A repce piaci kilátásai

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2019/08/05

Dr. Potori Norbert,
a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet
főosztályvezetője

Nemzetközi repcekörkép

A repce piaci helyzetét európai körképpel érdemes indítani, kezdte mondandóját a főosztályvezető. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok (június vége) alapján az Európai Unióban betakarítható terület nagysága éppen eléri az 5,6 millió hektárt , ami 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés oka az őszi vetésekkel kapcsolatban felmerülő problémák, azaz a szárazság, majd a vegetációs időszakban széles skálán bekövetkezett hőingadozás, illetve a rovarkártétel nagysága. A legnagyobb területvesztéssel Németországban, Franciaországban és Romániában szembesülünk, de a nagyobb termelő országok közül az Egyesült Királyságban és Lengyelországban is kisebb területről takarítják be a repcét. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által kiértékelt műholdfelvételek alapján a pirossal jelölt területeken az átlagnál alacsonyabb hozamot várnak, míg a besárgított országokban nem várható lényeges hozameltérés. A zöld területeken pedig kis mértékben nő a hozam. Az Európai Unióban a várt, összesített átlagtermés 3,14 tonna/hektár, ami az előző évihez képest minimális növekedést jelez (tavaly 2,89 tonna/hektár volt a tényleges átlagtermés). Mindebből az következik, hogy a repce átlaghozamának növekedése nem ellensúlyozza a terület csökkenését. Az átlaghozam növekedése annak köszönhető, hogy az aszályos időszak után megérkezett a várva várt csapadék, igaz nem feltétlenül olyan eloszlásban, hogy ez a szántóföldi növények fejlődését minde­nütt teljes mértékben elősegítette volna (1. ábra).

A számokból az következik, hogy az Európai Unióban a repcetermés mennyisége jócskán elmarad a 18 millió tonnától is, pedig az előző évi közel 20 millió tonna sem számít fényes eredménynek, hangsúlyozta Potori Norbert. Ennél kisebb termésvolumen utoljára a 2006/2007-es szezonban volt, éppen ekkor kezdődött az első nagy globális árrobbanás. Egy ilyen léptékű visszaesés azt is jelenti, hogy az Európai Unió importigénye tovább nő, mert az éves összes repcefelhasználás (a növényolajipari felhasználásról van pontos adat, ez pedig megközelíti a 24 millió tonnát) 25–26 millió tonna között mozog. A tartalékokat is figyelembe véve – óvatos becslések alapján – valószínűsíthető, hogy minimum 5,5 millió tonna behozatalra szorul az EU (a most lezárult gazdasági évben 5,1 millió tonna körüli import repce került az EU-ba). Az uniós importot mérsékli a rendelkezésre álló, bő 1,8 millió tonna repcekészlet, ezért hangsúlyozta a főosztályvezető, hogy júniusban a piacon még gyenge a repce iránti érdeklődés: sem a termelők nem sietnek az eladással, sem a feldolgozók a vétellel. Globális szinten is hasonló a helyzet, különösen Kanadában nőtt meg az eladandó készlet, amely július végén várhatóan még mindig meghaladja a 4 millió tonnát. Ennek oka a Kínával való „kardoskodás”, amelyet a Huawei pénzügyi vezetőjének még tavaly de­cemberi vancouveri letartóztatása, majd azóta is tartó házi őrizetbe helyezése robbantott ki. Emiatt Kanadában 7 százalékkal csökkent a repce vetésterülete, ami azt jelenti, hogy 8,6 millió hektárt alig haladja meg az elvetett terület nagysága. Az eddig kikelt repceállomány egyharmada sem mutatott szép képet júniusban az addigi csapadékhiány miatt, ami azonban még változhat.

Repcebiztonság

Az Európai Unió és Kanada adja a világ repcetermelésének kétharmadát. Az árrallye eddig egyrészt a diplomáciai feszültség miatt maradt el, másrészt azért, mert Ukrajnában a repce betakarítható területe az idén egyharmadával nő (innen 3–3,5 millió tonna termést várnak), jelentette ki a főosztályvezető. Az Unió első számú repcebeszállítója Ukrajna, míg a második helyen többnyire Ausztrália áll. Kanadával azért van gond, mert egyrészt az ott termelt repce 95 százaléka GMO, és több olyan GM-vonal van köztermesztésben, amelynek (repcedara) az uniós, takarmánycélú felhasználása nem engedélyezett. Ha ilyen GMO kimutatható egy szállítmányban, azt az EU-ban már nem is veszik át, ezért prémiumot kell fizetni azokért a tételekért, amelyek garantáltan nem tartalmaznak ilyen GMO-kat. Ezt a garanciát azonban csak izolált logisztikai láncon keresztül valósíthatják meg, ami többletköltséget jelent. Az ausztrál repcetermesztésben ehhez képest kevesebb a GMO, ezek 4 szövetségi államban engedélyezettek, összes területi részarányuk 21 százalékot tesz ki. A kanadai importot az is nehezíti, hogy a kanadai szállítók között soknak nincs olyan fenntarthatósági jogosítványa, amelynek a megléte garantálja azt, hogy a beszállított repcemagból előállított olajból az Unióban biodízelt lehet gyártani. A kanadai beszerzéseknek tehát két komoly akadálya is van, miközben a kanadai terménytárolókban ott áll a felhalmozott készlet.

Ezzel együtt Kanadából is fog érkezni repce, mert az ukrán és az ausztrál szabad árualap önmagában kevés ahhoz, hogy az uniós igényéket kielégítse. Ausztráliáról érdemes még tudni, hogy ott júniusban fejeződött be a repce vetése, és az ausztrál gazdálkodók becslések szerint mintegy 2 millió hektárt, vagyis 6 százalékkal nagyobb területet vetettek be, mint az előző szezonban. A betakarítás mennyisége általában 2,5–3,5 millió tonna között említhető.

Magyarországon

A hazai repcetermesztésről szólva Potori Norbert elmondta, hogy a műholdfelvételek alapján az idei évre várt átlaghozam 3,03 tonna/hektár, míg tavaly a tényleges hozam a KSH adatai alapján 3,02 tonna/hektár volt. A NAK az idén 296 ezer hektár betakarítható területtel számol. Az idehaza megtermelt repcemag döntő részét exportáljuk, a főbb piacok Hollandia, Németország, Ausztria, ezek mellett néhány kisebb piacon is megjelenik a magyar termény. A hazai repcefelhasználásról nehéz pontos adatokkal szolgálni, de éves szinten legalább 150 ezer tonnát tesz ki a magyarországi feldolgozók igénye. A termés mennyisége 600 ezer és 1 millió tonna között mozog, tehát az exportunk sok százezer tonnára tehető. A magyarországi árak alapvetően az európai trendhez igazodnak, illetve időszakonként persze a Duna vízállása is meghatározó. Az új termésű repcemag jegyzése a párizsi MATIF-on hónapok óta 365–375 euró/tonna sávban mozgott, talán az év utolsó hónapjaiban valószínűsíthető kisebb áremelkedés, amikor a világ összes növényolaj-termelése előreláthatóan nem lesz képes lépést tartani a fogyasztás növekedésével. Persze a kereskedelmi konfliktusok, illetve azok közvetlen vagy akár közvetett hatásai komoly bizonytalansági tényezőt jelentenek, mondta végezetül Potori Norbert.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai