2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Őszi káposztarepce fajtakísérletek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor NÉBIH, 2019/08/06

Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták és hibridek termesztési kísérleteinek 2017-2018. évi összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.

2017–2018

A 2017–2018-es tenyészidőszakban az őszi káposztarepce országos betakarított vetésterülete 335 010 ha volt. Az országos termésátlag 2,949 t/ha, a betakarított termés pedig 987 828 t volt, ami rekord mennyiség.

2017 őszének időjárása: Az ősz kissé melegebb volt a szokásosnál. A szeptember valamelyest hűvösebbnek adódott az ilyenkor megszokottnál, az október és a november azonban melegebbnek bizonyult. Ez utóbbi mintegy 0,9 °C-kal múlta felül az 1981–2010-es átlagot. Az évszak csapadékosabb volt az átlagnál. A hónapokat tekintve a szep­tember adódott a legcsapadékosabbnak, a normális mennyiség több mint másfélszerese hullott a hónapban. Az október is csapadékosabbnak bizonyult az átlagnál, a normális 127%-a esett, míg a novemberi csapadékmennyiség az 1981–2010-es sokévi átlag körül alakult. Összességében 35%-kal hullott több csapadék országos átlagban a szokásosnál az ősz során.

2018 telének időjárása: A 2017/18-as tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2018. január. A csapadékviszonyokat tekintve az előző évhez képest lényegesen csapadékosabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiségnél több mint 40%-kal több hullott le.


1. ábra.
Államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce fajták kísérleteinek elhelyezése, 2018
(Forrás: NÉBIH)

2018 tavaszának időjárása: 2018 tavasza a megszokottnál melegebb és átlagos csapadékú volt. Hőmérséklet szempontjából a március átlag alatt, az április és a május a normál érték felett alakult. Az április a legmelegebbnek, míg a május a 3. legmelegebbnek adódott a mérések 1901-es kezdete óta. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős csapadékhiány mutatkozott.

2018 nyarának időjárása: A tavasz után a nyár is melegebb volt a szokásosnál és a térbeli és időbeli szélsőségek ellenére országos átlagban a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 °C volt, ami 1,6 °C-kal haladta meg az 1981–2010-es normál értéket, és ezzel a 7. legmelegebb nyár volt 1901 óta. A nyár során összesen három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást (július 30. és augusztus 5., augusztus 7–10. és augusztus 21–23.). A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 201,6 mm volt, mintegy 2%-kal több, mint az 1981–2010-es normál. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett.

17 hibrid

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2017–2018. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgálatban szereplő 17 hibrid közül 3 EU-listás, hazai nemesítésű repce hibrid nem volt a kísérletben elvetve.

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 13 termőhelyen végezte el. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 6 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridről közlünk.

2. táblázat.
Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2017–2018,
tenyészidõszak alatti megfigyelések

Termőhelyenként a terméseredményeket az 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat.
Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredménye, 2017–2018, magtermés (t/ha)

Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (1. táblázat).

1. táblázat.
Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2017–2018

A mag- az olaj- és fehérjetermés, valamint az olaj-, fehérje- és erukasav-tartalom eredményeit összevontan közöljük (4. táblázat).

4. táblázat.
Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2017–2018,
beltartalmi értékek

A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 188 őszi káposztarepce fajta szerepel, ami kiemelkedően jó biológiai alapot biztosít a hazai repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma a fajtajegyzékben 20, a többi elismert fajta hibrid. Az EU közös fajtakatalógusa 1446 őszi káposztarepce fajtát tartalmaz.

Hivatalunk a 2018–2019. évi tenyészidőszakban a korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el 14 helyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki. Várhatóan 8 kísérlet eredményeit fogjuk értékelni az idei évben. A kísérletek betakarítása megkezdődött.

Reméljük, hogy örömmel tanulmányozzák a NÉBIH őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza