti közvetlen kifizetések átrendezéséhez lehetőséget nyújt az az uniós szabályozás, amely szerint 150 ezer euró felett a támogatások legalább 5 százalékát a felhasználóktól meg lehet vonni (degresszivitás), majd az így felszabaduló pénzeket a vidékfejlesztési forrásokhoz kell átcsoportosítani. Az MTI híre szerint az elvonások elsősorban a csak növénytermeléssel foglalkozó, „5–6 ezer hektáron gazdálkodó” nagyüzemek ellen irányulnának, amelyeknek a területalapú támogatások extraprofitot hoznak. A számítások szerint az agrárpiaci szereplők összesen 1,164 millió hektár után kapnak annyi SAPS-ot, amely számukra 150 ezer eurónál több éves támogatást hoz. Lázár ugyanakkor elismerte, hogy a kormánynak fontos a nagyobb gazdaságokban meglévő, 110 ezer agrármunkahely megőrzése is, így elképzelhetőnek tartotta, hogy a mindenkire vonatkozó, száz százalékos pénzmegvonás helyett végül sávos degresszió lép majd életbe 150 ezer euró felett.
 

Tiltakozások

Azt a kört, amelyet az intézkedés húsbavágóan érint, Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár szóhasználatával agrároligarcháknak szokás nevezni, van benne közismerten baloldalt támogató befektető (Leisztinger Tamás), az állítólag leggazdagabb magyar (Csányi Sándor) és a saját holdudvar olyan prominensei, mint Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt. És még sokan mások – úgy negyvenen-ötvenen. Mellettük részesülhet elvonásokban az új rendszerben még mintegy 450–500, a bejelentett birtokhatáron túl gazdálkodó vállalkozás. Hogy értsük: a magyar húshasznú termelés (sertés, marha, részben baromfi) erős kétharmadáról, az ellenőrzött tejelőállítás 80 százalékáról beszélünk most.

A nagyobb vállalkozásokat tömörítő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) drámai hangú közleményben reagált a fejleményekre. „Hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban a kormány ma bejelentett döntése, miszerint az 1200 hektár feletti területen gazdálkodókat megfosztják a támogatásaiktól. Ez az elmúlt 20 év legsúlyosabb döntése, aminek következménye csak a 90-es évek elejei agrártermelés és foglalkoztatás visszaeséséhez hasonlítható. Ráadásul teszik ezt akkor, amikor a jelentős agráriummal bíró uniós tagállamok – Németországtól Romániáig – semmilyen támogatáselvonást nem alkalmaznak. Azokat a gazdálkodókat küldi padlóra ez a döntés, akik a magyar mezőgazdaság kibocsátásának negyedét adják, döntő szerepet töltenek be az állattartásban és sok tízezer vidéki embert foglalkoztatnak legálisan. (…) Ez a döntés nemcsak azzal jár, hogy több tízezer legális falusi, vidéki munkahely szűnik meg, és állattartó telepek zárnak be, hanem azzal is, hogy több százezer földtulajdonos kerülhet válságos helyzetbe. A társas vállalkozások nem fogják tudni tovább művelni azokat a kisméretű, gyenge minőségű területeket, amelyeket eddig művelésben tartottak – várhatóan más földhasználók sem fognak kapkodni ezekért a területekért –, a földtulajdonosok csapdahelyzetbe kerülnek vagy maguk kell, hogy műveljék (erre sokan nem lesznek képesek), vagy kiszolgáltatott helyzetükből fakadóan áron alul el kell, hogy adják a földjüket, ha egyáltalán találnak rá vevőt. Ráadásul azok a földtulajdonosok is elveszítik a föltulajdonuk után járó jövedelmüket, ahol a bérleti díjakat a támogatás százalékában állapították meg.”
 

Meg kell indokolni

Az uniós agrárszabályozás paragrafusai szerint az egyes tagországoknak joguk van a meghatározott költségvetési keretek között átcsoportosításra. Csak meg kell indokolni. Ebből a szempontból az EU nem túlságosan szigorú. Ha a kirótt költségvetési összeg lényegesen nem nő, akkor az úgynevezett tengelyeken belül lehet lavírozni a pénzekkel. A kormány – lapzártánkkor kapott információ szerint – várhatóan szeptember terjeszti elő indokait a tervezett lépésről. A helyzet azonban kissé fura, mivel az elvonni szánt összegek kifizetőhelye a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a vidékfejlesztési források (az úgynevezett „puha” pénzek) irányítása viszont Lázár János kezébe került. Soha egyetlen sor hivatalos indoklás nem látott napvilágot arról, miért is. Ha fejlesztés, akkor miért nem az erre szakosodott tárca lett az ügygondnok, ha meg vidék, akkor miért nem az agrárminisztérium.

Egy közelmúltban megszületett tanulmány megállapítása szerint a támogatási lista dobogósai valóban jelentős összegekhez jutottak mind tavaly, mind a korábbi években. A Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető Mezort-csoport 2013-ban 5,12 milliárd forintot kapott területalapú támogatásként, a Csányi Sándor tulajdonolta Bonafarm-cégháló 4,9-et. Az általában a politikai ellenzékhez kötődő üzletember, Leisztinger Tamás a maga 3,1 milliárd forintjával ebben közegben harmadik. Mivel egy hektár után jelenleg 68 ezer forint uniós normatív támogatás jár, nem nehéz kiszámolni, hogy az érintett cégek több tízezer hektáros területeket uralnak – ezt metszik meg most (hogy mikortól, azt még pontosan nem tudni) 1200 hektárra úgy, hogy bizonyos jogszabályi feltételek teljesülése esetén az 1800 hektárra bővülhet.

A Kormány 1437/2014. (VII. 31.) Korm. határozata az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás felső szintjének megállapításáról és a mezőgazdasági munkahelyteremtés elősegítéséről.
A Kormány a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének javaslatára megtárgyalta a földművelésügyi miniszter előterjesztését, amelynek alapján úgy döntött, hogy olyan mezőgazdasági rendszert kell kialakítani, amely a jövőben több embernek biztosít megélhetést, ezért kiemelten kívánja támogatni az állattenyésztést, a zöldség- és gyümölcstermesztést, valamint a vetőmag-előállítást. A Kormány rögzítette, hogy e célkitűzés figyelembevételével kell felhasználni az európai uniós és a hazai mezőgazdasági támogatásokat, továbbá az agráriumból forráskivonásra nem kerülhet sor.
Mindezek megvalósítása érdekében a Kormány felhívja
1. a földművelésügyi minisztert, hogy az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetését 2015–2020 között úgy hajtsa végre és jelentse be az Európai Bizottságnak, hogy 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáscsökkentést kell alkalmazni az érintett mezőgazdasági termelőknél;
Felelős: földművelésügyi miniszter
Határidő: 2014. július 31.
2. a nemzetgazdasági minisztert, hogy
a) az állattenyésztés és más munkaigényes ágazatok támogatására a költségvetési tervezés során a Földművelésügyi Minisztérium „Folyó kiadások és jövedelemtámogatások” fejezeti kezelésű előirányzatán 2015-ben 82,579 milliárd forint, 2016-ban legalább 81,238 milliárd forint, 2017-ben legalább 79,9 milliárd forint, 2018-ban legalább 78,56 milliárd forint, 2019-ben legalább 77,22 milliárd forint és 2020-ban legalább 75,908 milliárd forint összeget tervezzen be azzal, hogy a forrásokat évközben zárolni nem lehet;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: a költségvetési tervezéshez igazodóan
b) dolgozza ki a mezőgazdasági termelők részvételének feltételeit a Munkavédelmi Akciótervben;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. szeptember 30.
3. a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pontban foglalt intézkedéshez kapcsolódóan a 2014–2020 évi Vidékfejlesztési Program elkészítése és az intézkedések meghirdetése során gondoskodjon arról, hogy az egységes területalapú támogatási keretből évente megvalósuló támogatásátcsoportosítás során az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a vetőmag-előállítás kiemelt támogatásban részesüljön, továbbá a „tejhasznú szarvasmarha állatjóléti intézkedésre” 2017–2020 között legalább évi 8 milliárd forintnak megfelelő forrás a termelők számára rendelkezésre álljon.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

Orbán Viktor s. k.,
Miniszterelnök

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Magyar kertészeti stratégia és vidékfejlesztésDr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzésFelföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatbanPopp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Ez is érdekelheti1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számáraÁtmeneti támogatás érhető el a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részekéntMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek