2025. 10. 11., szombat
Brigitta
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Bővül az agrárberuházások támogatása

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: MTI, 2019/09/17
Címkék: agrárgazdaság, támogatások

Új kamattámogatási lehetőséggel és kibővített garanciaprogrammal bővül a mezőgazdasági beruházások ösztönzése - jelentette be az agrárminiszter hétfőn Budapesten.

Nagy István közölte, hogy a tárca 100 milliárd forintnyi beruházási hitelhez nyújt kamattámogatást kis- és középvállalkozásnak minősülő és elsősorban mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó mezőgazdasági termelőknek, valamint erdészeti célú beruházást megvalósító, mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozásoknak.
A miniszter hozzátette, hogy 2022-ig, vagyis 3 évvel meghosszabbították az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) és az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund, EIF) együttműködését, így további 125 milliárd forintnyi hitelhez férhetnek hozzá az agrárvállalkozók.
Nagy István az Agrárminisztérium (AM) sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a pályázati tapasztalatok alapján a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban erős a fejlesztési igény. A magyar gazdálkodók 2010-hez képest 2018-ban 40 százalékkal többet, 336 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, 2019 első fél évében pedig meghaladta a 17 százalékot a beruházások növekedési üteme. Erre a ciklusra az uniós támogatások lassan kimerülnek, a következő időszak pályázatai pedig leghamarabb 2022 végére jelenhetnek meg, a beruházási lendület ugyanakkor nem törhet meg a magyar agráriumban, ezért hirdette meg az agrártárca a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatást - hangsúlyozta a tárcavezető.
A miniszter a kamattámogatás feltételeit részletezve ismertette, hogy a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházásoknál a támogatott beruházási hitelek legnagyobb hitelösszege beruházásonként és ügyfelenként 1,3 milliárd forint lehet. A mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz vagy -forgalmazáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó beruházásoknál legfeljebb 2 milliárd forintos hitelhez lehet kamattámogatást kapni. A legalacsonyabb hitelösszeg 3 millió forint.
A kamattámogatás legfeljebb 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz kapcsolódhat, ezen belül a szántóföldi növénytermesztés erő- és munkagépeihez kapcsolódó hitelek állománya nem haladhatja meg a 30 milliárd forintos alkeretet.
A kamattámogatás kiterjed gép- és technológia beszerzésre, építéssel járó beruházásra, valamint ültetvénytelepítésre vonatkozó beruházási hitelekre egyaránt. A kamattámogatás mértéke az ügyleti kamat 80 százaléka, de legfeljebb 2 százalékpont évente.
A hitelintézetek a következő hetekben kezdik meg a támogatott hitelek kiajánlását. A pénzintézetek által kért biztosítékok hiánya esetén a hitelfelvételt külön ügylet keretében ugyancsak támogatott díjon keresztül az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezessége is segíti.
Nagy István elmondta, hogy 2022-ig, vagyis 3 évvel hosszabbították meg az AVHGA és az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund, EIF) együttműködését, így ennek köszönhetően összesen csaknem 125 milliárd forintnyi hitelhez férhetnek hozzá az agrárvállalkozók. A 2016-ban kötött megállapodás szerint az AVHGA uniós forrásból, a COSME program (Programme for Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises; vállalkozások, kis- és közepes vállalkozások versenyképességéért program) keretében vállalhat garanciát a gazdálkodók fejlesztési hiteleire. A COSME-AVHGA program nem minősül állami támogatásnak, így nem akadályozza a részvételt további kedvezményes hitelprogramokban.
Az AVHGA ügyvezető igazgatója szerint az agrárvállalkozók fejlesztéseit nehezíti, hogy a mezőgazdaságban a beruházások sokkal költségesebbek, a kezességvállalásra pedig sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint más ágazatokban, és az uniós támogatások sem egyenletesen érkeznek. Herczegh András hozzátette, hogy az AVHGA és az AM támogatásai ugyanakkor kiszámíthatóak és hosszú távra tervezhetők, a COSME viszontgarancia-programja több ezer gazdálkodónak jelenthet segítséget. Az AVHGA ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón szorgalmazta a mezőgazdaság versenyképességének további ösztönzését, és az agrárhitelezések bővítését.

Ajánlott kiadványokDr. Villányi László – Dr. Vasa László:
Agrárgazdaságtan
Felföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban
Dr. Németi László:
A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón
Dr. Labay Attila:
Kertészek, kertbarátok és az Európai Unió

Ez is érdekelhetiAz agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatotMerre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!Új beruházási pályázatok

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza