Napenergia mindenek előtt

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Hajtun György, 2019/08/25

Pócs István,
a Pannon Green Power
üzletfejlesztési igazgatója

– Igazgató úr, a zöldenergia elterjesztésének fontosságát két oldalról is indokolhatjuk. Egyrészt új energiaforrások után kutat az egész világ, mivel a fosszilis energiakészlet véges, másrészt a klímaváltozás miatt szükség van a szén-dioxid-kibocsátás, az üvegházhatás csökkentésére. Mielőtt elmélyednénk a szakmai kérdésekben, kérem, mutassa be a cégét.

– Három magyar magánszemély alapította a céget 2015-ben. Mindhárman az energetika, illetve az építőipar területéről jöttünk, ami a mi esetünkben mondhatni létkérdés, hiszen naperőműveket építünk, telepítünk, működtetünk. Jómagam a MOL Kutatás-Termelési üzletágától léptem ki a cégünk megalapításakor. A cég megalapításának célkitűzése az volt, hogy uniós források nélkül telepítsünk napelemes kiserőműveket és ezekből állítsunk össze egy működőképes portfóliót. Abban az időben a magyar piacon mindenki uniós források segítségével tette ugyanezt, de miután a források végesek voltak, lassan fejlődött a piac. Az energetikai hátterünk következtében azonban mi pontosan tudtuk, hogy egy sikeres beruházáshoz legalább másfél éves alapos előkészületi munkálatokat kell elvégezni, mivel több tucat engedélyt kell beszerezni egy-egy beruházáshoz. De nem kellett sokat várni, mert a következő év végén, azaz 2016-ban megindult a roham a projektekért, ekkora mi már 35 projektszerződést tudtunk felmutatni különböző településekkel. Mindegyik projektünk elő volt már készítve, megvolt a helyszín, a helyi településekkel a megegyezés, le volt foglalva az elosztótól a kapacitás , s azt is tudtuk már pontosan, hogy milyen módon hasznosítjuk majd a területeket. Ily módon gőzerővel láthattunk munkához, s ennek eredményeként mára már 20 megawattnyi portfoliót fejlesztettünk. Ebből az öt projektből, amelyből a legutóbbi június 20-án készült el, több mint egymilliárd forintos beruházási programot valósítottunk meg Nógrád megyében. A cégünk határozottan jelen van ezen a piacon, és egyre erősödünk.

– Ahogy érzékelem, Önök igen jó időpontban léptek be a piacra. Jövőbelátó jóssal is felvették a kapcsolatot a cég alapítása előtt?

– Mondhatnánk azt, hogy próféták voltunk, de ez nem igaz. Egyszerűen csak hittünk a piacban. Tudtuk azt, hogy bár Magyarország kicsit megkésett a napenergia felhasználása terén, de azt láttuk, hogy a napelem ára folyamatosan csökken, így biztosak voltunk abban, hogy előbb-utóbb rentábilissá válik a napelem-telepítés piaci forrásokból.

– Milyen fejlődési irányok alakultak ki az elmúlt három évben?

– Egy kis kitekintést engedjen meg: nemrég olvastam egy szaklapban, hogy az elmúlt 40 évben a napenergia ára 99 százalékot esett. Ez sokkoló adat a mai világban, amikor mindennek az ára csak felfelé megy. Iszonyatos technológiai forradalom zajlik a háttérben, aminek része a robotalizáció és a digitalizáció. Magyarországon nem nagyon gyártanak napelemet, mert igen nagy induló tőkére van szükség egy gyár megépítéséhez. A világpiacra való belépés a gyártásban ma már 10 milliárd dollár, ez alatt nem is érdemes belefogni. A napelempiacnak a gyártókon kívül különböző szereplői vannak. Vannak a projektfejlesztők, akik mi is voltunk a kezdettekkor, vannak, akik erőművel rendelkeznek (mi már ide tartozunk), és vannak azok, akik üzemeltetik az erőműveket, karbantartják a napelemtelepeket. Ez utóbbival is foglalkozunk, így három lábon állunk. Ami a hároméves trendet illeti, egyszer csak felpörgött a piac, de nagyon sokan elbuktak már az engedélyek beszerzésénél. Egy projekt sikere alapvetően ezen áll vagy bukik. Tudtuk azonban, hogy a fejlesztésnél nem szabad megállni, rendelkezni kell erőművel, szolgáltatással ahhoz, hogy hosszú távon gondolkodhassunk. Mi három év alatt felépítettük magunkat.

– Miért pont mostanra tehető a fotovoltaikus energiatermelés felfutása?

– Kezdetben nagy szükség volt az állami támogatásra ahhoz, hogy az energiaiparban új termelési módok honosodjanak meg. Nem véletlen, hogy Németországban, Kínában erősödött meg a napelemgyártás, bár Németországban ma már háttérbe szorult a gyártás, és maradt Kína, Korea, és más ázsiai országok a piacon. Annyira sikerült a gyártás költségét lecsökkenteni, hogy a napelemgyártást szinte teljes mértékben robotizálták, és csak az elmúlt években 30 százalékkal csökkentek az árak. A napelem gyártás alapja a szilícium, amelyből bőséggel áll rendelkezésre a világpiacon, ellentétben a lítiummal, amely az akkumulátorok gyártásánál elengedhetetlenül szükséges. S azt mondhatom, hogy a gyártásban is folyik a már említett forradalom, újabb és újabb technológiákat dolgoznak ki, amelyek tovább csökkentik a költségszinteket.

– Hol tartunk mi, magyarok?

– Egy nagyon intenzív fejlődés előtt állunk. Olyan gyorsan változik a piac, hogy nem tudunk naprakész, pontos adatokkal szolgálni. Három-négy hónappal ezelőtt 700 megawatt beépített kapacitásnál tartottunk. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a néhány évvel ezelőtt megfogalmazott energiastratégiában 40–50 megawatt megépítése szerepelt. Most azzal számolunk, hogy ez a piac az elkövetkezendő 10 évben megtízszereződik, eléri a 7000 megawattot úgy, hogy gyakorlatilag eltűnik az állami szerepvállalás a napelemes termelés mögül. Így nem kell majd felárat fizetni a zöldenergiáért, mert minden területen olcsóbb lesz az előállítás. Ehhez a fejlődéshez nyilvánvalóan területre lesz majd szükség, de ilyen szempontból jó adottságokkal rendelkezik az ország, mert sok a jól kihasználatlan agrárterület is. Oda például, ahol évente kétszer lucernát termesztenek, érdemesebb napelemet telepíteni, mert sokkal jobb a gazdasági mutatók eredményessége.

– De mennyi ideig kell kivonni a termelésből a szóban forgó területeket?

– A naperőműveknél nem kell betonozni, mivel cölöpökön állnak az elemek. Egy-egy erőmű telepítésekor 3–4 napig tart a cölöpözés, és az acél konzolokra kell az elemeket felépíteni. Egy-egy ilyen erőmű akár 40 évig is üzemelhet, de 20–25 évig biztosan. S az sem igaz, hogy ezen a területen nem lehet mezőgazdasági termelést folytatni. A legújabb német technológiák szerint az agrár- és az energiatermelést összevonva kezelik. A napelem táblák között nagyobb területet hagynak, így ott a növények jobban fejlődnek, mert félárnyékot biztosít a tábla, miközben a napelem alulról párát kap a növénytől, ami jót tesz az energiatermelésnek, mert hűti az elemeket. A két rendszert kombinálva 180 százalékos kihozatallal lehet számolni. S hozzáteszem, hogy – amennyiben nem tudjuk megvenni – bérleti díjat is fizetünk a területért, ami biztos bevétel a gazdálkodónak, illetve a föld tulajdonosának. Egy hektár területért háromszázezer forint bérleti díjat fizetünk évente, s külön megfizetjük a terület karbantartását is. S azzal, hogy letelepítettük a napelemeket, ezzel iparűzési adót is fizetünk, munkalehetőséget biztosítunk.

– Mi a véleménye: kellően tájékozottak-e az agrárcégek a napenergia felhasználását illetően?

– Jó a kérdése. Ma már egyre tudatosabbak a gazdálkodók is, és azt kell látni, hogy a naperőmű megépítéséhez szakember szükséges, mert már a rendeletek értelmezésénél elakadhat egy kívülálló. Érteni kell az energiaipart, hiszen a jogalkotást követni kell. A mai szabályozás egyébként nagyon is szakmai alapon történt, és sokkal jobb, hogy a kormány fokozatosan vonta ki a támogatást a termelés mögül, mint ha egyből ezt tette volna. De mindig is a költségekhez és az energiaárhoz igazították a szabályozást, jövőre például kiegyenlítő energiadíjat kell már fizetni. Ehhez kapcsolódóan mondanám, hogy nekünk másnapra, 15 percre bontva kell megmondanunk előre, hogy mennyit fog termelni az erőművünk, vagyis előre kell az időjárást lemodelleznünk az adott területre vonatkozóan. Nem megoldhatatlan a feladat, a prognózisunk napsütéses időben néhány százalékos hibahatár között mozog. A piac élvonalába tartozunk ezzel az időjárási modellezéssel, amihez az kellett, hogy leszerződjünk egy svájci céggel, amely az európai műholdas rendszertől veszi az információt és egy bigdata időjárásmodellt képez a számunkra. De mi nem elégedtünk meg ezzel, egy éven keresztül elemeztük egy 2 megawattos erőmű termelési adatait, és az előrejelzést és a pilot tanulságait levonva finomítottunk az előrejelzési adatokon.

– A mezőgazdasági termelés és a naperőmű működtetése az időjárás miatt is kézen fogva jár, hiszen mindkettőt a Nap élteti. Idehaza többnyire a szőlőtermesztésnél hangsúlyozzák, hogy az adott területen, régióban mennyi a napsütötte órák száma, s ez bizonyára Önöknek is jól hasznosítható adat.

– Kétségtelen tény, hogy igen precíz időjárásmodellekkel kell dolgoznunk, amit az agrárium is tudna hasznosítani. Ezen a ponton is lehet szolgáltatói együttműködést kialakítani. A kormányzatnak eltökélt szándéka, hogy jelentősen megerősítse a meteorológiai szolgálatot annak érdekében, hogy pontosabb időjárásmodellek szülessenek idehaza is. S ez az agrárágazatnak is fontos, mert az előrejelzések következtében jobban fel lehet készülni az időjárás anomáliáira.

– Ez a téma a klímaváltozás miatt is (Nap) égetően fontos, mert ezt az időszakot éljük, és az agrárágazat számára ez igen nagy kihívás. Fontos, hogy a gazdálkodó jól informált legyen az időjárás alakulásával is.

– Ahol mi most vagyunk, az két cég székhelye. Az anyacégünk a PANNON Pro Innovációs Kft., amely a klímaváltozás modellezésével, hatásaival, annak megelőzésével foglalkozik. Korábban mindannyian dolgoztunk olyan projektekben, amelynek a klímaváltozás valamilyen formája volt a központi téma. A klímainnovációnak az agrárium kiemelt területe, vagyis jól látja, hogy a két szektor itt is együtt tudna működni.

– Igen, de nagyobb hangot kellene adni a közmédiában, a szaksajtóban is ennek a témakörnek, és öröm, hogy Önök már jelentkeztek.

– Szerintem nyitott ajtón kopogtat, mert a PANNON Pro Innováció Kft. most állítja össze a kommunikációs tervét.

– Fogalmazzuk meg konkrétan, mi az előnye a napenergiának?

– Először is az, hogy végtelen mennyiség áll rendelkezésre a számunkra. Minden egyes fotonocska, amit nem a világításra használunk, az veszteség, mert energiát is termelhetnénk vele. Miután egy naperőművet megépítettünk, gyakorlatilag nincsenek költségek, függetleníthetjük magunkat az áramszolgáltatók áremeléseitől, megnöveljük ingatlanunk értékét. A rendszer nagyságától függően 8–10 év után ingyen termeli részünkre az áramot, jobb befektetés, mint a legtöbb banki termék, ráadásul csökkentjük a CO2-kibocsátás mértékét, és megvalósítjuk a környezettudatos szemléletet.

– És mi a hátránya?

– A villamos energia hatékony tárolása még nem teljesen megoldott. Akkumulátorok, sóoldatos megoldások ugyan már vannak, de még nem teljesen kiforrottak ezek a technológiák. Azt azért érdemes tudni, hogy Henry Ford felesége már villanymotorral hajtott autóval közlekedett a múlt század első tizedében, és a Magyar Posta is száz éve, hogy használt már elektromos autót. Hátrányként mást nemigen tudnék felhozni.

– Szóljunk arról, hogy milyen a cég piaca…

– Nagy a konkurencia, de elférünk egymás mellett. Sokan kihullanak, de új cég is alakul. A naperőmű olyan, mint az államkötvény. Nem kell vele foglalkozni, az üzemeltetést, a karbantartást mi végezzük, a befektetőnek nincs más dolga, mint az építést megfinanszírozni.

– Van-e határa a terjeszkedésnek?

– Jelenleg 35 projektünk van, s ezek menedzselését végezzük. De változik a piac, mert mi 0,5 megawattos rendszerekkel kezdtünk foglalkozni, de ma már a 100 megawattos erőmű építése sem kizárt. Mi is mozdulunk a nagyobb beruházások felé. A hugyagi beruházásunk, amely 2,9 megawattos erőmű, két település villamosenergia-szükségletét elégíti ki. Mi tudatosan a közmű méretű piacra fókuszálunk, így egyre nagyobb kapacitású napelemfarmokat építünk. Szerintem, hamarosan és fokozatosan polarizálódik, majd konszolidálódik a piac, így megoszlanak majd az erők a kis-, a közepes- és a nagy kapacitású erőművek építése között. Nem félünk attól, hogy be kell zárnunk a céget.

– Önök úgy hirdetik magukat, hogy kiszámíthatóság, megtakarítás, fenntarthatóság, megbízhatóság. Mit takarnak ezek a szépen hangzó szavak?

– A kiszámíthatóság azt jelenti, hogy az elmúlt évekre az volt jellemző, hogy a vállalatok, illetve a települések uniós forrásokra támaszkodva fejlesztettek. A statisztikákból viszont látható, hogy csak az igények töredéke kap támogatást, és évek telhetnek el, mire megvalósul egy fejlesztés, nem beszélve a rendkívül megterhelő pályázati adminisztrációról, ami plusz idő- és energiaráfordítást igényel. A fotovoltaikusenergia-beruházások árszintjének csökkenése lehetővé teszi, hogy pályázati támogatás nélkül, piaci forrásokból finanszírozva is saját energiaparkja legyen a vállalatoknak, településnek, mellyel Ön függetlenítheti magát az árampiaci változások negatív hatásaitól. Megtakarítás: a napenergia mára az egyik legolcsóbb megújuló energiaforrássá vált. A napenergia-beruházások növelik az ellátásbiztonságot, rendszerszinten járulva hozzá a csúcsidőszaki áramigény kielégítéséhez. Szakértők egybehangzó véleménye szerint néhány éven belül az atomenergiánál is olcsóbb forrás lehet. Magyarországon a KÁT-rendszer segíti a megújuló forrásból származó villamosáram-termelést. Ez kilowattóránként 32,14 Ft. A műszakilag és pénzügyileg gondosan előkészített napelem-beruházások 32 Ft-os árszinten szépen megtérülnek. A villamos energia árának várható növekedése, valamint a beruházási költségek csökkenése a naperőműveket már belátható időn belül megtérülővé teszik, hiszen jelenleg is magasabb hozamot biztosítanak, mint a banki kamatok.

A megújulóenergia-befektetés esetén a vállalkozások a megbízhatóságon és kiszámíthatóságon túl piaci pozíciójuk javításával is számolhatnak, hiszen a fogyasztói preferenciák az elmúlt években jelentősen elmozdultak a fenntarthatóság felé. A statisztikák azt bizonyítják, hogy a fenntarthatósággal reklámozott termékek forgalom- és vásárlóihűség-növelő hatásúak. A települések számára komplex csomagot kínálunk, melynek segítségével nemcsak zöldenergiával látjuk el a térséget, hanem tartós foglalkoztatást is biztosítunk, ezzel támogatva a település fenntarthatóságát. Végül a megbízhatóság alatt azt értjük, hogy szakértőink testre szabott ajánlatot készítenek el az energetikai audittól, a tervezésen, a finanszírozáson át a kivitelezésig.

– Végezetül arról kérdezem, hogy milyen kitörési pontot lát a cég számára?

– Egyértelműen a nagyobb teljesítmény irányába fordulunk, és olyan területeket keresünk, ahol 50–100 hektárt is betelepíthetünk. Ilyen erőműből évente négy-öt fog épülni. Egy 20 megawattos erőmű beruházási költsége 5,5–6 milliárd forint, ehhez leginkább finanszírozásra van szükség. A piacnak azonban itt vannak a korlátai, mert a magyar bankrendszer konzervatív, és megégették magukat a biogázüzemek, gázmotorok finanszírozásánál, és úgy érzik, hogy elég tőkét adtak a zöldenergia szektornak. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a klímainnováció „fékjeivé” váltak, ezért egy központi mechanizmust kell kidolgozni ahhoz, hogy a projekteket meg lehessen valósítani. Szerintem szükség van egy hazai tulajdonú bankrendszerre is, amely igazodni tud a magyar gazdaságpolitika igényeihez. Az építésen túl a szolgáltatások nyújtása terén is fejlesztünk, és tervezzük, hogy belépünk az energiatárolási piacra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai