Közös célokkal a fenntartható mezőgazdaságért

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2019/08/10

Nagy István
agrárminiszter

Nagy István fontosnak tartja ezeket az alkalmakat, amikor a szakma képviselői személyesen is találkoznak és lehetőségük van az információ- és véleménycserére. A miniszter előadásában a zöldség-gyümölcs ágazat várható jövőjéről, fejlesztéseiről mondta el a tárca álláspontját.

Integráció mindenekelőtt

A magyarországi hajtatott termesztésben, illetve a teljes zöldség-gyümölcstermelésben két fő területen – a hatékonyság és a piacra jutás terén – szükséges fejlődni, kezdte előadását a miniszter. A termelés hatékonyságának a fokozása a tőke, a szaktudás és a szakképzett munkaerő biztosításával érhető el, amelyek alapvető termelési tényezők. A piacra jutás, vagyis a versenyképes méretű árualapok létrehozása tekintetében nagyon komoly versenyhátránnyal küzdünk. Számos szakágazat, illetve termék esetében még a közvetlenül jelentkező piaci igényeket sem vagyunk képesek kielégíteni, jelentette ki a tárcavezető. Hogy változzon a helyzet, azon kell dolgozni, hogy a termelés szervezése, a post harvest és a logisztika fejlesztése megvalósuljon, illetve átláthatóbb, tisztább piaci viszonyokat kell kialakítani.

Az ágazat fejlődésének elengedhetetlen feltétele a termelői integráció. Piaci siker csak ott alakul ki, ahol ágazati szinten válik szervezetté a termelés és a piaci értékesítés együttesen. Összefogással, közösségi fellépéssel teremthetők meg leghatékonyabban a piacra jutás feltételei, valamint a zöldség-gyümölcs fogyasztás növelése. Pozitív adat, hogy tavaly összesen 68 zöldség-gyümölcs termelői szervezet 11 174 taggal működött az országban. A tagi termőterület összessége több mint 33 ezer hektár, aminek köszönhetően a teljes zöldség-gyümölcs forgalom 22 százaléka a termelői szerveződéseken keresztül bonyolódott. A globális piac ellátása érdekében az árukoncentráció és az értékesítés szervezettségének növelésével lehet elérni a gazdálkodók magasabb jövedelemszintjét. Az integráció további szükségességét támasztja alá, hogy az ágazatban az európai uniós források jelentős része közvetve, a termelői szervezeteken keresztül éri el a termelőket. Az e szervezeteknek nyújtott támogatás lehetővé teszi, hogy a megtermett termények a piac igényeinek megfelelően legyenek előállítva, tárolva, előkészítve és csomagolva, jelentette ki Nagy István.

Fontos a szakképzés

Állami ösztönzéssel, nemzeti támogatások biztosításával tovább erősítjük a TÉSZ-ek szerepét, hangsúlyozta a tárcavezető. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat előtt álló kihívások kezelésére célzottan, külön forrás áll rendelkezésre, amelyekből beruházások, termékmarketing, valamint képzési, szaktanácsadási tevékenységek finanszírozhatók. Ezáltal javul a technológia, növekszik az ágazatban a termelők szakmai felkészültsége, lehetővé válik a tudásuknak a legújabb vívmányokhoz történő igazítása. Az ágazat versenyképességét csak akkor vagyunk képesek fenntartani, ha gondoskodunk a korszerű szakmai ismeretek elérhetővé tételéről, és elegendő számú szakember magas színvonalon történő képzéséről, figyelmeztetett Nagy István. Gazdasági igények által orientált képzés keretében vissza kell hozni az ötéves technikusképzést, amelynek fókuszában a kompetenciahiányok csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklése kell álljon, a diákok számára műhelyiskola bevezetésével, ösztöndíj nyújtásával.

A miniszter külön szólt a munkaerő-piaci kihívások kezelésének lehetőségeiről. Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javításával, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentésével, a közszférából a versenyszférába történő átmenet támogatásával, a közfoglalkoztatás és az egyszerűsített foglalkoztatás közötti összhang megteremtésével, a munkaerő területi mobilitásának ösztönzésével jelentős eredményeket lehet elérni. De nem szabad megfeledkezni a szakképzés fejlesztéséről, a digitalizációs folyamatokról, a gépesítésről sem, mondta a miniszter.

Generációváltás

Társadalmunk elöregedésének jelei az agráriumban is jelentkeznek, így megfigyelhető mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak korösszetételében, hogy az 55 év felettiek aránya meghaladja az 50 százalékot, e mellett a 35 évnél fiatalabb gazdálkodók aránya mindössze 6,1 százalék. A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét szinte egy időben, a rendszerváltást követően alapították, ezért a vezetőket érintő generációváltás problémája is egy hullámban, az elkövetkezendő években éri el őket. Jelenleg leginkább a generációk közötti tapasztalat és tudás átadása, továbbá a gazdálkodói életforma népszerűsítése jelent kihívást.
A Vidékfejlesztési Program keretében külön Fiatal Gazda tematikus alprogram segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket. A beruházási jellegű fejlesztések esetében eddig több, mint 40 milliárd forintot ítéltek meg 1040 fiatal gazda számára. Az alprogram másik meghatározó intézkedése „A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása” című pályázat, melynek keretében újonnan létrehozott mezőgazdasági vállalkozás támogatására volt nyerhető 40 ezer eurónak megfelelő forrás. Eddig megközelítően 1300 kérelem részesült támogatásban, több mint 15 milliárd forint összegben. A generációváltás elősegítésére a tárca legkésőbb idén őszre szakpolitikai programot dolgoz ki, amely összhangban lesz a kormány ez irányú munkájával. Az elmúlt két programozási ciklus fiatal gazdatámogatások tapasztalatait figyelembe véve és abból építkezve a készülő program a gazdaságátadási és a pályaorientációs fókusszal is segítséget kíván nyújtani a generációváltás ösztönzésére, megkönnyítésére, tájékoztatott Nagy István.

Öntözésfejlesztés

Az öntözésfejlesztés olyan megkerülhetetlen lépés, amely nagy mértékben befolyásolja a magyar mezőgazdaságnak, ezen belül a kertészeti ágazatnak a jövőjét. Ennek érdekében komoly lépéseket tesz a minisztérium már az idei évben is. A tervek szerint 2024-ig 100 ezer hektárral növelik az öntözhető terület nagyságát. Ennek feltétele az öntözés fejlesztését akadályozó tényezők jelentős csökkentése, amit 2020-ig szeretnének megvalósítani. További intézkedés, hogy 2030-ig évente – legfeljebb – 17 milliárd forintnyi, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosítanak az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. 2019–2024 között összesen 34,8 milliárd forint plusz forrást biztosítanak az öntözési célt szolgáló infrastruktúra működtetésére. S még idén megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ a Nemzeti Földügyi Központon belül. De még számos megoldandó feladat előtt áll a minisztérium, mint például az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezés további egyszerűsítése. Említhető továbbá a termelői öntözési közösségek megalakulásával és működésével kapcsolatos alapvető szabályok, a résztvevő gazdálkodók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, termelői öntözési közösségek létrehozásának az ösztönzése.

Támogatáspolitika

Nagy István is tisztában van azzal, hogy a versenyképes gazdálkodáshoz rendkívül nagy szükség van a pénzügyi feltételek biztosítására. A közvetlen támogatási rendszer 2015 óta közvetlenül is segíti a kertészetet: tavaly az ipari zöldség termesztéséhez hektáronként 63 ezer forintot, zöldségtermesztés támogatására pedig 91 ezer forintot kaptak a termelők.

– Célunk a kertészeti ágazat korszerűsítése, új ültetvények, technológia, termesztőberendezések kialakítása, gépek beszerzése, ezért nagy öröm, hogy 4500 kertészeti pályázatot tudunk támogatni 74 milliárd forint összegben – jelentette ki az agrárminiszter. – A kertészeti korszerűsítésre, ültetvénytelepítési pályázatban nyertesek több mint 6200 hektár korszerű ültetvény megvalósításához kapnak támogatást. A legnagyobb területen, 1689 hektáron almáskertet létesítenek, ezt követik a meggyültetvények 1066 hektárral és a kajsziültetvények 902 hektáron.

A gomba- és hűtőházak létesítését, fejlesztését célzó pályázatokban 452 ezer m3 új építésű hűtőházat, hűtőtárolót létesítenek, valamint 7,6 hektár felületen gombatermesztő létesítményeket építenek. Üveg- és fóliaházak létesítésére kiírt pályázatokból a tervezett új fejlesztések között 91 hektár üvegház és 59 hektár fóliaház szerepel. További pályázat segítségével 270 hektár gyógy-, aroma- és fűszernövény ültetvénytelepítés valósul meg. Csaknem 29 milliárd forintos támogatást nyújtanak új gépek, eszközök beszerzésére, és ezen pályázat keretében több mint 1800 traktort tudnak beszerezni a termelők. Még pályázható a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt 25 milliárd forint, és 50 milliárd forint összegben a mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő élelmiszeripari, illetve borászati fejlesztések támogatása. Jelenleg három felhívásra nyújthatják be az ágazati szereplők a támogatási kérelmeiket: borszőlőültetvény telepítésére összesen 4 milliárd forint keretösszeg, az új élelmiszeripari pályázat esetében mintegy 50 milliárd forint áll rendelkezésre. Az öntözésfejlesztési támogatás keretében csaknem 9 milliárd forint felhasználásáról született döntés.

A piacra jutás növelése érdekében a beruházásoknál az új támogatási ciklusban rendezni kell a post harvest technológiák (válogatás, osztályozás, tisztítás, csomagolás, hűtés) támogatását, fókuszálni kell a magasabb és biztosabb hozamok, valamint a jobb minőség előállítása érdekében a kizárólag öntözött, technológiailag teljesen felszerelt termőfelületek művelésével történő árutermelésre, valamint a termesztőberendezések felületének növelésére. Hozzáadott értékteremtés szempontjából fontos kérdés a zöldség-gyümölcs feldolgozás jövője, fogalmazott az agrártárca első embere. Fontos fogyasztói trend a termék vitamin- és ásványianyag-tartalmát megőrző, mesterséges adalékanyagot nem igénylő tartósító eljárásokkal előállított, feldolgozott termékek iránti növekvő igény. A fogyasztók elérése érdekében a folyamatosan megújuló csomagolás, azt szolgáló csomagolástechnika folyamatos korszerűsítése és a kényelmi termékek növekvő gasztronómiai szerepéből adódó piaci lehetőségek kihasználása egyaránt kiemelt feladat.

Az uniós források nagy mértékben meghatározzák a magyar mezőgazdaság fejlődését, hangsúlyozta Nagy István. Azon dolgozik a tárca, hogy a mezőgazdaság számára – azon belül is a vidékfejlesztési célokra – elérhető uniós források ne csökkenjenek jelentős mértékben. Miközben az Európai Bizottság a KAP forrásainak csökkentésére tett javaslatot, az ágazati jogszabályi javaslatokból az olvasható ki, hogy tovább szigorodnak a termelőkkel szemben támasztott elvárások, a támogatások igénybevételének rendszere növeli az adminisztratív terheket, teret ad szubjektív ítéleteknek, növeli a pénzügyi kockázatokat. Mindez nem felel meg a magyar álláspont szerint az egyszerűsítés és végrehajthatóság követelményeinek. Jelentős változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy az eddig az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben szereplő szektorspecifikus támogatási programokat a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztésre vonatkozó közös rendeletben kívánják szabályozni. A zöldség-gyümölcs ágazatban továbbra is lehetőség lesz a termelői szerveződések támogatására. A KAP-reform tárgyalásai során az is kulcsfontosságú, hogy a rendszer tervezhető működése, valamint végrehajthatósága biztosított legyen. A kormány álláspontja egyértelmű: nem kérhetünk többet a gazdáinktól kevesebbért. A reformfolyamat időbeli ütemezését tekintve legalább egy, de akár két átmeneti évre is szükség lehet az új rendszer elindulása előtt.

Kockázatcsökkentés

A támogatások mellett legalább ilyen fontos a természeti kockázatoknak való kitettség csökkentése, a kiszámítható árualap és a termelői jövedelem biztonsága érdekében az agrár-kárenyhítés. Idén közel 7 ezer termelői kárbejelentés érkezett, több mint 110 ezer hektárra, ebből legnagyobb területekre aszálykár-bejelentés és tavaszi fagykárbejelentés érkezett. Az ültetvényekben csaknem 24 ezer hektár károsodott területről kapott a tárca kárbejelentést. A díjtámogatott növénybiztosítás a Vidékfejlesztési Program egyik sikertörténete, amely megnyilvánul a 2012-es bevezetése óta évről évre növekvő díjállományban és a támogatást igénybe vevő termelői létszám növekedésében egyaránt. Az elmúlt évben már 15 ezer termelő vette igénybe a díjtámogatást, amelynek forrása az idei évben is 5 milliárd forint lesz.

A miniszter kitért az országos jégkármérséklő rendszer működésére is, amely 2018 májusára datálódott. A rendszer létrehozását az Agrárminisztérium kezdeményezte, és a jogszabályi hátterének kialakítását is elvégezte. Az országos rendszer kiépítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta. Az országos talajgenerátoros rendszer éves működtetési költsége 1,5 milliárd forint, amelynek finanszírozása a kárenyhítési alapból történik. Az országos jégkármérséklő rendszer eredménye működését jelzi, hogy 2018-ban – a termelői kárbejelentések alapján – lényegesen kisebb, mintegy harmada volt a bejelentett jégeső miatt károsodott mezőgazdasági terület a 2017. évinek.

Közös erőfeszítéssel

A miniszter elmondta, hogy jelenleg 140–150 ezer hektár üvegház felület van az országban, amely 2020-ban várhatóan 160–170 ezer hektárra növekszik. Ugyanakkor a termőfelület nagy mértékben csökkent az elmúlt két évtizedben – kivéve a fejes káposztát és az uborkát –, de ezt nem követte a termésmennyiség visszaesése, vagyis ma már kultúrától függően 30–60 százalékkal kisebb termőfelületen nagyságrendileg ugyanazt a mennyiséget állítjuk elő. Ez azt jelenti, hogy a termelési színvonal 1,5–3,5-szeresére emelkedett. A termelési színvonal növekedését a piac határozta meg, amihez az is hozzájárult, hogy a hajtatott termesztésben gyakorlatilag semmilyen termelési vagy jövedelempótló támogatás nincs, így a versenyképesség növelését, illetve megtartását a hatékonyság javításával kellett megoldani. A növényházi termesztés 75–80 százaléka a Dél-Alföldön (Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megyékben) zajlik, Közép-Magyarországon a termesztés mintegy 13–15 százaléka található. – – A szakma és a tárca számára is fontos, hogy fenntartható, minőségi mezőgazdaságot teremtsünk, ami felveszi a harcot a klímaváltozással, ami értékes, egészséges élelmiszereket állít elő, és ami a dolgozóknak biztos megélhetést jelent. Magyarország mindig akkor erős, amikor virágzik a mezőgazdasága. Nekünk, az Agrárminisztériumban az a feladatunk, hogy minden támogatást megadjunk az agrárium fejlődéséhez. Jó érzés azt látni, hogy kitűzött céljaink megvalósításán közösen dolgozhatunk, azonos szellemben egy olyan jövőn, ahol a fenntartható fejlődés gondolkodásmóddá alakulhat – zárta mondandóját Nagy István.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai