A szőlő védelme a vegetáció második felében

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Dr. Gabi Géza PhD, TM KH SZJH AKFO Növény- és Talajvédelmi Osztály, 2019/08/14

1. kép. Június első napjaiban kezdődött a virágzás

Az idei év nem szokványos a szőlő életében. A májusi hideg és csapadékos időjárás erősen visszatartotta a szőlő fejlődését. A virágzás sokkal később indult meg, mint megszokhattuk: június 5. és 10. között kezdődött (1. kép) és a meleg időben gyorsan lefutott. A kötődés nem sikerült túl jól. A fürtök lazák, sok helyen hiányosak lettek (2. kép).

2. kép. A kötődés nem a legjobban alakult

Szerencsére a szőlő nagyon jól kompenzálja az ilyen helyzetet, és a nagyobb bogyóméret valószínűleg „behozza” a kötődésbeli lemaradást. A vegetatív növekedés a virágzás utáni időszakban tapasztalható meleg, fülledt, záporokkal bőven tarkított időjárásban erősebb volt a kívántnál. A jól, gondosan művelt szőlőkben a kiválogatott, megmaradt hajtások olyan erősen nőttek, hogy a támrendszer legfelső huzalpárja felett voltak 1 méterrel. Ezt követően tömegesen visszahajlottak, ami csonkázásra kényszerítette a termelőt. Az ilyen korai csonkázás nem jó hatású, mert a hónaljhajtások hirtelen és fokozott növekedését eredményezi, ami a fürtzóna körüli levéltömeg jelentős növekedését okozza. A növényvédelmi kezelések hatása ebben az esetben nagyon lecsökken. A besűrűsödött lombozatban a betegségek sokkal erősebben fellépnek.

Az idei évben is, természetesen sok más tényező mellett, a megfelelő zöldmunkában (3. kép) fog rejleni elsősorban a szőlő minősége (4. és 5. kép).

3. kép. Középen jól zöldmunkázott, jobbra nem zöldmunkázott szőlő

4. kép. Jól zöldmunkázott szőlő július elején

5. kép. A jól zödmunkázott szőlő meghálálja a törődést

A virágzás előtti csapadékos időjárás segítette a kórokozók felszaporodását vagy a már felületen megtapadt gombák továbbfejlődését. A kötődés végére már megjelentek elszórtan az első jellemző lisztharmat-tünetek a leveleken és néhol a fürtökön. A peronoszpóra levéltünetei és az általa okozott fürtelhalások is észlelhetők voltak a virágzás lezárultakor a legtöbb ültetvényben.

Szőlőlisztharmat

A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs időben, a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertőzést. A gombának kedvező a párás, meleg időjárás. A leveleken elszórtan, apró telepek jelennek meg a fertőzés következtében (6. kép).

6. kép. Lisztharmat első szekunder tünete

A fürtökön először fehér bevonat képződik (7. kép), majd később felreped a bogyóhéj, ami fertőzési kaput jelent a szürkepenész számára.

7. kép. Szőlőlisztharmat bogyón

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári – elsősorban júliusi – kánikulai időjárásban a lisztharmat szinte megállíthatatlanul terjed. A magas hőmérséklet és a lombozat belsejében ilyenkor uralkodó párásabb mikroklíma kedvező a betegség gyors terjedéséhez. Szellős lombozattal és növényvédő szerrel tudjuk csak befolyásolni a fertőzés kimenetelét. A hőmérsékletet és a páratartalmat nem lehet „alakítani”. A lisztharmat elleni védekezésnél is a megelőzés a legfontosabb. A kontakthatóanyag-tartalmú készítmények (Thiovit Jet, Kumulus S, Microthiol Special, Karathane Star), a felszívódó hatású gombaölőszerek (Dynali, Falcon 460 EC, Systhane 20 EW, Folicur Solo, Luna Experience, Talendo Extra, Topas 100 EC, Vivando) és a gomba légzését gátló strobilurin (Cabrio Top, Flint Max, Quadris Max) készítmények is eredményesen bevethetők a betegség ellen, megelőző jelleggel, még a fertőzések kialakulása előtt. Erős fertőzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg időjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kénkészítmények perzselést okozhatnak.

A már kialakult fertőzések kezelése nehezebb feladat. Itt már csak általában a két „ősi elem”, az 1972–73-ban engedélyezett kén és a (meptil)dinokap (Karathane Star) hatóanyagot érdemes kijuttatni tankkeverékben. A többi készítmény csak részmegoldást jelent a kifejlett lisztharmattelepek ellen, legtöbbször hiányos a hatásuk vagy a leveleken, vagy a bogyókon.
A fajták tekintetében a Kék Oportót, a Kékfrankost és a Chardonnay-t kell kiemelni, mint lisztharmatra érzékeny fajtákat.

Szőlőperonoszpóra

A kórokozó számára a legkedvezőbb a tartósan meleg, párás, gyakran esős idő. A leveleken a fertőzés helyén megjelenő sárga olajfolton párás, meleg időben sporangiumtartó gyep képződik, ahonnét a kifejlődő konídiumokkal további fertőzések jönnek létre (8. kép). A védekezést tekintve nagyon fontos a megelőzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertőzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben. A védekezéseket kontakt és felszívódó készítmények kombinációival (Acrobat MZ WG, Curzate F, Quadris Max, Pergado F, Cabrio Top, Profiler, Ridomil Gold MZ 68 WG, Ridomil Gold Plus 42,5 WP) célszerű elvégezni.

8. kép. Peronoszpóra levéltünet

Szőlő szürkerothadása

A kórokozó a szőlő minden zöld részét fertőzheti, de legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. A védekezést tekintve a legkritikusabb időszakok a fürtzáródás előtti és az érés időszaka. A nyári időszakban érdemes a lisztharmat vagy a peronoszpóra elleni szert úgy megválasztani, hogy legyen benne folpet hatóanyag (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F, Quadris Max). Ez védelmet nyújt az érés előtt fellépő szürkepenész ellen is (9. kép).

9. kép. Érés előtt fellépő szürkepenész

Levél- és gubacsatkák

A hajtásokat nagy számban szívogathatják, így a nyári időszakban jelentős károk alakulhatnak ki (10. kép). A kártétel megelőzésére alkalmasak a speciális atkaölő szerek (Envidor 240 SC, Vertimec Pro, Sanmite 10 SC). Ezenkívül a kén (Thiovit Jet, Kumulus S, Microthiol Special) rendszeres, egész éven át tartó használatával – speciális atkaölő szerek nélkül is – általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevő egyedszámát.

10. kép. Gubacsatka által okozott tünetek

Szőlőmolyok

A szőlőmolyok elleni védekezés időzítését célszerű szexferomon-csapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapda a hím egyedeket gyűjti és a rajzáscsúcs után 7–10 nappal célszerű a molyok elleni permetezést időzíteni (Avaunt 150 EC, Karate Zeon 5 CS, Runner 2F, Bulldock 25 EC készítményekkel). Az idei évben a szőlőmolyok száma, a száraz és meleg tavaszi időjárás miatt több, mint az átlagos években lenni szokott.

Tájékozódás–információszerzés–előrejelzés

A helyi viszonyok döntő jelentőségűek a járványok kialakulásánál. A helyi viszonyokat a legjobban a helyi növényvédelmi előrejelzések elemzik. A növényvédelmi előrejelzés fokozott ütemben fejlődött az elmúlt években. Az automata meteorológiai mérőállomások, a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetőség eredményeképp ma már bárki – a borvidékéhez tartozó területről – napi információkat szerezhet az éppen aktuális növényvédelmi helyzetről és a hozzá kapcsolódó teendőkről. Az egész országot lefedő előrejelzések, borvidékenkénti választási lehetőséggel elérhetők a SYNGENTA, a BAYER és a BASF cégek szőlő növényvédelmi-előrejelzéssel foglalkozó honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kórokozók fellépésének valószínűségét, a kártevők rajzási adatait. Meteorológiai mérések, hőmérséklet- és csapadékadatok szerepelnek még a tájékoztatókban. Az elkövetkező időszakban várható károsítók fellépésének időpontjáról és mértékéről is információhoz juthatunk.

Szerhasználat

A kötődés utáni időszakban a fürtök érzékenysége a peronoszpórával szemben magas. A kis bogyók a fertőzés hatására beszürkülnek vagy belilulnak, majd leszáradva csüngenek élettelenül a fürtkocsányon (11. kép).

11. kép. Peronoszpóra fürtön

Előzzük meg a fürtfertőzések kialakulását és használjunk felszívódó és kontakt készítményt vagy azok kombinációját a szőlőperonoszpóra ellen. A szőlőlisztharmat ellen is hasonlóan védeni kell a leveleket, fürtöket. A szerek megválasztásánál törekedjünk a hatóanyagok váltására, ami megakadályozza az ellenálló gombatelepek felszaporodását. A levelek felületén lévő kórokozók a nappali meleg és az UV-sugarak hatására vagy elpusztulnak, vagy leállnak az életfolyamataik. A gyorsan növő lombozat belsejében, ahol a fürtök többsége is elhelyezkedik, ez a fertőtlenítő hatás nem érvényesül, sőt a párás lombozatban a kórokozó még gyors fejlődésnek is indulhat. Ez utóbbi a szőlőlisztharmatra mondható el. A lisztharmat ellen a fürtök kis bogyóit a lombozatban is jó fedettséget elérő készítménnyel védjük, azaz a kijuttatásnál törekedjünk a levelek jó átforgatására, mert ha kisbogyó állapotban meg tudjuk védeni a fürtöket, akkor később már könnyebb dolgunk lesz. A jó fedettség elérése különösen a kontakt vagy csak helyileg felszívódó készítmények (strobilurinok) esetében fontos (12. kép).

12. kép. A jó fedettég fontos, főleg a kontakt szerek esetében

Az „olcsó kontakt vagy drága felszívódó készítményt használjak?” kérdéskörhöz az alábbi segítség adható: a szőlőlisztharmat ellen a kéntartalmú hatóanyagokat előnyben részesítve számolnunk kell azzal, hogy magas dózisban kijuttatva a kén gyenge légmozgásnál és magas hőmérsékleten szöveti elhalásokat, perzseléseket okozhat bogyón, levélen. Ettől függetlenül a kén mindenképpen szerepeljen a lisztharmat elleni védelem alapszereként. Az esetben, ha peronoszpóra ellen réztartalmú hatóanyagot juttatunk ki és az időjárás hűvös és nedves, akkor a hajtásnövekedés gyengülhet. Nem utolsósorban a változékony, fertőzésekre hajlamosító időjárásban csak gyakori kijuttatással, rövid permetezési fordulóval védhetjük meg a szőlőt. Ugyanakkor, ha az időjárás és a növény fejlettsége megfelelő, a lombozat nem túl sűrű, akkor ezek a hatóanyagok is megfelelő védelmet érhetnek el. Sőt erős hajtásnövekedésnél, hónaljképződésnél fékezhetjük a növekedést. Fontos tehát, hogy megvizsgáljuk a körülményeket és ez után döntsünk a szerek használatáról.

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasma a szőlő veszélyes károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor, az amerikai szőlőkabóca, elleni védekezés hiányában a tőkék 80–100%-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium, bejelentési kötelezettség alá tartozó karantén károsító. Magyarországon 2013-ban mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma. A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Távoli új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) terjed, a vektor szívogatásával kerül át egészséges növényekbe, megfertőzve azokat.

A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, a rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, a tenyészidőben pedig a lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres (Karate Zeon 5 CS, Mavrik 24 EW, Reldan 22 EC, Decis Mega, Bulldock 25 EC, Sivanto Prime, Laser) kezeléssel tudjuk megoldani. Figyelemmel kísérhetjük a kártevő helyzetének alakulását országosan a naponta frissülő

https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/ weblapon a Térképek menüpont alatt.

Tőkeelhalás

A túlterhelt tőkéken – főleg a nyár közepén – megjelenhetnek a tőkeelhalás (Eutypa, Stereum) tünetei. Már június közepétől láthatók az első tünetek (13. kép). Július közepére a jellegzetes levéltünetek teljesen kifejlődnek (14. kép). A terhelés csökkentésével, lombtrágyák folyamatos használatával megelőzhető a betegség fellépése. A tőke szakszerű, az első tünetek megjelenésekor elvégzett visszavágásával újra nevelhetjük a növényt. A betegség a helyszínen legjobban a törzs vizsgálatával azonosítható. A törzs átvágása után megfigyelhetők a jellegzetes tünetek.

13. kép. Eutypa kezdődő tünetei június közepén

14. kép. Eutypa tünete júliusban

Kígyóaknás szőlőmoly

Egyre több helyen találkozhatunk a kígyóaknás szőlőmoly által károsított szőlőlevelekkel. Monofág faj, hazánkban valószínűleg két nemzedéke fejlődik ki a károsítónak. Az első nemzedék rajzása május végén kezdődik, rajzáscsúcsa június közepétől júliusig tart, a második nemzedéké pedig augusztus közepétől szeptember közepéig. A kígyóaknás szőlőmoly imágó állapotban telel át a szőlő kérge alatt. Petéit rügyfakadáskor a szőlő fiatal leveleire rakja. A petékből május elején kelnek ki a lárvák. A lárva a szőlőlevélen aknát készít, ami az erek mentén halad, sok esetben pedig keresztezi a már meglévő aknát, ezt követően visszakanyarodik és továbbhalad a hernyó. Megfigyelhető az is, hogy a levél szélén kialakított akna cikk-cakk vonalban követi a levél fogazottságát (15. kép).

15. kép. Kígyóaknás szőlőmoly aknája

Az akna végén a lárva bölcsőkamrát készít. Súlyos fertőzés esetén a leveleken számos akna jöhet létre, ami korai lombhullást okozhat. Tünetei a szőlő érési időszakában erősödnek fel. A hatékony védekezést szüretkor a rovarölő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejének betartása nehezíti. Jelenleg hazánkban nincs engedélyezett rovarölő készítmény a kígyóaknás szőlőmoly ellen. A szőlőmolyok elleni védekezésre engedélyezett készítmények e károsító ellen is hatékonyan használhatóak.

Hiánybetegségek

A gyors hajtásnövekedés miatt főleg a fehér fajtákban, sok helyen a vashiány tünetei tapasztalhatók. A vastartalmú lombtrágyák (Fitohorm 55 Fe, Csöpp Mix KáliVas) rendszeres használatával mérsékelhetjük a tünetek fellépését.

Gyomnövények

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A gyomnövények levelein keresztül felszívódó hatóanyagú készítményekkel eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlőt (16. kép).

16. kép Gyomirtást és kaszálást egymenetben végző gép

A gyomnövények 15–25 cm-es fejlettségénél juttassuk ki az említett készítményeket. Évelő gyomnövények ellen a magasabb dózist javasolt kipermetezni, a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 20–25 cm-t (17. kép).

17. kép Az évelő gyomokat nehéz kiirtani

A kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzs és kordonkar tisztítása vagy a törzsvédelem (18. kép).

18. kép. Fontos a gyomirtás előtti törzsvédelem elvégzése

Biotermesztés

Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a bio- és/vagy ökotermesztés. A környezettudatos felhasználók részére a szőlő növényvédelmében felhasználható engedélyköteles és nem engedélyköteles termékek száma is folyamatosan növekszik. Tudatosan kerülve a növényvédő szerek használatát vagy azokat csak korlátozottan használva, drágábban ugyan – több alkalommal permetezve és gyakoribb zöldmunkával –, de tisztes eredménnyel védhetjük meg a szőlőt. Ökotermesztésben alapvetően a réz és kén termékekre alapozzunk, ezt egészítsük ki a szőlő bio-növényvédelmében használható termékekkel. Az ökotermesztés egyik legfontosabb eleme a megfelelő minőségű zöldmunkák elvégzése. A június végi időszakban már ki kell levelezni a tőkéket, hogy a réz és a kén teljesen szabadon befedhesse a permetezéskor a fürtöket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai