Méhek és vadméhek védelmében

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Timeagancy, 2019/08/18

A növényvédelmi jogszabályok és előírások betartásával minimálisra csökkenthető a méhekre jelentett kockázat, ennek okán pedig elkerülhető a méhek pusztulása – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a honlapján, még 2019. áprilisában.

Betartani az előírásokat

A hivatal közlése szerint tilos a méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szerek alkalmazása, amelyek a méhek életére igen nagy veszélyt jelentenek. Fontos, hogy a látogatott területek közé nemcsak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem a méhek által látogatott összes növénykultúra, így a méhek vonulási útvonalába eső mezőgazdasági művelés alatt álló területek haszonnövényei is.

A NÉBIH 2019-ben az eddiginél sokkal szigorúbban vizsgálja azt is, hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor betartották-e a termelők a vonatkozó méhvédelmi előírásokat. A tavalyi nagyszámú méhpusztulás miatt idén emelt mintaszámmal folytatódik a nyolc évvel ezelőtt elindított méhkockázati monitorprogram.

A monitorprogram célja nem csak és kizárólag a házi méhek védelme, hanem a vadon élő beporzóké is. Egy adott területen ugyanis – még ha a méhészek nem is érzékelik a méhek jelentős egyedszámú pusztulását – állományaikban a nem megfelelő növényvédelmi technológia alkalmazásának hatására a helyi hasznos rovar populációkat is károsíthatják a kezelések.

Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint a beporzó rovarok körében 10-ből 1 faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajok pedig mintegy harmadánál a populáció csökkenése volt megfigyelhető. A beporzás létfontosságú természeti folyamatában a rovarok játsszák a főszerepet, közülük is elsősorban a méhek, így a méhvédelmi programokra hatalmas szükség van a fenntartható mezőgazdaság megőrzése érdekében.

– A fenntartható mezőgazdaság mellett elkötelezett felelős vállalatként nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne figyeljünk oda a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek azon hatásaira, amelyek érinthetik a növényeket beporzó élő szervezeteket, többek között a méheket is” – beszélt a vállalat méhvédelmi programjáról Csorba Csaba, a Bayer Hungária Kft. csávázószer- és kalászos marketing menedzsere. – A kártékony rovarok elleni védekezésnek úgy kell megvalósulnia, hogy a hatóanyag a hasznos állatokat a lehető legkisebb mértékben érintse. Csak így valósulhat meg hatékonyan a méhvédelem.

A vállalat Animal Health divíziója is segíti a méhvédelem kapcsán a növényvédő szereket gyártó Crop Science üzletág munkáját, ahol a méheket megtámadó atkák és paraziták ellen fejlesztenek hatóanyagokat. Ezekből a hatóanyagokból előállított szerek kizárólag csak az élősködőket pusztítják el, miközben a méheket megkímélik. Emberi beavatkozás nélkül ezek az atkák két-három éven belül egy egész méhcsaládot is el tudnának pusztítani – vélekednek a szakértők.

Veszélyben a beporzás

A méhekről sokaknak a méhészek által készített finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.

– Vannak olyan készítményeink, amelyek cseresznyevirágzásnál a káros levéltetveket elpusztítják, viszont a méhekre és a méhek szaporodására nincsenek hatással. Nagy előny, hogy ezeket a szereket akkor is lehet használni, amikor a beporzók éppen látogatják az adott kultúrát. Régen olyan növényvédő szereket gyártottak és alkalmaztak, amik az élősködőket és a haszonállatokat egyaránt elpusztították. Mára azonban a tudomány előrehaladtával már odáig jutottunk, hogy képesek vagyunk olyan hatóanyagokat kifejleszteni, amelyek specifikusan, csupán a növényre káros élősködőkre fejtik ki hatásukat, míg az emberiség számára hasznos rovarokat megkímélik.” – mondta Csorba Csaba.
Az átgondolt, hasznos rovarokat kímélő növényvédő szer használat, a fenntartható mezőgazdaság és a méhvédelem mellett érvel Faller György méhész is.

– 220-230 méhcsaládunk van. Méhészetünk vándorméhészet, ami azt jelenti, hogy a repcét és a legkorábban nyíló akácvirágzást a Dráva partján várjuk meg. Ezután vándorlunk Vas megyébe a második akácvirágzásra, onnan tovább Győr-Moson-Sopron megyébe facéliára, majd végül a napraforgóra Szolnok-, és Békés megyébe.” – avat be bennünket a méhészet mindennapjaiba és a méhek tartásába a méhész.

– A mézgyűjtéshez természetesen mindig szükség van a terület tulajdonosának az engedélyére. Mi pedig minden esetben nagyon figyelünk arra, hogy megvalósul-e az adott területen a hatékony méhvédelem, azaz hogy a gazdák milyen növényvédő szereket alkalmaznak, hiszen el szeretnénk kerülni a méheink pusztulását. Ha a gazdák méhkímélő készítményeket használnak és betartják a szigorú előírásokat, akkor sem a méhésznek, sem pedig a méheinek nem lesz gondja. Olyan növényvédő szereket is lehet használni, amik akár 10-12, vagy 24 óra alatt lebomlanak. A gazdáknak a méhészek nevében azt szeretnénk üzenni, hogy mindenképpen fontos, hogy betartsák a növényvédelmi szabályokat és úgy használják ezeket a méhkímélő szereket, ahogy az az előírásoknak megfelel. Szükségünk van egymásra, hiszen mi biztosítjuk a méheinkkel a beporzást, míg a gazda a növényei révén a nektárt.” – fejtette ki a kölcsönös egymásrautaltság, illetve a mindkét fél számára előnyös együttműködés szerepét Faller György méhész.

Védjük a vadon élőket is!

A Bayer – ahogy korábban említettük – elkötelezett a fenntartható mezőgazdaság mellett. A globális nagyvállalat számos felmérés áttanulmányozása révén felismerte, hogy a különböző növénykultúrák beporzásához maximum kétharmad részben járulnak hozzá a házi méhek. Azonban a szabadon, illetve a nem családban élő vadméhekkel és a vadméhek szaporodásával senki sem törődik, holott a kultúrák beporzásában játszott szerepük szintén kiemelt. A méhvédelem a vadon élő beporzóknál ezért különös jelentőséggel bír.

– Arra az elhatározásra jutottunk, hogy beemeljük a programunkba és teljes mellszélességgel támogatjuk a méhhotelek és a méhlegelők alkalmazását. A vadméhek léte és jövője attól függ, hogy az adott növénykultúra közelében van-e megfelelő fészkelési lehetőségük, és életterükben találnak-e egész évre elegendő mennyiségű táplálékot. Ha nincs otthonuk vagy élelmük, akkor rövid időn belül elvándorolnak vagy elpusztulnak. Ez pedig a környéken termesztett növények termőképességére is komoly hatással lenne, illetve a fenntartható mezőgazdaság feltételei sem valósulhatnának meg. A rovarhotelnek, méhhotelnek vagy darázsgarázsnak hívott egyszerű kis építményekkel a gazdák a vadbeporzóknak tudnak biztonságos lakhelyet kínálni a termőföld környékén. Ilyen méhhotelt a nagyobb barkácsüzletekben lehet megvásárolni, de egy kis kézügyességgel a gazda akár önmaga is elkészítheti. Fontos, hogy a különböző átmérőjű fából és nádból készült rudakba eltérő méretű lyukakat fúrjunk, a bejáratot pedig hálózzuk be, hogy a madarakat távol tartsuk a terményeink számára hasznos rovaroktól. Ha mindezt megtesszük, már mi is tettünk valamit a méhvédelemért, a fenntartható mezőgazdaságért és a méhek szaporodásáért – mondta Csorba Csaba.

Legalább ennyire fontos, hogy a felállított méhhotel környékén mindig találjanak maguknak a vadbeporzók megfelelő mennyiségű élelmet. Ha hiányzik az egész évben biztosított, megfelelő mennyiségű élelem, az a méhek pusztulásával járhat.

– Ha a méhhotel környékén csupán egyfajta növény található, annak betakarítása után a területről elfogy a vadméhek élelme. A méhlegelő lényege, hogy a termőföldek egy kis szegletébe olyan magkeveréket vessünk, amelyből folyamatosan biztosított a vadbeporzók számára élelmet nyújtó virágzó növények jelenléte. Örömteli, hogy számos cég árusít már ilyen magkeverékeket. Arra buzdítjuk a gazdákat, hogy terményeik hozamának biztonsága érdekében állítsanak fel minél több méhhotelt, és találjanak földjükön olyan sávokat, amelyeken ezek a haszonállatok egész évben táplálékra lelhetnek. Ez a méhvédelem egy másik, sarkalatos pontja – hangsúlyozta Csorba Csaba.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai