Idén is hoztuk a megszokott átlagot

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B. Gy., 2019/08/04

Az idei aratási munkák június közepén kezdődtek el, s ekkor ült össze az Agrárminisztériumban az aratási koordinációs bizottság. A bizottsági ülés után Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára bejelentette, hogy az őszi árpa betakarításával megkezdődtek az aratási munkák.

Mi várható?

Az előzetes becslések szerint az időjárási viszontagságok ellenére idén az összes nyári aratású szántóföldi növény termőterülete 1,66 millió hektár, ami 4,7 százalékkal kevesebb, mint tavaly volt. Elhangzott, hogy a nyári aratású szántóföldi növényekből 7,7 millió tonnát takaríthatnak be, ami a belföldi igényeket bőségesen kielégíti, sőt komoly mennyiség juthat exportra is. Az előre jelzett becslések szerint az idei termés mennyisége 2 százalékkal marad el a tavalyitól, és 6,6 százalékkal az elmúlt 5 év átlagától. Őszi búzát mintegy 952 ezer hektárról, őszi árpát 218 ezer hektárról, repcét pedig 296 ezer hektárról takarítanak be.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) előzetes becslései szerint az idei hektáronkénti 5 tonnás átlaghozammal a tavalyihoz hasonlóan 5 millió tonna búza várható. Repcéből a tavalyi mennyiségnél 8,5 százalékkal kevesebbre, 916 ezer tonnára, őszi árpából viszont 3,3 százalékkal többre, 1,1 millió tonnára számítanak. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a téli és kora tavaszi szárazságot követően májusban és június első felében nagy mennyiségű csapadék hullott, ami hátráltatta a növények fejlődését, s a mezőgazdasági munkák elvégzését is.

1. táblázat. Aratási helyzetkép

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette, hogy búzából 2–2,5 millió tonnát, árpából 500–600 ezer tonnát, repcéből 200 ezer tonnát exportálhatunk. A GOSZ elnöke szintén azt emelte ki, hogy az ágazat mögött nehéz szezon áll. Már tavaly ősszel megjelentek hírek arról, hogy a búzát és az őszi kalászosokat porba kellett vetni, s az őszi káposztarepcénél is ugyanez volt a helyzet. A téli csapadékhiány csak tetézte a problémákat, az országban március végén 100–150 milliliter csapadék, összeadva egy heti eső hiányzott a földekről, ami májusban pótlódott. Kitért arra is, hogy világpiaci elemzők a 2019–2020-as szezont kiszámíthatatlannak nevezték a gabonaárak alakulása szempontjából, miután az afrikai sertéspestis kínai terjedése jelentősen csökkentette a keresletet a világ gabonapiacán, amelyre az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktusok is negatívan hatnak. Európában ezzel ellentétes folyamat zajlik, Kína próbálja a fehérjeigényét pótolni, amit a nyugat-európai sertéstenyésztők elégítenek ki, a sertéshús árának emelkedése húzza felfelé a takarmányárakat, a gabonaárakat is.

A betakarítás augusztus első dekádjában befejeződik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jelentése szerint jót tett a szántóföldi kalászos növényeknek a májusi eső. Búzából az idei termés az évek óta megszokott 5 millió tonna körüli lesz, erre lehet számítani az országos területi hozamokból. Az őszi búza betakarítása várhatóan július végén fejeződik be, hektáronként 5,26 tonnás országos termésátlag mellett.

Az országos hozamok alapján más kalászosok betakarítási eredményeire sem lehet panaszkodni, még jobbak is lettek a várakozásoknál. A minőséggel helyenként már lehetnek gondok, a toxinok, a csapadék és az utána következő hőség miatt. Magyarország szántóföldi növényállománya – a románnal, a bolgárral és az ukránnal együtt – jól bírta az idei hőséget, bár július első felében a napi hőmérséklet nálunk is 4–6 Celsius-fokkal kúszott a sokéves átlag fölé, állapította meg a MARS, az Európai Bizottság előrejelző rendszere. A MARS szerint Csehországban, Szlovákiában, Franciaországban és Spanyolországban a búza fejlődését idén sokkal inkább hátráltatta a nagy meleg, mint mifelénk.

Az árpa aratása már befejeződött, a NAK és az Agrárminisztérium (AM) adatai alapján egyaránt 5,49 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami meghaladja a tavalyi, 4,92 tonnás hozamot. Véget ért az őszi káposztarepce és magborsó betakarítása is. A repce hektáronkénti átlagtermése a NAK jelentése szerint 2,95 tonna lett. A tavaszi hozama 2,53 tonna volt. A tritikálé termésátlaga országosan 4 tonna volt hektáronként 94 százalékos készültség mellett.

Piaci árak

Az étkezési búza heti átlagos termelői ára az utóbbi hetekben csökkent ugyan, de a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a 27. hét körüli időszak kivételével, amikor a tavalyival megegyezett, idén eddig mindvégig magasabb volt, mint az előző két évben. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége tapasztalatai szerint a gabonapiacon a felvásárlók inkább még kivárnak, de vannak szerződéskötések is, leginkább a malmok részéről. A fizikai piacon a szövetség szerint tonnánként 48–50 ezer forintért forog a búza, minőségtől függően, ezt támasztják alá a NAIK AKI adatai is. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza front havi jegyzése tonnánként 179–187 dollár, míg a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a legközelebbi jegyzés 175–177 euró között mozgott július közepén.

Ajánlati fajtalisták

Kevés gazdálkodó engedheti meg magának, hogy a terménye nagy részét – legyen az búza, árpa, napraforgó vagy repce – ne az aratás idején értékesítse, mert aki nem vett fel hitelt a vetésre, és az azt követő munkákra, az a betakarítás idejére már nagyon várja a bevételt. Ám köztudott, hogy aratáskor a legalacsonyabbak a terményárak. Nem véletlen, hogy a GOSZ is arra ösztönzi a tagjait, hogy növelni kell az ágazat versenyképességét, ami elsősorban a hektáronkénti hozamnöveléssel érhető el. A termésbiztonság növelésén túl a fajtaválasztás fontosságára is rendszeresen felhívják a gazdálkodók figyelmét. A NAK a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Szövetséggel együttműködve tavaly a kukoricára tette közzé az ajánlati fajtalistát, idén pedig az őszi búza volt soron. Összesen 44 elvetett őszi búzafajta szerepel a tavaly ősszel indult posztregisztrációs kísérletben. Ezek a hazai vetőmagpiac több mint 90 százalékát fedik le. A fajtakísérleteket az ország különböző pontjain, összesen 10 településen folytatnak, ami által arra is lehetőség nyílik, hogy a termelők a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérletek eredményei alapján hozzanak döntést a nekik megfelelő fajtákról. Az ajánlati fajtalisták közzé tételének célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz, és ezzel akár egy tonnával nagyobb termésmennyiséget, ezáltal 40–50 ezer forinttal nagyobb árbevételt érjenek el hektáronként.

Már repcéből is!

Idén első alkalommal bekerült a posztregisztrációs kísérleti programba a második legfontosabb olajnövény, az őszi káposztarepce is. A NAK a jogszabályi felhatalmazással a vizsgálati eredmények alapján 2020-ra ajánlati fajtalistát szeretne összeállítani. Ennek legfőbb célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz. Az őszi káposztarepce posztregisztrációs kísérletet a NAK, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) és a GOSZ hirdeti meg. A kezdeményezésnek köszönhetően több mint tíz év után az őszi búza és kukorica mellé a második legfontosabb olajnövény is bekerül a programba. Az ugyanis a tapasztalat, hogy a 2006-ban indult posztregisztrációs kísérletek eredményeit érdeklődve várják a gazdálkodók, mivel a köztermesztésben legelterjedtebb fajtáknál pártatlan és objektív körülmények között mérik össze teljesítményüket. Az utóbbi években a növénytermesztők a vetésekre készülve rendkívül nagy számú fajta közül választhattak, ez pedig felerősítette az igényt a hiteles, független fajtavizsgálati eredmények iránt. A gazdák rendelkezésére álló fajtakínálat bőséges, és sok fajtatulajdonos ajánlja megvásárlásra a saját genotípusait. Az őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérlet célja az, hogy a már államilag elismert, garantáltan jó termőképességű, és a minőségi elvárásoknak megfelelő fajták széles palettájáról a lehető legjobbak mérjék össze teljesítményüket.

A négyismétléses kisparcellás kísérleteket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a hatósági fajtakísérleti állomásain végzi, és értékeli. Az első évben – kísérleti próbaévként – csökkentett fajtaszámmal 9 helyszínen állítják be a fajtákat, két éréscsoportot alakítva ki, ahol a kísérleti jellegre tekintettel minden, a programban induló fajtatulajdonos legfeljebb két fajtát nevezhet. A második évtől kezdődően azonban – az őszi búza és kukorica kísérletekhez hasonló – fajtakiválasztási rendszer képzi az alapját a részvételi lehetőségnek. Az őszi káposztarepce esetén négy alapvetően fontos beltartalmi értékmérő tulajdonság van: az erukasav-, glükozinolát-, fehérje- és olajtartalom. Ezek közül az első három értéke már az állami elismerés során vizsgált és deklarált, stabil fajtatulajdonságként kezelhető. A termény értékesítésekor a legjelentősebb az olajtartalom, így a parcellák betakarítását követően az értékeléshez a terméseredmények olajtartalom-vizsgálattal egészülnek ki. A szervezők bíznak abban, hogy az őszi káposztarepce fajták vizsgálati eredményei segítenek majd a gazdálkodóknak a fajtaválasztásban, és értékes információt szolgáltatnak a sikeres gazdálkodáshoz.

Szólni kell az aratás vége felé arról is, hogy Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese bejelentette, hogy a „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” programot 2019-ben minden eddiginél szélesebb körben, a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva szervezi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A gyűjtés célja az volt, hogy őszre a különböző civil szervezeteken keresztül minél több rászoruló gyermek jusson olyan élelemhez, amelynek alapja a jó minőségű magyar liszt. A szervezők kiemelten fontosnak tartották, hogy a gazdák ne a mennyiségre, hanem a minőségre törekedjenek, hiszen ez az egyik alapja a jó élelmiszernek. Tavaly több mint 5000 gazda adakozott a Magyarok Kenyere program keretében. Összesen 9000 kg lisztet tudtak jótékony célra fordítani, amely közel 80 ezer gyermekhez jutott el itthon és a Kárpát-medence területén egyaránt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai