2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Őszi káposztarepce fajtakísérletek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor NÉBIH, 2019/08/06

Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták és hibridek termesztési kísérleteinek 2017-2018. évi összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.

2017–2018

A 2017–2018-es tenyészidőszakban az őszi káposztarepce országos betakarított vetésterülete 335 010 ha volt. Az országos termésátlag 2,949 t/ha, a betakarított termés pedig 987 828 t volt, ami rekord mennyiség.

2017 őszének időjárása: Az ősz kissé melegebb volt a szokásosnál. A szeptember valamelyest hűvösebbnek adódott az ilyenkor megszokottnál, az október és a november azonban melegebbnek bizonyult. Ez utóbbi mintegy 0,9 °C-kal múlta felül az 1981–2010-es átlagot. Az évszak csapadékosabb volt az átlagnál. A hónapokat tekintve a szep­tember adódott a legcsapadékosabbnak, a normális mennyiség több mint másfélszerese hullott a hónapban. Az október is csapadékosabbnak bizonyult az átlagnál, a normális 127%-a esett, míg a novemberi csapadékmennyiség az 1981–2010-es sokévi átlag körül alakult. Összességében 35%-kal hullott több csapadék országos átlagban a szokásosnál az ősz során.

2018 telének időjárása: A 2017/18-as tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2018. január. A csapadékviszonyokat tekintve az előző évhez képest lényegesen csapadékosabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiségnél több mint 40%-kal több hullott le.


1. ábra.
Államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce fajták kísérleteinek elhelyezése, 2018
(Forrás: NÉBIH)

2018 tavaszának időjárása: 2018 tavasza a megszokottnál melegebb és átlagos csapadékú volt. Hőmérséklet szempontjából a március átlag alatt, az április és a május a normál érték felett alakult. Az április a legmelegebbnek, míg a május a 3. legmelegebbnek adódott a mérések 1901-es kezdete óta. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős csapadékhiány mutatkozott.

2018 nyarának időjárása: A tavasz után a nyár is melegebb volt a szokásosnál és a térbeli és időbeli szélsőségek ellenére országos átlagban a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 °C volt, ami 1,6 °C-kal haladta meg az 1981–2010-es normál értéket, és ezzel a 7. legmelegebb nyár volt 1901 óta. A nyár során összesen három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást (július 30. és augusztus 5., augusztus 7–10. és augusztus 21–23.). A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 201,6 mm volt, mintegy 2%-kal több, mint az 1981–2010-es normál. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett.

17 hibrid

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2017–2018. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgálatban szereplő 17 hibrid közül 3 EU-listás, hazai nemesítésű repce hibrid nem volt a kísérletben elvetve.

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 13 termőhelyen végezte el. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 6 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridről közlünk.

2. táblázat.
Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2017–2018,
tenyészidõszak alatti megfigyelések

Termőhelyenként a terméseredményeket az 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat.
Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredménye, 2017–2018, magtermés (t/ha)

Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (1. táblázat).

1. táblázat.
Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2017–2018

A mag- az olaj- és fehérjetermés, valamint az olaj-, fehérje- és erukasav-tartalom eredményeit összevontan közöljük (4. táblázat).

4. táblázat.
Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2017–2018,
beltartalmi értékek

A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 188 őszi káposztarepce fajta szerepel, ami kiemelkedően jó biológiai alapot biztosít a hazai repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma a fajtajegyzékben 20, a többi elismert fajta hibrid. Az EU közös fajtakatalógusa 1446 őszi káposztarepce fajtát tartalmaz.

Hivatalunk a 2018–2019. évi tenyészidőszakban a korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el 14 helyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki. Várhatóan 8 kísérlet eredményeit fogjuk értékelni az idei évben. A kísérletek betakarítása megkezdődött.

Reméljük, hogy örömmel tanulmányozzák a NÉBIH őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza