Az éltető laskagomba

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B. Gy., 2019/08/13

Somosné Nagy Adrienn
ügyvezető

Nagy László, Adrienn édesapja és a cég alapító ügyvezetője 1991 óta foglalkozik laskagombával, előtte ugyanis a Zöldségtermesztési Kutató Intézettel (ZKI) állt szoros munkakapcsolatban. A ZKI gyártotta azokat a gombazsákokat, amelyekkel a környék termelői gombát termeltek. A letermett gombát Nagy László gyűjtötte össze és értékesítette, mégpedig Németországban.
Mint minden fejlődő cégben, a Pilze-Nagy Kft.-ben is születtek mérföldkövek. Elsőként a termelési bázis kiépítésére volt szükség. Az édesapa 1995-ben vásárolta meg a jelenlegi telephelyet. A kft. központja és telephelyei egy Kecskeméttől 5 kilométerre, északra elhelyezkedő, 14 hektáros majorban találhatók, közel az M5-ös autópályához. A cég történetében újabb fontos mérföldkövet jelentett, amikor 2002-ben a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával felépítették a saját laskagomba-alapanyagot gyártó üzemüket.

Adrienn 2001-ben, az új beruházás kezdetén lépett be a családi vállalkozásba. Szegeden biológusként végzett. 1996-ban a Zöldségtermesztők Országos Szövetségénél helyezkedett el, majd amikor a zöldséges és a gyümölcsös érdekképviseletek összeolvadtak, akkor alakult meg a Zöldség-gyümölcs Terméktanács, ahol Adrienn a gombaágazat ügyeivel foglalkozott. Most édesapjával ketten ügyvezetői a cégnek.

A saját üzem megépítése azért volt jelentős idehaza, mert a laskagomba-alapanyag általuk kidolgozott gyártási technológiája egy lassan elfeledett, ám magyar kutatók által kidolgozott technológiára épült. Adrienn igen szakszerűen magyarázza el a tudatlan kérdezőnek, hogy idehaza a ’80-as évek óta xeroterm technológiával készítették a laskagomba-termesztési alapanyagot, ami azt jelenti, hogy magas nyomáson, száz Celsius fokon hőkezelt szalmából állították elő a termőtalajt. Ezt a technológiát a Dr. Balázs Sándor által vezetett kutatócsoport dolgozta ki és szabadalmaztatta, akinek a nevéhez kötődik a gombakutatás elindítása a kecskeméti ZKI-ban. Neki köszönhető, hogy Kecskemét környékén megvalósult a laskagomba-termelés, és tulajdonképpen Nagy László cégének is ez a tevékenység alapozta meg a jövőt.

Miért a laskagomba?

Az ügyvezető a kérdésre válaszolva elmondta, hogy a laskagomba-termesztés egy fiatal kertészeti ágazat, mivel a múlt század ’60-as éveiben, az NDK-ban indították el a termesztésbe vonását. Ettől az időtől fogva kezdtek el idehaza is laskatermesztéssel foglalkozni, a szalmás táptalajon való intenzív laskagomba-termesztés technológiáját kidolgozni. Ebbe a munkába kapcsolódott be Balázs Sándor a hetvenes években, és alakította meg a gomba kutatócsoportot a ZKI-n belül, így természetessé vált, hogy itt nem a csiperkegomba (azt Csepelen, a Duna TSZ-nél fejlesztették), hanem a laskagomba a sztár.

Ma már Bács-Kiskun megye a laskagomba-termesztés központja, ami nagyban köszönhető a Pilze-Nagy Kft.-nek. A 2003-ban megnyitott gombaüzemükben saját táptalajukat állítják elő. A cégben azt az integrált mikrobiológiai eljárást fejlesztették tovább, ami annak idején HTTV-technológiaként vált közismertté. Büszkék arra, hogy a szalmás, fermentáláson, pasztörizáláson alapuló technológiát az olaszok és spanyolok is átvették. Adriennék Olaszországban jártak üzemlátogatásokon, hogy tapasztalatot gyűjtsenek a laskagomba-termesztésről. A tanulmányutak alapján dolgozták ki a saját technológiájukat, ami azért volt nagy váltás, mert teljesen szakítottak a hazai gyakorlattal. Kezdetben saját maguknak állítottak elő táptalajt, de lépésről lépésre fejlesztettek, így először a hazai piacot hódították meg, majd exportra is megkezdték a kiszállítást. Ma már évente 13,5–14 ezer tonna laskagomba-termesztőközeget visznek piacra.

Szigorú kontroll mellett

A saját termelés felfutásának nagy lökést adott a saját táptalaj előállítása, mert ezzel stabillá vált a termelésük és állandó, jó minőségű termékkel jelenhetnek meg a piacon. Az ügyvezető hangsúlyozta, fontos, hogy a technológia minden folyamata, fázisa egy kézben van, így megvalósítható a szigorú kontroll. Az egész technológia érzékeny a folyamatok, valamint a különböző termesztési paraméterek pontos betartására. A táptalaj egy élő anyag, amelyet az elszállítást követően azonnal megfelelő körülmények közé kell helyezni. A gomba vegetációs ciklusa rendkívül rövid, 5–6 hét alatt piaci termékként lehet értékesíteni, így gazdaságos a termelése. De csak az vágjon bele a laskagomba termesztésébe, aki megtanulja és alkalmazza a szakmai követelményeket, figyelmeztet a szakember. Nem elegendő ugyanis jól beállítani a termesztőközeg tápanyagtartalmát, vízmennyiségét, hanem a termesztő helyiség légállapotát is kontrollálni kell, mivel a környezeti paraméterek szabályozzák a gomba növekedését. A légállapotokat (pl. a hőmérséklet és a páratartalom viszonyát) viszont jól kell ismerni ahhoz, hogy a szabályozás ténylegesen eredményes legyen. Magyarországon a laskagomba-termesztésben még kevésbé gyakori a légállapotot irányító automatikus rendszerek alkalmazása, de az automatika önmagában nem elég, mert a számítógépes program beállításánál is nagy szaktudásra, gondos figyelemre van szükség.

Kutatás-fejlesztés és környezetvédelem

A cégnél mindig nagy figyelmet, gazdasági erőt fordítottak a kutatás-fejlesztésre. A természeti erőforrásokat felhasználó vállalkozásokkal szemben támasztott általános igény, hogy azokkal ésszerűen gazdálkodjon és a környezetét minél kevésbé terhelje. A Pilze-Nagy Kft. társadalmi felelősségvállalása meghaladja az állami és európai uniós előírások értékeit, és céljuk, hogy üzleti tevékenységük fejlesztése a gazdaság ökológiai lábnyomának csökkentésével valósuljon meg. A környezettudatos gazdálkodás érdekében az e területen felhalmozódott ismeretanyag megújításába kezdtek, és az ezredfordulót követően egyre több, a laskagomba-termesztést érintő alkalmazott kutatási programot indítottak el. A technológiafejlesztés egyik fontos célja az alapanyaggyártás minőségének garantálása, másrészt a gombatermesztésben nagy gazdasági károkat okozó kórokozók elleni biológiai módszereken alapuló növényvédelmi technológia kidolgozása és bevezetése, továbbá a laskagomba-termesztés szerves hulladékainak környezetkímélő hasznosítása volt. A fenntartható fejlődést szem előtt tartó innovációs tevékenységük kézzelfogható eredménye, hogy 2009-ben egy minősítő szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. a teljes termelési vonalukat – az alapanyaggyártástól a termesztésig – alkalmasnak minősítette az ökológiai gazdálkodásra. Azóta az összes terméküket kémiai növényvédő szerek kizárásával állítják elő. A biológiai gombavédelem legújabb kutatási eredményeit, azok alkalmazási tapasztalatait a partnerekkel és érdeklődő termelőkkel is megismertetik.

Megújuló energiával

A szemléletükbe jól illeszkedett az a fejlesztés is, amellyel 2008-ban létrejött Magyarország hatodik mezőgazdasági biogázüzeme, amely a laskagomba-termesztés hulladékait hasznosítja. A klimatizált gombatermesztőházaknak nagy az energiaigénye, ezért a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve fontos kérdéssé vált alternatív energiatermelő megoldások alkalmazásával foglalkozni. A gombatermesztésben évente mintegy háromezer tonna letermett táptalaj keletkezik, amelynek elhelyezésére gazdaságos, egyúttal környezetkímélő megoldást kerestek.

Letermett gomba táptalajt azonban még sehol a világon nem hasznosítottak ilyen módon, így a projekt-előkészítéshez kutatás-fejlesztési munka is kapcsolódott a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program támogatásával. A pozitív kutatási eredményeket követően indult el a beruházás. Az üzem évi 1,2 millió köbméter biogázt állít elő, melyhez évente 7–9 ezer tonna mezőgazdasági szerves anyagra van szükség. Ennek jó része a gombatermesztésből származik, amelyet baromfitrágyával és termelési hulladékokkal, lejárt szavatosságú élelmiszer maradékkal egészítenek ki. A képződött biogáz a 330 kW elektromos és 400 kW termikus teljesítményű gázmotorban elektromos árammá és hőenergiává alakul át. Az üzem évente 1,8 millió kWh villamos energiát táplál az országos villamos hálózatba. A biogázüzem központi egysége, mondhatni lelke a kétezer köbméter térfogatú fermentor, ahol a gáztermelődést előidéző biológiai folyamatok végbemennek. A gázmotort a technológiai gépházban helyezték el. Az üzem része még a 6200 m3 végtermék tárolására alkalmas fedett lagúna, valamint az alapanyag-tárolók, -fogadók. A 340 milliós beruházás közel 70 százalékát önerőből finanszírozták, míg 110 millió forintot a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból kapott támogatás biztosította.

Megkétszerezni a fogyasztást

A gomba az egyik legértékesebb és legízletesebb táplálékunk, mégsem fogyasztunk belőle elegendő mennyiséget, hangsúlyozta az ügyvezető. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére a hazai gombapiac szereplői, termesztők és kereskedők azon célért fogtak össze, hogy a hazai gombafogyasztást legalább megkétszerezzék. E kampányhoz a Pilze-Nagy Kft. is csatlakozott, hogy oroszlánrészt vállaljon a laskagomba népszerűsítésében. Ha fontosnak tartjuk az egészségünket, és szeretjük az ízletes ételeket, nem mehetünk el a laskagomba és a tőkegomba mellett sem, amelynek termesztésében a Pilze-Nagy Kft. már évtizedek óta meghatározó a hazai piacon.

A laskagomba termesztése három szempontból is pozitív eredményt hoz: egy hektárról átlagosan 3 tonna gabonaszalmát lehet begyűjteni, amelyből 9 tonna táptalajt tudnak előállítani. A 9 tonna táptalajon 2000 kilogramm gomba terem meg. A termesztésből visszamaradt táptalajból – ez 4500 kilogramm – félezer köbméter biogázt és 1000 kWh villamos energiát állítanak elő. Ezen felül marad még annyi hőenergia, amivel a gombát szárítani tudják. S még ez sem a vége, hiszen képződik 4 köbméter fermentlé, amit a szántóföldön tápanyag utánpótlásként hasznosítanak. Van tehát egy mezőgazdasági melléktermék, amiből élelmiszert, aztán villamos energiát, hőt állítanak elő, s a műtrágyát kiváltó fermentlé is rendelkezésre áll. A cég hosszú távú stabilitását ez a komplex technológia biztosítja, mondta végezetül Adrienn.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai