Nincs könnyű helyzetben a hazai sertéságazat

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: h-n, 2019/08/17

Mozgalmas bő egy év van a hazai sertéságazat mögött. A hazai vadállományban tavaly áprilisban mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát és az elmúlt év alapján kijelenthetjük, hogy a betegség elleni védekezés eddig jól szervezettnek tűnik, a hazai hatóság teljes mértékben kontrollálja a folyamatot, s nem utolsósorban ezt külföldön is elismerik. Szorosnak látszik az együttműködés ezen a területen a hatóság és a szakigazgatás, továbbá az ágazat képviseletei között. Lépések történtek annak érdekében is, hogy az érintett kelet-európai országok ne csak együtt éljenek a betegséggel, de közösen nyíljon lehetőség annak megállítására, megszüntetésére is.

Mozgalmas év van a világ sertéságazata mögött is. Más országok nem ilyen sikeresek a védekezésben, mint Magyarország, s az ezzel összefüggő piaci vonatkozások az egész világ sertés-, valamint húságazatára kihatnak. Az ASP tavaly ősszel elérte Kínát, idén a vírus már nemcsak annak összes tartományában, de a szomszédos országaiban is továbbterjed. Láthatóan és bizonyíthatóan nem tudják kontrollálni a folyamatot. Legutoljára Kambodzsa, Vietnám és Észak-Korea jelentette a betegséget. Kínában óvatos becslések szerint is a sertéshús-előállítás 30–40 százaléka tűnik el, ami a világ sertés-előállításának 15–20 százalékát jelenti.

Ezek folyományaként az utóbbi hónapokban Kínában és a vele szomszédos országokban is erősen megnőtt a kereslet az európai, valamint a világ más részéről importálható sertéshús iránt. A kínai kereskedők Európából – elsősorban Németországból és Spanyolországból –, valamint az Egyesült Államokból érkező szállítmányokkal igyekeznek kielégíteni a náluk megnőtt keresletet. A kiesés mértéke már biztosan olyan nagy, hogy az exportőr országok (élükön az EU-val) teljes mértékben nem lesznek képesek kielégíteni a megnőtt igényeket.

Mindezek következtében jelentősen és gyors ütemben rendeződött át a világ sertéspiaca, ami hazánkban is problémákat okoz.

Míg az ASP vírusának európai – főleg vadállományban való – jelenléte okán a felvásárlási árak 2018-ban elmaradtak az előző évek átlagától (így megnőtt a nyomás az állattartókon), 2019-ben a betegség távol-keleti terjedése és kapcsolódóan Kína importigénye miatt, világszinten drasztikusan nőttek az árak, így Európában is.

Mindez – ahogy a grafikonból is kitűnik – az európai felvásárlási árak komoly emelkedését hozta. Míg az elmúlt hónapokban az élősertésárak jelentős mértékben emelkedtek az irányadó külföldi piacokon és Magyarországon is, addig a húsipari termékek árai nem követték az alapanyag önköltségének e növekedését. Ez sok hazai vágóhidat és húskészítmény-üzemet hoz nehéz helyzetbe. A nyomás jelenleg egyértelműen a feldolgozó cégeken van, mivel a felvásárlási árak rendkívüli mértékű és gyors növekedését az elmúlt hetekben nem tudták teljesen érvényesíteni az átadási árakban, emellett sok olyan áru „beragadt”, amelyeket tipikusan a távol-keleti piacokon lehet értékesíteni.

A hazai vágóhidak és húskészítmény-üzemek elmondása szerint az élőállatárak emelkedését a magyarországi kiskereskedelmi láncoknál a hús- és húskészítmény-átadási árak kezdetben nem, illetve lassabb ütemben követték, így még mindig az indokoltnál alacsonyabb áron vásárolják meg a húst és a húskészítményeket a vágóhidaktól. A piacon jól érzékelhető, hogy a hús átadási és így fogyasztói ára nem emelkedett olyan mértékben, ami a növekvő bekerülési költségeket – élősertés, munkaerő, energia stb. – fedezné, a húskészítményeké pedig gyakorlatilag nem növekedett. Amennyiben a tendencia nem változik, nemcsak sok vágóhíd, de a velük kapcsolatban álló termelői kör is nehéz helyzetbe kerül.

E problémák megoldása, megelőzése érdekében kezdeményezett megbeszélést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a közelmúltban a hazai kiskereskedelmi áruházláncok, vágóhidak, sertéshús-feldolgozók és tenyésztők részvételével. A köztestület az elmúlt évben egyébként is aktívan részt vesz az ágazati feszültségek csökkentésében, a szereplők közötti közvetítéssel, a termelői és a feldolgozói kör, valamint a kiskereskedelem közötti kommunikáció erősítésével, elősegítve az ágazaton belüli egyensúly visszaállását, és a fogyasztók biztonságos és ellenőrzött hazai sertéshússal és hústermékekkel történő ellátásának megtartását.

Piacértékelés, kilátások

Az itthoni sertésárak az év eleje óta nagyságrendileg 35 százalékot emelkedtek. Az európai árak pedig a harmadik negyedévben elérhetik akár a 2 euró/kg-ot is (hasított, hideg súly), ami élőben 1,6 EUR/kg árat jelent, vagyis idén akár 500 Ft feletti élőárak is előfordulhatnak!

A hazai ágazat szempontjából most az a fontos kérdés, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem, amely – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – folyamatosan nyomást gyakorol a hazai húsfeldolgozásra (akciózással, külföldi olcsóbb termékek behozatalával) mennyire lesz partnere az ágazatnak a magas élőállatárak miatti átadási árak elismerésével. Az egyelőre megnyugtató, hogy bár Magyarország mennyiségben jelenleg nettó importőr, a hazai piacon a keresleti piac ellenére sem számítanak ellátási gondokra. Ne feledkezzünk meg ugyanis arról sem, hogy a szomszédos Romániában is óriási károkat okozott az afrikai sertéspestis, különösen a házi sertésállományban. Jelenleg is élénk érdeklődés van az élőállatok (főleg hízóalapanyag) iránt, de a kiesések miatt a nyár végére a hús kereslete tekintetében is számíthatunk növekedésre, ami tényleges felhajtóerővel hat vissza a hazai árakra.

Külföldi piaci szervezetek jelzései alapján az áremelkedés némi nyári megtorpanás után az európai piacon tovább folytatódhat, és az árak az idei évben rekord szintet érhetnek el. A főbb exportőr országok a negyedik negyedévben számítanak némi árkorrekcióra, de még mindig magas árszínvonalon, és várakozások alapján (az ASP távol keleti terjedése, a következményeként kialakuló kínálatcsökkenés miatt) az árak legalább 2 évig magas szinten maradnak. Ennek időtartama persze attól is függ, mekkora lesz a tényleges kiesés Kínában, és a környező ázsiai országokban, milyen tempóban és mennyire tud majd újra felépülni (elsősorban Kínában) a termelés, valamint milyen mértékben csökken a (hús)fogyasztás ezekben az országokban.

A magyarországi sertésárak az európai, azon belül is hangsúlyosan a német sertésár változását követik. Az ár változásai sokszor inkább az európai piaci helyzetet tükrözik, mintsem a hazai kereslet-kínálati egyensúly eltolódásait. Mindezek eredményeként a kínai exportigények által generált árnövekedés közvetve is hat a magyar piacra. Tekintettel arra, hogy az ASP vírusa a hazai vaddisznó állományban jelen van, illetve arra, hogy Kína még nem fogadta el az EU regionalizációs politikáját (ez hamarosan megtörténhet, mivel az ország számára egyértelműen az EU exportőr országai a legfontosabb beszállítók) a hazai feldolgozóüzemek exportlehetőségei a távol-keletre egyelőre korlátozottak, a korábban oda szállított magas minőségű árumennyiség jelenleg az európai piacon talál vevőre.

Tegyük azt is hozzá, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója. Arai Yutaka a KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztossal, Budai Gyulával tárgyalt. A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt, amelynek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból. Magyarország az első uniós tagállam, amely megállapodott Japánnal a regionalizációról, az egyezség azonban még csak a baromfihúsra terjed ki, a sertésre nem, emelték ki a közleményben. Budai Gyula azonban a sertéshúsra vonatkozóan is jó esélyt lát a megegyezésre, köszönhetően annak, hogy a magyar állategészségügyi szabályozás az Unión belül is a legszigorúbbak egyike. Megjegyezte, hogy a Magyarországon talált sertéspestises állatok mind vaddisznók voltak, házi sertésben sehol sem mutatták ki a betegséget.

A miniszteri biztos a regionalizációs megállapodás fontosságát azzal indokolta, hogy Japán a magyar élelmiszeripari termékek elsőszámú piaca Európán kívül, ám a tavalyi sertéspestis jelentősen visszavetette a kivitelt. Magyarország 2017-ben 113,3 millió dollár értékben exportált élelmiszert Japánba, ennek döntő része (90 millió dollár) volt a sertéshús. 2018-ban a sertéspestis következtében áprilisban elrendelt kiviteli korlátozás miatt a szigetországba irányuló élelmiszeripari export 44 százalékkal, 63 millió dollárra csökkent. A KKM Kínával, Vietnámmal és Dél-Koreával is hasonló megállapodásról tárgyal, a sikeres egyeztetések több tízmilliárd forintnyi új üzletet hozhatnak a magyar sertéságazat cégeinek, állt a közleményben.

Összegezve: amennyiben sikeresen tudjuk megvédeni a hazai állományt az ASP-betegségtől, és a piaci körülmények is kedvezően alakulnak számunkra, az a szektor pozícióinak javulását hozhatja. Az eredményes védekezés tartósan pozitív külföldi megítélést eredményezhet a hazai sertéstartás tekintetében, amely hosszútávon is megtérül, új piacokat eredményez. A tartósan önköltség feletti árszínvonal – amennyiben ezt más gazdasági körülmény nem akadályozza, és sikeresen tudjuk megvédeni a házi sertésállományunkat is az ASP-től – növelhetné a sertéstartási kedvet, illetve csökkenthetné a szektort elhagyók számát.

Ez csak akkor lehetséges, ha mérettől függetlenül minden sertéstartó magas szinten tartja be az állategészségügyi, különösen a járványvédelmi előírásokat. Ebben pedig az emberi tényező jelenti a legnagyobb kockázatot, és a bekerülés tekintetében a háztáji állattartás a leginkább veszélyeztetettebb. A vírus ugyanis könnyen tesz meg nagy földrajzi távolságokat a külföldről (fertőzött országokból, Magyarország szempontjából elsősorban Ukrajnából, Romániából, Szlovákiából és Lengyelországból) ellenőrizetlenül behozott húskészítményekkel és az élelmiszerhulladék (moslék) etetésével fertőződhetnek a háztáji sertések. Egy esetleges kitörés következtében pedig nemcsak a fertőzött gazdaság, de más, az előírásokat akár maradék nélkül betartó telepek is korlátozás alá eshetnek, így pedig komoly gondba kerülhet az egész ágazat, ezért a sertéstartóknak tudomásul kell venniük, hogy most egymásért is felelnek!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai