2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Naturalma és Hipp együttműködés

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Holland Alma Kft., 2019/08/12

A Holland Alma Kft. és partnerei által létrehozott Naturalma Zrt. május 30-án Csobádon tartotta szakmai programmal gazdagított éves közgyűlését. A Zrt. tulajdonosai a Naturalma igazgatósági tagjaitól, valamint a Hipp Magyarország képviselőjétől és a Naturalma Zrt. szaktanácsadójától kaptak hasznos információkat.

A szakmai programot dr. Cehla Béla, a Naturalma Zrt. cégvezetője vezette fel, aki az éves beszámoló mellett előrevetítette a Zrt. 2019. évi terveit és legfontosabb feladatait. Beszámolt a tagok által Luna, Sirius, Orion, Red Topaz, Rozela fajtákból létrehozott új almaültetvény termőfelület alakulásáról és a piaci viszonyok változásáról; valamint elmondta, hogy az előzetes termésbecslések alapján az idén várhatóan milyen hozamok értékesítéséhez tud a szervezet segítséget nyújtani.

A program folytatásaként Babicz Szabolcs, a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola vezetőjének képes beszámolója következett, melyben a különböző gyümölcsfajok fajtaújdonságai kerültek bemutatásra. A faiskola vezetője ezen kívül az új telepítések eredését és fejlődését segítő előadást tartott, melyben bemutatta a gyümölcsoltványok telepítésének helyes gyakorlatát.

A tagok legnagyobb érdeklődésére Pesti Zoltán előadása tartott számot. A Hipp Magyarország Kft. frissárubeszerzője az alábbiakról számolt be.

A Hipp családi vállalkozásként évente több száz millió üveg bébiételt gyárt és forgalmaz Európában, illetve Ázsiában. Ezen üveges termékek biogyümölcs-, zöldség- és gabona-alapanyagokból állnak össze. A Németországban, Magyarországon és Oroszországban előállított bio-, üveges bébiételek mellett Ausztriában jelentős mennyiségű alutasakos bioterméket is előállítanak. Legfontosabb alapanyaguk az alma, a sárgarépa és a sütőtök. Ezért fontos a Hipp számára, hogy megfelelő bioalma termelői bázist tudjon maga mögött. Négy évvel ezelőtt éppen ezért lépett kapcsolatba a Hipp és a Naturalma. A Naturalma számos olyan betegség-ellenálló alma-fajtaújdonsággal rendelkezik, melyekkel a biotermelés alacsonyabb ráfordítási szinten és biztonságosabban valósítható meg. Ezenkívül még a termelőket is igyekszik egységes technológiai ajánlással és tanácsadással kiszolgálni. A Hipp 2017-ben és 2018-ban több rezisztens sárga almafajtából készített fajtatiszta kísérleti terméket. A több, mint 10 almafajtán végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy számukra leginkább a Luna, Sirius és Orion fajták a megfelelőek.

A Hipp által támasztott követelmény, hogy az alma világos gyümölcshúsú legyen, magas legyen a cukortartalom, ugyanakkor legyen mellette megfelelő savtartalom is, valamint jó legyen a fajták technológiatűrése, azaz megfelelő konzisztenciájú pépes bébiételt lehessen belőle készíteni. A laborvizsgálatok és a próbagyártás mellett nagy létszámú teszten szubjektív értékelést is tartottak a fajták között, ahol a sárga színű Naturalma fajták szintén kiválóan teljesítettek. Fontos az is, hogy a feldolgozott termék lassan oxidálódjon, ne barnuljon. A hagyományos Morgenduft és Golden fajtákra alapozott termelésről a Hipp fokozatosan új fajtákra kíván átállni. Ennek érdekében létrehozták a OBST 2.0 programjukat, melynek célja, hogy a legjobb, rezisztens, magas cukortartalmú, nehezen oxidálódó,a technológiának leginkább megfelelő fajtákkal és a legjobb termelőkkel állíttassák elő a szükséges friss alma alapanyagot. A program érdekében a Hipp 2020 őszétől kezdve saját maga is hoz létre Naturalma ültetvényfelületet Luna, Sirius és Orion fajtákból.

Pesti Zoltán érdekes tényeket közölt a szubjektív fajtabírálatokról is. A Luna fajtát a legtöbbször nagyon édes, alig savas, nagyon gyümölcsös és ízletes jelzőkkel jellemezték, míg a Sirius a legízletesebb, legvilágosabb húsú, az Orion a nagyon gyümölcsös édes jelzőket kapta. Bizonyos egyéb fajták azért estek ki, mert vagy beltartalmi értékük nem volt megfelelő („édes, de unalmas” jellemzést kaptak) vagy túlságosan magas volt a savtartalomuk, vagy az ipari feldolgozás után nem rendelkeztek megfelelő konzisztenciával.

A Hipp Magyarország képviselője termelői kérdésre azt válaszolta, hogy a Hipp saját ültetvényfelületének hozama messze nem elégíti ki a Hipp frissáru-igényeit, ezért nem versenytársként, hanem partnerként tekintenek a Naturalma termelőkre, akik megfelelő mennyiségű és minőségű almával tudják kielégíteni a bioalapanyag iránti igényt.

A program szakmai részét Kaponyás Ilona előadása zárta. A Naturalma Zrt. termelőket segítő szaktanácsadója a konvencionális és bioalma növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási technológiáiról beszélt. Prezentációjában rávilágított, hogy sok esetben miért eredményesebbek a bio-növényvédelmet folytató termelők a hagyományos növényvédelmi technológiát használó társaiknál. Sok más gyakorlati szempontból hasznos aktuális tanács mellett elmondta például, hogy a vegetáció korai szakaszában a konvencionális növényvédelemben használt ditiokarbamátok nemcsak a gombák ellen hatékonyak, hanem sajnos a ragadozóatka populációt is gyérítik, ami később atkaproblémához vezethet a gyümölcsösökben.

A szaktanácsadó további mondandójában sok más egyéb mellett a tápanyag-gazdálkodás és a megfelelően alkalmazott agrotechnika komplexitásáról, az ionantagonizmusról, valamint a különböző termőhelyek talajtípusainak specifikumairól beszélt.

A Naturalma Zrt., valamint a vele szorosan együttműködő Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola az idei évben számos alkalommal tart nyilvános ismeretterjesztő fórumokat, ahová nem csak a Zrt. tagságát várják. Ha szeretne jelen lenni ezeken a rendezvényeken, nincs más dolga, mint a hollandalma.hu oldalon regisztrálni a faiskola hírlevelére.

Azok a termelők, akik szeretnének részt venni Naturalma Zrt. és Hipp Magyarország Kft. által generált programban, keressék a Naturalma Zrt. vagy Holland Alma Kft. munkatársait.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza