Korszerű takarmányozás - A gabonaszilázsok alkalmazásának üzemi tapasztalatai

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Orosz Szilvia, Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., 2019/08/16

Hazánkban elértük a 10 000 kg/tehén átlagos laktációs tejtermelési szintet (305 napra vetítve)! Ez a páratlan teljesítmény kiváló takarmányokat kíván! A titok a rost, ami jól emészthető (legalább 60%-ban), segíti a kérődzést (megközelítve a 65-ös rágásszámot), energiát szolgáltat (6 MJ nettó energiatartalmú fű- és gabonaszilázsokkal), szabályozza a bendőn való áthaladás sebességét (megelőzve a hasmenést, de fenntarva az étvágyat), időt adva a lebontásnak és a felszívódásnak. A „jó” rost bizony sokat tesz teheneink egészségéért és a költséghatékony tejtermelésért.

Az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású tömegtakarmányok és takarmánykeverékek, takarmányozás-élettani szerepük mellett növelik a tömegtakarmány-termesztés és -felhasználás „biodiverzitását” is. Több faj használata és a nyári hőség kikerülése nagyobb termésbiztonságot jelent, továbbá jól illeszthetők a vetésszerkezetbe (ha idejében vetik és takarítják be őket). Nem kell a siló- és szemeskukorica (vagy a májusi vetésű árunövények) lába alól kihúzni a talajt. A kettős termesztés olyan, napjainkban gyorsan fejlődő növénytermesztési gyakorlat, melynek lényege, hogy egy területen egy vegetációs időszakban két növény betakarítása történik meg tömegtakarmányként. Ezen rendszer jellegzetessége, hogy a gabonafélék tavasszal tömegtakarmányként vannak betakarítva.

Az Egyesült Államok északkeleti területein (New York Állam) az őszi vetésű gabonaféléket, mint például a rozsot és az őszi tritikálét évek óta termesztik a kukoricával egy termőhelyen vetésváltásban, ún. kettős termesztésben. Ennek a növénytermesztési rendszernek számos előnye van, növelhető a telep tömegtakarmány-előállítása, de környezetvédelmi, ökonómiai és takarmányozási vonatkozásai is jelentősek a tejelő tehenészetekben. Az elmúlt 5 év bizonyította, hogy ezen kettős termesztési stratégia sikeres. Más, később betakarításra kerülő őszi gabonafélék esetében azonban a kukorica vetése kockázatos, illetve a későn betakarított kukorica esetében egy korai tél lehetetlenné teszi az őszi gabonaféle újravetését. Ezért elsősorban a rozs és a tritikálé van előtérben.

A cirok hozama és minősége a kukoricához hasonlítható, de a tenyészideje rövidebb, ezért napjainkban egyre kézenfekvőbb a gabona-cirok kettős termesztés lehetősége is. A kettős termesztésnek hasonlóak az előnyei, mint a takaró növények termesztésének: csökkenti az erózió mértékét, javítja a tápanyagok megőrzését a talajban, növeli a megtermett biomassza mennyiségét egységnyi területre vetítve. A takarónövény sokkal jobb alternatíva, mint csupaszon hagyni a földet a kukorica betakarítása után, mert a talajtakarás csökkenti a talaj- és tápanyagveszteséget. A kettős termesztés során a takarónövény lefedi a területet, ezáltal csökkentve az erózió mértékét és a tápanyagok kimosódásának kockázatát.

1. ábra. Korai rozs Kelet-Magyarországon 2018 (a fákon még nincs lomb!)

Rozs

2. ábra.
Betakarítási ablak: a rozs Achilles-ina üzemi körülmények között a gyors öregedése

A gabonaszilázsok közül a szeptemberi vetésű és kora tavaszi (április) betakarítású, speciális vetőmagot igénylő rozsszilázs kiváló eredményeket adott az elmúlt 8 évben. Az üzemi tapasztalatok szerint a növény potenciálisan 15–20 tonna/ha hozamra képes (szilázsra vetítve) megfelelő időjárási viszonyok mellett, de jó talajon vagy öntözve akár 30 tonnát is teremhet egy kaszálásra. A rozs kora tavaszi betakarításakor, amikor a kalász még hasban van (áprilisban), a hiányzó keményítőtartalmat kompenzálja a kedvező rostemészthetőség és az ebből származó energia. A növény legfontosabb takarmányozás-élettani tulajdonsága nem a fehérjetartalma (potenciálisan 18% szárazanyag-értékre is képes!), hanem az emészthetőrost-tartalma. A rozs 350 g/kg szárazanyag feletti mennyiségben tartalmaz emészthető (pontosabban: bendőben lebontható) rostot. Ezzel a szemben a kukoricaszilázsban és a lucernaszilázsban/szenázsban 170–200 g/kg emészthető rost van mindössze (1. táblázat).

1. táblázat.
A 2018. év legjobb rozsszilázsainak a táplálóanyag-tartalma és erjedése
(126 és 120 minta, NIR adatbázis, ÁT Kft.)

Számos telepen számoltak be arról, hogy a rozsdepó megnyitásakor és 8–12 kg/nap/tehén mennyiségben való etetéskor még nyári melegben is javult a tejtermelés, esetenként pedig még a tej zsírtartalma is emelkedett.

A rozs vetésének időpontja kritikus az áprilisban várható hozam szempontjából. Késői vetésnél (október vége – november) az elmaradó hozam akár –20% is lehet (Iván Ferenc mérései szerint). Legkésőbb szeptember végén a vetőmagnak a földben kellene lennie. Átlagos őszön nagy valószínűséggel nem fog úgy bokrosodni, hogy egy őszi kaszálásra szükség lenne, de már elég erős lesz a túlélésre egy hideg télen.

A vetőmag-mennyiség a másik fontos és mérlegelendő szempont a várható hozam oldaláról nézve. A vetőmag-forgalmazók javaslatát kell alapul venni, de ez felülírható a talajadottságok és a vetésidő függvényében. Gyengébb talajokon érdemes növelni a vetőmag mennyiségét (20–30%-kal). Elkésett vetés esetében pedig mindenképpen hasznos emelni a csíraszámot, hiszen a gyengébb növény télen jobban kiritkul.

A tápanyag-utánpótlásról megoszlanak a vélemények. A növény ősszel kevesebb nitrogént vesz fel, mint tavasszal, de az áttelelést segíti a nitrogén őszi kijuttatása. Az őszi N-ellátás meghatározza a bokrosodás intenzitását – ezen keresztül a hozamot is –, mivel a rozs a fagyok beállta előtt képes csak a bokrosodásra. Amennyiben a nyersfehérje-tartalom kalászhányás előtt nem éri el a 15%-ot, akkor az adott kultúra nem kapott elegendő nitrogén-utánpótlást, és a hozam is legalább 10–20%-kal elmarad a potenciális értéktől. Tehát ezen szilázs önköltsége nagyobb, mint ami ideálisan elérhető lett volna az adott évben. Ezért a nitrogén-utánpótlás mértékén nem érdemes spórolni, mert drágán fizetünk érte! A túlzott nitrogén szintén kerülendő, mert növeli a környezetterhelést, ritkán ugyan, de meg is dőlhet tőle a növény, valamint növeli a nitráttartalmát a szilázsnak.

A kaszálás időpontja meghatározó jelentőségű a minőség szempontjából a rozs esetében, mivel a rozs rendkívül gyorsan vénül. A rozs „öregedésével” nemcsak nő a növény rosttartalma, de a lignifikáció révén megváltozik a rostösszetétele is. A beépülő lignin miatt a sejtfal ellenállóbb lesz a külső hatásokkal szemben, ami csökkenti a táplálóanyagok emészthetőségét (sejtfalhatás), végső soron jelentős mértékben csökkenti a növény táplálóértékét (energiatartalmát). A tejtermelés szempontjából pedig meghatározó jelentőségű, hogy milyen a tömegtakarmányok emészthetősége és energiatartalma. Nagyobb energiatartalmú tömegtakarmányt etetve ugyanis csökkenthető az abrak részaránya az adagban, a bendőműködés számára kedvezőbb abrak: tömegtakarmány arány alakítható ki. Ennek hosszú távú kedvező hatását valamennyien ismerjük (hosszú hasznos élettartam; ellenálló képesség: javuló láb- és tőgyállapot; kedvezőbb szaporodásbiológiai státusz). A tömegtakarmány részarányának növelése ily módon csökkentheti a napi adag költségét is. Hozzá kell tenni, hogy megállapítást nyert: a különböző rozsfajták és hibridek közötti különbség kisebb, mint a fenológiai fázis hatása betakarításkor! Hiába van kiváló fajtánk/hibridünk, ha későn takarítjuk be. A rozs Achilles-ina üzemi körülmények között a gyors öregedése, ezért kerestük az alternatívát a betakarítási ablak szélesítésére.

Tritikálé

A tritikálé „többfunkciós” takarmányunk. Tömegtakarmányként lassabban öregszik, mint a rozs. A betakarítási ablak tehát nagyobbra nyitható tavasszal. Kényelmesebb, kevésbé kockázatos a betakarítás szempontjából, fiatalon betakarítva szintén kiváló rostemészthetőségű alapanyagot szolgáltat a tejelő tehénnek (kétmenetes betakarítás), de tejesérésben is betakarítható üszőknek (klasszikus egymenetes betakarítás). Szemes terményként eladható vagy a tejelő tehén adagjába beépíthető gabonaféle. Az a kérdés, hogy ez a gabonaféle korai betakarítás során versenyképes lehet-e hozamban és önköltségben a rozzsal. Egy hazai kísérletsorozat eredményeként (Szent István Egyetem, Szarvas;, Kaposvári Egyetem, Iregszemcse) megállapítottuk, hogy hozamában és táplálóértékében is vetekszik a rozzsal április végén – május elején (3. ábra).

3. ábra.
Gabonafélék szárazanyag-hozama korai betakarítás során, nagy termelésű tehenek részére szilázsalapanyagként
(2016. évi őszi vetés és 2017. évi betakarítás, Iregszemcse, n = 4)

A korai rozs után betakarítva pedig csökkenthetjük az időjárásból adódó kockázatot, valamint melegebb időjárási körülmények között lehet fonnyasztani. A tritikálé (Hungaro és KV 119 fajtajelölt) kiváló hozamokat biztosított, elértük mindkét termőhelyen a 20 tonna szilázs/ha hozamot május 3-án, kalászhányás elején (7,0–7,7 tonna szárazanyag/ha Iregszemcsén és 7,5–7,8 tonna szárazanyag/ha Szarvason). Ekkor még 70% felett volt a rostemészthetőség (NDFd48) és 400 g/kg szárazanyag felett az emészthetőrost-tartalom! Tehát igaz, hogy lassabban öregszik, mint a rozs, mivel egy későbbi fenológiai fázisban (már látszott a szálka) is jó emészthetőséggel bizonyított. A Ryefood rozshoz képest 7 nappal később már hasonló hozamot kaptunk két tritikáléfajtával, ugyanekkor hasonló volt az emészthetősége is (május 2–3.). Egy hét tavasszal sokat számít: kisebb az időjárási kockázat, a fonnyasztás időtartama rövidebb lehet, a 35% szárazanyag-tartalom elérése könnyebb. A probléma annyi, hogy összeérhet a lucerna betakarításával és rövidebb tenyészidejű kukoricát kell utána vetni. Jelenleg még kevés a termőterülete és az ismertsége a rozshoz képest, de reméljük, a jövőben többen fognak majd foglalkozni vele.

2. táblázat.
Az ÁT Kft. tömegtakarmány-versenyében a tavaszi takarmányok kategóriában az elmúlt 5 évben első díjat nyert gazdaságok

Nagy termőterület esetében érdemes a területet megosztani a rozs és tritikálé között. Így a betakarítást kora áprilisban a rozzsal kezdjük és a tritikáléval fejezzük be (ha esik az eső és megcsúszik a tritikálé betakartása, az sem baj, mert nem fog elvénülni). Mehet egy silódepóba, mivel hasonló karakterű tömegtakarmányokról van szó.

A hazai üzemek közül számos termeszt nagy területen intenzív füveket vagy korai betakarítású gabonaféléket a lucerna és a silókukorica mellett. Az alábbiakban láthatják azon cégek listáját, akik az elmúlt 5 évben a tavaszi takarmányok kategóriában első díjat nyertek az ÁT Kft. tömegtakarmány-versenyében. Ezen cégek mindenképpen referenciái az emészthető rostban gazdag szilázsoknak!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai