Hazai sárga- és görögdinnyét!

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2019/08/11

Sárgadinnye

Idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül 20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható hazánkban – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke a dunavecsei Roszik Dinnye Kft.-nél a szezon elején rendezett sajtótájékoztatón.

Az elmúlt 3-4 évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon. Ennek nagyjából harmada Bács-Kiskun, további harmadrésze pedig Békés és Csongrád megyékben található. A termőterület tizedével rendelkezik Tolna és Veszprém megye, a többi területen jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét – tette hozzá az osztályelnök. Több terület került már fedett sátrak alá, így a kora májusi és késő őszi időszakot is képesek a magyar termelők ellátni.

Magyarországon jellemzően a sárgadinnye két típusának termesztése folyik. Az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a maradékot a zöld húsú Galia teszi ki. Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt a vásárlók az egyre kisebb méretű gyümölcsöket részesítik előnyben, így a 1,5 kg körüli termést választják a 2,5–3,5 kg-os helyett. A sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termeljük, így az export tekintetében sokáig nem volt számottevő a forgalom, azonban 2015-ben 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre Romániában és Szlovákiában, az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóinak köréhez. A 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik.

Görögdinnye

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke a görögdinnyét illetően elmondta: a tavalyi időjárási és piaci viszontagságok miatt tavaly az átlagosnál kevesebb, 160 ezer tonna görögdinnye termett Magyarországon. Ennek eredményeképp átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés: a Békési termőtájon a korábbi években megszokott 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó Szabolcsi termőtájon viszont már több mint 2000 hektáron termesztenek dinnyét. A Baranyai, a Tolnai és a Jászság-Hevesi termőterület nagysága érdemben nem változott.
Göcző Mátyás elmondta, hogy a jövőben a szezon kitolódhat: az utóbbi évek technológiai korszerűsítéseinek köszönhetően már fedett fóliaház alatt is elindult a termelés, így néhány éven belül június végétől akár szeptember közepéig-végéig is kapható lesz a hazai görögdinnye. Ezzel elkerülhetővé válik az úgynevezett összeérések miatt jelentkező dömping és árzuhanás.

Friss és hazai

A dinnyeszezon kezdete meghatározó a piac számára, jelentősen befolyásolja a későbbi árakat és értékesítési lehetőségeket – állapítja meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) dinnyekörképe. Ezért is a frissen megjelenő magyar dinnye esetleges pillanatnyi marketingeszközként, vevőbecsalogatóként való használata negatívan befolyásolja az egész szezont. A Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete és a NAK Dinnye Munkacsoportja bízik abban, hogy az áruházláncok nem drasztikus akciózással indítják a magyar dinnye piacra vitelét.

Az elmúlt években – a NAK és partnerszervezetek promóciós tevékenységének is köszönhetően – nőtt a hazai fogyasztás, időjárástól és évjárattól függően már 13–15 kilogramm/fő körül mozog az éves fogyasztás; míg 10 éve ez az érték 8–9 kilogramm körül alakult.

A hazai dinnyetermelés szükségszerű és előremutató reformja keretében jelentős időbeni és technológiai átrendeződés is zajlik. A termelők az egész országban több szakaszban ültetik és szedik a dinnyét, ezzel tompítva a dömpinget, illetve időben „kitolva” a szezont.
Az elmúlt években egyre inkább elterjedt a magszegény dinnye is, amire kereslet is mutatkozik, illetve a Nyugat-Európában már népszerűvé vált mini dinnyékkel is próbálkoznak a termelők. Technológiailag előrelépés, hogy nőtt az oltott, biztosabb eredményt hozó dinnye aránya, illetve újdonságként már mintegy 100 hektáron mobil fóliasátras termesztéssel is kísérleteznek termelők.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai