Az intenzív búzatermesztés gyakorlata

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Horváth Tamás, szaktanácsadó, 2019/08/09

Mire is törekszik egy intenzíven gazdálkodó termelő, amikor a búza éves technológiai tervét összeállítja? Nos, az utóbbi években megdőlni látszik az eddigi irányzat, miszerint termesszünk jó minőséget adó búzafajtát, a piac azt úgyis minőségi felárral jutalmazza. Az utóbbi két év csapadékos búzabetakarítási szezonja megmutatta, hogy a megérett gabonára lehulló 20–30 mm csapadék egy jó malmi búzából is úgy ki tudja a sikért mosni, hogy abból csak takarmányminőség lesz. Az árkülönbség a takarmány- és a malmi búza között átlagosan a betakarításban kb. 2000 Ft/tonna.
Napjaink időjárási, illetve terménypiaci anomáliái sajnos összezavarják, illetve meghatározzák a termelők búzatermesztési stratégiáját, és egyre több gazda jut arra a megállapításra, hogy mindegy milyen a minőség (majd a vevő eldönti…), csak teremjen sokat, de azt biztosan!

A nagy termések eléréséhez a búza egész vegetációs ciklusa alatt optimális ökológiai, agronómiai, növény-egészségügyi és időjárási feltételek szükségesek! Ezeknek a fent megnevezett tényezőknek az optimális összhangja határozza meg a búza termését befolyásoló, a nagy termés elérését lehetővé tevő, termés-meghatározó tényezők nagyságát, mint például:

• a lehető legtöbb legyen az egységnyi területen lévő kalászok száma, optimális esetben ez 600–850 kalász/m2;
• a lehető legtöbb legyen az egy kalászban lévő ép és egészséges szemek száma, ez optimális esetben 30–40 db szem/kalász;
• a lehető legjobb legyen a szemek ezermagtömege, ez 40–50 gramm/1000 db mag szokott lenni, ebben a termésképző tulajdonságban a fajtajellegnek, illetve genetikának nagy szerepe van.

Az imént említett három termésképző elem összhatása adja a búza termését, illetve okozhatja kedvező esetben a búza rekordtermését, ami Zala megyében a 2016-os évben nem ritkán a hőn áhított 10 tonnás rekord közelében járt táblaszinten! Sajnos a 2018. évi nyári búza termésátlagok nem ezt mutatták, sőt nagyon sok esetben a gyenge termés a gyenge hektolitertartalmaknak (sokszor 72 vagy akár 70-es hektoliter alatti búzákról is beszélünk) volt köszönhető! A 2019-es év búzatermése kedvezőbb volt, az intenzíven gazdálkodó termelők termésátlaga üzemi szinten átlépte a 6,5 tonnát hektáronként, gyenge hektoliterekkel csak esetileg találkozunk, a búzaminőségek takarmány, illetve euróbúza minőségi kategóriában vannak zömében! Sajnos a virágzás utáni, illetve a viaszérésben leesett nagy mennyiségű csapadék nemcsak a szemkitelítődést segítette, hanem a fuzárium gomba terjedését is, sok tételben (főleg a kukorica utáni búzáknál) mértünk határérték feletti toxinértékeket!

Mi kell a jó terméshez?

Ahhoz, hogy a termést meghatározó tényezők a gazdának kedvező formában alakulhassanak, ahhoz több egymásra ható faktor szükséges! A faktorok egy részét tudjuk irányítani és befolyásolni, a másik részét nem. Az időjárás is egy olyan tényező, amit nem tudunk befolyásolni, de a búza érzékeny fenológiai szakaszaiban lévő kedvező időjárási feltételek nagyban hozzájárulhatnak egy jó termés eléréséhez! A 2018. év ősze nem volt kedvező a búzavetéseknek. A száraz ősz folyamán már a talaj-előkészítés is gondot okozott a gazdáknak, majd ennek folyamodványa volt később a foltosan kelt gabonavetés, illetve az elhúzódó kelés! Ennek eredményeképpen vetéseink sok esetben nem épp kedvező képet mutatva mentek bele a télbe. Az őszi bokrosodás a csapadék hiányában igen gyér volt! A tél száraz volt, de példátlanul enyhe, februárban mértünk például plusz 17 Celsius-fokot is! Majd április elején, amikor a kalászok hasban voltak, következett 1,5 hét nagyon hűvös idő, ami sok helyen az alsó padkákat terméketlenül hagyta. Májusban megjöttek az esők, véleményem szerint ez mentette meg a 2019-es búzatermésünket.

Az esős és meleg idő következtében néhány helyen felütötte fejét a sárgarozsda (Puccinia striiformis) és a vörösrozsda (Puccinia recondita), viszont nagyon sok termelőnél, főleg akik az arra érzékeny fajtát termesztették – ott a sárga levélfoltosság (Pyrenophora tritici – repentis) ellen kellett gombaölő szerekkel beavatkozni!

1. ábra. Rozsdás búza

A levélbetegségek leküzdése után a kalász védelme a technológia alapeleme, ennek ellenére a teljes érés után sok helyen kalászfuzáriózissal szembesültünk! Sajnos néhol a teljes érés után még 100–130 mm csapadékot kaptak az állományok, illetve az erős viharoktól megdőltek, tehát bármely, nívós készítménnyel végrehajtott kalászvédelem is csak mérsékelni tudta, és nem teljesen kizárni a szemek fuzáriumos fertőzését. Pedig a fuzárium a talajból a párás körülmények között a kezdetektől fogva fertőzött, és a tábláinkon láthattunk kifehéredett kalászú növényeket, amik nagyon hasonlítottak a poloskaszúrt kalászokhoz! Mivel a fuzáriumos fertőzés késői fenológiában következett be, az így megfertőződött szemek nem haltak el, illetve töppedtek össze, így ezeket a kombájn nem fújta ki! Sajnos az ilyen táblákról lbearatott búzákban a DON-toxinszint igen magas volt (4000–6000 ppb), illetve a hektolitertömegük kivétel nélkül 70 kg/hl alatt volt!

2. ábra. Vörösrozsda

A talaj is egy általunk részben befolyásolható tényező, nagy terméseket csak kedvező fizikai, biológiai és kémiai állapotú, jó hő- és vízháztartású és optimális kémhatású talajon várhatunk, éppen ezért meghatározó technológiai elemnek tartjuk a talajok kémhatásának a helyreállítását. Erre a célra legelterjedtebben a hazai bányákból származó dolomitőrleményeket használják, beltartalmukban a kalcium mellett a magnézium is jelen van. Érdekességképpen megjegyezném, hogy a zalai agyagtalajok a talajvizsgálati eredmények szerint magnéziumban jól ellátottak, viszont kalciumban nem! Újabban terjednek olyan, csupán csak kalciumtartalmú, granulált mésztrágyaféleségek, amelyek kijuttatása nem igényel speciális célgépet, hanem hagyományos röpítőtárcsás műtrágyaszóróval szórhatók 400–700 kg/ha-os mennyiséggel. Ezen talajjavító anyagok kijuttathatósága, szórhatósága (akár 24 m-es homogén szóráskép), magas beltartalma (akár 75% CaO-tartalom) vonzó és könnyen kivitelezhető módszer akár kis- és középgazdaságok számára is!

3. ábra. Fuzáriumos kalász

A kémiai talajjavítás mellett feltörőben van a különböző baktériumféleségekkel végzett biológiai talajjavítás, illetve talajkondicionálás, köszönhetően egyrészt a motivációt adó AKG-programoknak, másrészt persze a mikroorganizmusok hatásának is! Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy egy 8 tonnás termésű búza, persze fajtától, illetve technológiától függően, hátrahagy kb. 12–15 tonna szalmát, amit ha a tarlóra szakszerűen rászecskázunk, akkor is pentozán hatást válthat ki a következő őszi vetésű kultúrában, feltéve, ha azt baktériumtrágyák segítségével el nem bontatjuk!
Zala megyében nem találunk mészlepedékes csernozjom talajokat, ami a búzatermesztés szempontjából a legkedvezőbb, de a mi kötött, gyengén savanyú barna erdőtalajainkon is tudunk nagy körültekintéssel és odafigyeléssel jó búzát termelni!

Az általunk befolyásolható tényezők közül legelső az elővetemény kérdése. Nem mindegy, hogy mely növény után vetjük a búzát. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a korán lekerülő, kis tarlómaradványt hátrahagyó növények, a zalai viszonyok között például a repce és a szója a legideálisabb előveteményei a búzának. Néhány növény után termesztve a búza növény-egészségügyi problémákat vetne fel, ilyen a kukorica után termesztett búza esetében a kalászfuzárium kérdése, főleg csapadékos virágzáskori időjárás esetén, mint amilyen a 2018-as év volt, és sajnos az idei évben gyakran találkoztunk toxinnal szennyezett búzával, illetve kicsírázott szemű búzával. A 2019-es év sem volt különb, a kukorica után elvetett búzák, sajnos kivétel nélkül mind toxinosak voltak! Érdekes dolog, hogy a forgatás nélkül vetett búzáknál repce elővetemény után is találtunk!

A búza monokultúrában maga után is termeszthető, de felhívnám a gazdák figyelmét arra, hogy az itt fellépő gyökérrontó gombák nagy termésveszteséget okozhatnak, nem is beszélve a sárgarozsdáról, aminek fellépését a monokultúrás vetés hatványozottan feljavítja.
Elérkeztünk a fajtakérdéshez! Ha már a fajtáról beszélünk, azt személy szerint az egyik legfontosabb terméselemnek nevezném. Hazánkban több mint kétszáz államilag elismert búzafajta létezik, ez a szám a ’90-es évek elején még 50 alatt volt. A termelők a hazai fajták mellett előszeretettel nyúlnak nyugati típusú búzákhoz is, kedvező beltartalmuk, nagy terméspotenciáljuk vagy ellenálló képességük (bizonyos mértékű sárgarozsda-tolerancia) miatt, viszont örvendetes, hogy az utóbbi években a hazai nemesítés is felzárkózott, és itthonról is tudunk már a nyugatiakat mind minőségben, mind termésben túlszárnyaló fajtákat vetni! A búza termesztése során eddig fajtabúzákat vetettünk, az utóbbi 5 évben terjedt el és egyre nagyobb területen folyik a hibridbúzák termesztése.

Hibridbúza

Egy már több mint két évtizede Magyarországon a fajtáit forgalmazó fajtatulajdonos cég, amúgy Európa egyik vezető nemesítője, egyedülálló módon már négy kalászos fajban foglalkozik hibridnemesítéssel: a hibridrozs és -búza után 2018 őszétől köztermesztésbe került a hibridárpa, amely már a tavaszi szántóföldi bemutatónkon megtekinthető volt. A hibridtritikáléval pedig folynak a bevezetését megelőző kísérletek, és várhatóan szintén bekerül a portfólióba. A hibridek nemesítése a rozzsal indult a nyolcvanas években. Ezt követte a hibridbúza, amely mind a mai napig egyedül ennek a fajtatulajdonos cégnek a kínálatában áll kizárólagosan rendelkezésre. Története igazi sikertörténet, hiszen 2010 óta Európában közel 1,2 millió hektáron vetettek évente hibridbúzát; Magyarországon pedig 2018-ban közel 180 000 hektáron. Ráadásul a termelők számára egyre nagyobb mértékben tudják már biztosítani a hazai előállítású vetőmagot, mivel a magyar hibridbúza-vetőmag szaporító terület évről évre növekszik az országban.

4. ábra. Fajtabúza és hibridbúza

A hibridbúza termesztéstechnológiája néhány ponton különbözik a fajtabúzától, viszont az a termelő, aki azt betartja, az zalai viszonyok között is terméstöbbletet realizálhat a fajtabúzához képest! Az első a vetésidő, itt alapozunk meg mindent! A hibridbúzát a zalai viszonyok között szeptember végéig el kell, hogy elvessük, 1,5 millió csírával, (kb. 75–80 kg/ha). Ilyen korai vetés esetén a kukorica elővetemény szóba sem jöhet! Folynak tőszám- és vetésidő-kísérletek a hibridbúza termesztéstechnológiájával kapcsolatban, és a nemesítők véleménye szerint megfelelő időpontban, 750 ezer csírával elvetett hibridbúza (kb. 40 kg/ha vetőnormával) is tud intenzív körülmények között többet teremni, mint a fajtabúzák! Sajnos gépészeti szempontból nem tudjuk még ezt a kis magmennyiséget olyan pontosan kijuttatni, mint ahogy az kívánatos lenne!

Az egyik piacvezető német gépgyártó kirukkolt egy olyan fejlesztéssel, ami szinte szemenként tudja a magárokba adagolni a gabona vetőmagot, így már látszik a vetéstechnikai megoldás, amely lehetővé teszi az ilyen kis vetőmagmennyiség szabályos kiadagolását. Zala megyében 2017. év őszén Magyarországon az egyik (egyetlen) vezető hibridbúza vetőmag fajtatulajdonos, illetve a Horsch cég közreműködésével egy zalai gazdánál a 12 hibridbúza, illetve 8 fajtabúza mellett beállításra került egy hibridbúza fajtával 3 beállítással (1 millió; 1,2 millió; 1,5 millió mag/ha) normál, illetve szemenkénti vetés. A kísérlet folyamán megállapítást nyert, hogy van a csökkentett vetőnormájú precíziós hibridbúzavetésnek létjogosultsága! Az idei őszön a hibridbúza tőszámkísérletek az előbb említett helyszínen tovább folynak, akár dupla gabona sortávra is kerül majd elvetésre a jövőben hibridbúza, hiszen nem mindenkinek fog a jövőben rendelkezésére állni precíziós vetőgép, ami 40 kg vetőmagot képes lenne kivetni!

5. ábra Speciális szemenként vető adapter

6. ábra. Precíziós gabonavetőgép vetése

A korai vetést lehetővé teszi a rovarölő szerrel becsávázott vetőmag (vírusvektorok ellen!). Fő előnye az, hogy a hibridbúza még az ősszel bokrosodik, így a termésképzés szempontjából szükséges sarjszám, illetve ezáltal nagy valószínűséggel a kalászszám már az ősszel nagy biztonsággal kialakul!

Az őszi bokrosodás serkentéséhez ősszel, vetés előtt a megszokott 60 kg foszfor- és 60 kg kálium-hatóanyag mellett, a fajtabúzával ellentétben még 30 kg N-hatóanyag kijuttatása is szükséges! A plusz 30 kg N-hatóanyagot (1 mázsa N 27%) a búza szögcsíra állapota után kb. 2 levélbe juttassuk ki! Az előbb említett hatóanyagot folyékony UAN-oldat formájában is ki lehet juttatni, ha a tápanyag-utánpótlást az őszi gyomirtással kívánjuk egybekötni. A plusz nitrogén kijuttatásának bizonyított hatása van a termésnövekedésben, történjen az bármely formában, a többlet sarjképzés által!

Növényvédelem

A hibridbúza korai vetéséhez okvetlen jár az őszi gyomirtás is, ami a gyomkonkurencia korai kikapcsolását teszi lehetővé, valamint az egyre inkább terjedőben lévő magról kelő egyszikűek (Zalában főleg a nagy széltippan) elleni védekezés legeredményesebb módja! Az őszi védekezést ajánlanám minden olyan gabonát termelő kollégának is, aki a tavaszi munkacsúcsokat csökkenteni szeretné, illetve csak későn tudná a tavaszi gyomirtást elvégezni. Az őszi védekezést nem utolsósorban azok figyelmébe is ajánlanám, akik erős széltippan-fertőzöttséggel rendelkeznek, hiszen ősszel tudjuk a legolcsóbban, illetve leghatékonyabban ezt a terjedőben lévő gyomnövényt kiirtani! A csökkentett magdózissal elvetett hibridbúza növekedési erélye erős, de őszi gyomirtás nélkül a bokrosodást akadályoztatnánk, így ebből a szempontból is fontos ennek a technológiai lépésnek a betartása! Az őszi gyomirtás alkalmával okvetlen keverjünk egy kontakt hatású piretroid hatóanyagú rovarölő szert is a permetléhez, hogy a betelepedő vírusvektorokat (kabócák, bolhák) kiiktassuk!

A tavaszi technológiai elemek között fontos az osztott N-kijuttatás, legalább 3 időpontra elosztva, a tavaszi induláskor, amint lehet, 2 nódusznál, majd virágzásban, ez utóbbinak minőségnövelő, az első kettőnek pedig termésnövelő hatása van! Általánosságban igaz, hogy a termelők zöme függetlenül attól, hogy fajta- vagy hibridbúzát termeszt, a tavaszi N-adag tekintetében a 170–180 kg tiszta hatóanyagot kijuttatja, ez évekkel ezelőtt azért még valamennyivel kevesebb volt.

A nagy adagú N-trágyázás következtében a megdőlés megakadályozására okvetlen használnunk kell szárcsökkentő készítményeket. Tapasztalat, hogy a beltartalomra is előnyös hatást gyakorolhatnak (főleg a hormontartalmúak) a fehérjetartalom emelése miatt! Sokan abba a hibába esnek, hogy rutinszerűen minden körülmények között alkalmazzák a szárcsökkentést, pedig stresszhelyzetben (aszályos tavasz vagy hideg idő) negatív, akár terméscsökkentő hatása is lehet! A fajtabúza termesztésekor használt olcsóbb klórmekvat hatóanyagú szárszilárdító szerek helyett inkább használjunk a hibridbúza-termesztés során trinexapac-etil hatóanyagú szárszilárdító szereket. Az intenzív gabonatermesztés alapvető technológiai eleme a szárszilárdítás és növekedésszabályozás.
A megdőlés jelensége a kalászosok felépítéséből adódóan gyakran előforduló probléma. A viszonylag vékony, hosszú szárnak kell megtartani a relatíve nagy súlyt, a kalászt amely – különösen nagy termésszint esetén - nem könnyű feladat. Ha megdől a gabona, jelentős mértékben csökken a termés mennyisége és minősége is, továbbá jelentős munkaidő, energia és szárítási költséggel kapcsolatos többletráfordítást eredményez.

A megdőlt növények felülete lassabban szárad fel, melynek következtében a gombabetegségek kártétele is fokozódik. A megdőlés eredményeként a beltartalmi értékek is hátrányosan változnak.
Növekedésszabályozó anyagok kijuttatásával a növények átlagos magassága 5–15%-kal csökkenthető. Ezáltal a kalász súlypontja alacsonyabbra kerül, a szár vastagodik, továbbá a gyökér tömege és differenciáltsága is nő a kezelés időpontjától és a felhasznált hatóanyagtól függően.
A trinexapak-etil gátolja a növényi sejtmegnyúlásért és sejtreprodukcióért felelős gibberelin hormon aktiválódását és működését. Nincs hatással az etilén termelésre, tehát alkalmazhatósága rugalmasabb, nem öregíti a növényeket.

A készítmény több emeleten is hatással van az őszi búza fiziológiára. A kezelés hatására növekszik a kezelt növények zöld biomasszatömege, illetve a gyökértömege. Fokozza a gyökérnövekedést, tehát föld alatt és föld felett is rögzít, stabilizál. A gyökér és a szár szilárdítása mellett a trinexapak-etil hatóanyagú szárszilárdító készítmények egyéb növényi folyamatokra is hatással vannak. Növelik a növény vízhasznosítását, tápanyag felvételi hatékonyságát és intenzitását. Az ilyen hatóanyaggal történő kezelés 10–15%-kal fokozza a nitrogén-, foszfor- és káliumfelvételt, ezáltal növekszik a tápanyagok beépülése. Termésnövelő hatással rendelkezik, alkalmazásával 5–10% közötti terméstöbblet is elérhető. Erős szinergista hatás tapasztalható, ha a trinexpak-etilt egyes triazol hatóanyagokkal (pl. epoxikonazol) keverjük. Egymás hatását remekül kiegészítik!

7. ábra. Szeptóriás állomány
 

A gombaölő szeres kezelések tekintetében, ami a technológiai sor szintén egyik legfontosabb eleme, elmondható, hogy minimum kettő (szárba indulás és virágzás), de sok esetben három védekezés elvégzése is szükségeltetik! Az idei év kifejezetten „gombás” év volt, valamint a vetésfehérítő elleni védekezés is sok fejtörést okozott a számunkra! A szerválasztás igen fontos! Több száz engedélyezett készítmény áll a rendelkezésünkre, de mindig azt a hatóanyagot használjuk, és abban az engedélyezett legmagasabb dózisban, amiben kell, különben a rezisztencia, illetve a kalászos gombabetegségeknél főleg a tolerancia kialakulása nagy gond lehet! Nagyon jó példa volt a 2016-os évben, hogy a sárgarozsda elleni védekezés esetében a tebukonazol hatóanyagok sűrű használata miatt a gabonákban a rozsdát az adott hatóanyag csak gyéren fogta, ellenben az epoxikonazol hatóanyag erősen csökkentette a fertőzést. Erre 2014-óta jöttünk rá, azóta megelőző jelleggel a szárba indulás környéki védekezések alkalmával alkalmazzuk is!

A 2017-es évben a kalászosok esetében kora tavasszal, az április végi hidegek után sok helyen összetévesztették a termelők a sárgarozsdát a búza élettani levélcsúcs-sárgulásával, ami a növény számára kedvezőtlen viszonyok miatt alakul ki (jelen esetben a megfázás miatt), és ez egyes fajták különféleképpen produkálták, az egyik jobban, másik kevésbé. Az említett tünetek a vegetáció előrehaladtával mérséklődtek és elmúltak! Az idei év slágere a szeptória volt. Sokan összekeverték az adott időszakra jellemző aszálytünetekkel, mert a kórokozó felléptekor épp az volt. A csapadék beköszöntével viszont az alábbi képeken látható tünetek nem tűntek el, inkább csak súlyosbodtak!

A betakarítás előtt viaszérésben még nem láttunk fuzárium­fertő­zéseket, lévén, hogy ebben az időszakban csapadék nem is esett, valamint a termelő kollégák már a saját kárukon megtanulták, hogy kukorica elővetemény után őszi búzát inkább ne vessenek! A teljes érésben leesett rengeteg csapadék, illetve az elhúzódó betakarítás viszont előtérbe hozta a fuzáriumfajokat, és a betakarított minták között sok toxinos eset fordult elő!

A fuzáriumos fertőzés, mind mennyiségben, mind minőségben kárt okozott a termelőknek, nem is beszélve arról, hogy a szabvány feletti toxintartalmú búza nem eladható!
A búzák beltartalmi mutatóira visszatérve sajnos elmondható, hogy hiába voltak jók a fehérjetartalmak, az alacsony sikértartalom és hektolitersúly lehúzta a minőséget, valamint a termésmennyiséget is!

Az idei év pedig, mint ahogy az előzőek is, arról szól, hogy a túlkínálati terménypiacon csak az vehet sikerrel részt, aki szabványos minőséget tud termelni. Jó minőségű, jó hektolitertömegű, toxinmentes magyar búzának mindig van piaca. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, hisszük azt, hogy az intenzív búzatermesztés a követendő irány, ehhez a fajtaszortiment, illetve a termesztéstechnológia rendelkezésünkre áll!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai