A NAK mellett működő Állandó Választottbíróság

Kategória: Kamara | Szerző: Hajtun György, 2019/10/01

Dr. Mikó Zoltán
elnök

– Elnök úr, milyen jogszabályok alapján jár el a kamarai választott­bíróság?

– A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 32. §-a alapján, annak szervezetén belül került felállításra; működési rendjét a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény), a Kamara Alapszabálya, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá az elfogadott Eljárási Szabályzata állapítja meg.

– Mit jelent a választottbírósági alávetési nyilatkozat?

– A választottbírósági alávetési nyilatkozatot mindig írásban kell megtenni, és kifejezettnek kell lennie. A választottbírósági szerződést írásban megkötöttnek kell tekinteni akkor is, ha a választottbíróság elé utalásra irányuló nyilatkozatában vagy kereseti kérelme előadásában a fél állítja a választottbírósági szerződés létét, és a másik fél azt nem vitatja. Írásban megkötött választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó dokumentumra való hivatkozás, feltéve, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja. Hacsak a felek kifejezetten másképp nem állapodnak meg, a felek a választottbíróság hatáskörének kikötésével az Eljárási Szabályzatot – mint a saját megállapodásukat az eljárás lefolytatásának kereteire – magukra nézve kötelezőnek fogadják el.

– Milyen szervezete van a kamarai választottbíróságnak?

– A választottbíróság választottbírói testületből, mint legfőbb döntéshozói fórumból, a választottbíróság elnökéből, a választottbíróság elnökhelyetteseiből, a választottbíróság elnökségéből, valamint a titkárságból áll. A választottbírói testület ellátja mindazokat a feladatokat, amelyet az Eljárási Szabályzat hatáskörébe utal, továbbá véleményt nyilvánít minden olyan kérdésben, amelyet a választottbíróság elnöksége a választottbírói testület napirendjére javasol, a kamara országos ügyvezető elnöksége felé javaslatot tesz a választottbírói névjegyzékbe való felvételre, szükség szerint iránymutatást fogalmaz meg a választottbíróság által hozott határozatok jogegységének biztosítása érdekében. Mint látható komoly feladatai vannak a választottbírói testületnek.

– A választottbíróság függetlensége egy fontos jelzés. Hogyan biztosítja a kamara vezetése, hogy megfelelő személyek lássák el ezt a fontos feladatot?

– A kamarai vezetés összesen három jogosítványt gyakorol a kamarai választottbírók vonatkozásában: az elnökség javasol, az országos küldöttgyűlés titkos szavazással dönt, majd ezt követően az elnök javaslatot tesz a választottbíróság elnöke személyére. Ezt meghaladóan nincs hatásköre sem az elnöknek, sem az elnökség bármely tagjának. Saját magunknak választjuk meg a vezető testületek tagjait, valamint alkotjuk meg az eljárási szabályzatunkat. Az hiszem, ennél nagyobb függetlenséget nehéz elképzelni. Öt év után majd az ismételt választottbírói választáskor megint lehet dönteni, így egyértelmű, hogy a köztes időtartamon belül a tagság érdekeit kell képviselni. Mivel az viszont adott, így nem érvényesülnek a „speciális” érdekek. Jó ez a rendszer.

– Hogyan alakult a választottbírói testület összetétele?

– A választottbírói testület régi és új – döntő többségükben gyakorló jogász – tagjai lényegében tükrözik a kamarai tagság struktúráját. A huszonhat megválasztott bíró mindegyike kötődik az agrárgazdasághoz és megfelelő agrárszakmai gyakorlatot szerzett. Megtalálhatók közöttük azok a választottbírók, akik alapvetően a kis- és közepes gazdaságokat érintő ügyekben szocializálódtak, de azok is, akik a nagyvállalatok, vagy netán a multinacionális vállalatok gazdasági-jogi ügyeinek vitelében járatosak, sőt ha kell, nemcsak a hazai jogi rendszer, hanem a nemzetközi egyezmények keretei között, idegen nyelven is tudnak tárgyalni. Mindebből látható, hogy a régi-új tagok aránya már nagyban tükrözi a hazai agrárszektor sajátosságait.

– Milyen sajátossága van az eljárási szabályzatnak?

– Az új eljárási szabályzatunk egyik jelentős újítása, hogy eltöröltük a regisztrációs, valamint adminisztrációs díjakat. Ezeket a költségeket a kamara a tagdíj terhére a tagoknak szolgáltatásként nyújtja. Amit a feleknek fizetniük kell, az a választottbírói honorárium és annak közterhe. Ez igen jelentős könnyítés, sőt jelentősen olcsóbb is, mint bármely más választottbírósági eljárás, sőt mind a költségek, mind pedig az eljárás időtartama tekintetében vetekszik más bírósági eljárásokkal. Célunk az, hogy a speciális szakértelmet igénylő agrárjogi kérdésekben a jogvitás ügyek minél nagyobb hányada a NAK mellett működő Állandó Választottbíróság elé kerüljön. Itt ugyanis lehetőség van arra, hogy az ügyeket egyfokú eljárás keretében, a speciális szakmai ismeretekkel rendelkező választottbírók 3–6 hónap alatt akár egyesbíróként, akár háromtagú tanácsban eljárva elbírálják, illetve ha kell, a felek közötti egyezséget választottbírósági ítéletbe foglalják, amely már önmagában végrehajtható okirat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rendes bírósági eljárásokhoz képest a választottbírósági eljárás jelentősen kötetlenebb, így rugalmasabb. Ez különösen szembetűnő az új eljárási szabályok (Pp.) szemszögéből nézve.

– Milyen ügyekben fordulhatnak a tagok a kamarai választott­bírósághoz?

– Nem minden ügyben, hanem csak azokban, amelyeket a törvény kijelöl, ami a gyakorlatban az agrárgazdasági tevékenységet foglalja magába. Azok a kamarai tagok, akik ilyen tevékenységet folytatnak, vagy a rendes bíróság elé viszik a peres ügyeiket – ami sok esetben sokkal költségesebb és időigényes eljárás – vagy pedig, ha választottbírósági kikötést tesznek, akkor az csak az agrárkamarai választottbíróság lehet. Más választottbíróságot kikötni nem lehet. Ebben az értelemben tulajdonképpen „piacmegosztásra” került sor a Kereskedelmi Kamara mellett működő választottbírósággal. A lényeg: egymás területeire nem lépünk át!

– A földügyek tekintetében is létezik kamarai hatáskör. Itt milyen sajátossága van az eljárási szabályzatnak?

– Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a törvényi szabályozás értelmében agrárgazdasági, valamint a földtulajdonnal, -használattal kapcsolatos ügyekben érvényesen csak a NAK mellett működő Állandó Választottbíróság köthető ki. Igaz, ebben az ügyben még nem indult per, de ennek ellenére fontos ez a kérdéskör. Ezen törvényi rendelkezés abból indul ki, hogy az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kamarai tagsága kötelező, a kamarai tagság az országos küldöttgyűlésen keresztül közvetve részt vesz a választottbírók megválasztásában. Így az is egyértelmű, hogy a választottbírói tisztség ellátására az őket megválasztók (végső soron a kamarai tagság) bizalmából kerül sor.

– A választottbíróság összetétele alapján több olyan személy is található közöttük, akiknek kormányzati tapasztalatai vannak. E kérdésben milyen hatásköre van a testületnek?

– Igen, több olyan személy is található közöttük, akiknek valamilyen kormányzati tapasztalata van. Egy konkrét példa: mindenki ismeri, hogy a gabonafélék piacán a 2010-es évek elején a fedezeti vásárlások miatt úgynevezett vis maioros áruvitákból származott a legtöbb feszültség. A választottbíróság – a piaci szereplőkkel egyeztetve – új mintákat dolgozott ki a terményfelvásárlási szerződésekre. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt években több száz per is indult. A kamarai választottbírók is részt vettek a módosított konstrukció kidolgozásában, aminek az lett az eredménye, hogy mára nullára csökkent a vitás ügyek száma. Egy a célunk, ami nem a perek számának a függvénye, hanem az a lényeg, hogy a jogviták minél nagyobb arányban oldódjanak meg a felek között békés úton. De más ügyekben is aktív a választottbíróság: a kamara javaslatot dolgoz ki az öröklésre, a családi mezőgazdasági vállalkozásra, az őstermelői adózásra és még számos ügyben. Tehát a kamarai választottbírók aktívan részt vesznek a jogalkotásban.

– Hány ügyben járnak el?

– Kezdetben volt egy kis visszaesés, amit annak lehet betudni, hogy egyrészt a választottbírói kar összetétele nem kellően igazodott az igényekhez, másrészt a jogi szabályozás hiányossága sem erősítette a kamarai tagság bizalmát. Ez mára teljesen megoldódott. A peres ügyekben mára kötelező a kamarai választottbíróság. Így napjainkban 10–15 ügyben fordulnak az érintettek jogi segítségért a kamarai választottbírósághoz. Ez nem sok, de azt hiszem, hogy következetes szakmai munkával előbbre tudunk jutni. A CARGILL volt az egyik olyan vállalkozás, amely annak ellenére, hogy a GAFTA-szerződést írta be a szerződésbe, nem a londoni székhelyű választottbíróságra, hanem a magyar székhelyű agrárkamarai választottbíróságra tette át az ügyét. Fontos, hogy nem kívánják a kamarai ítélet közjogi érvénytelenségét megállapítani.

– A GAFTA üggyel kapcsolatban kérdezem, hogy végül is milyen jog alapján járnak el? A búza ügyben a GAFTA-szabályokat írják elő egyes cégek. A GAFTA-szerződésben viszont a londoni választottbíróság jár el. Ha egy magyar felek közötti jogügyletben egy külföldi – angol – jogot kötnek ki, akkor természetesen alkalmazni kell az ottani szabályokat. Itt milyen szabályokat kell tulajdonképpen alkalmazni?

– Először is, a hazai jogi szabályozás fő szabályként írja elő a hazai jogi szabályozási rendszert, azonban nem zárja ki a külföldi – jelesül az angol – jogi szabályokat. A két eljárás között lényegi különbségek vannak. A magyar jogi szabályozásnak arra kell választ találnia, hogy a kártérítés jogellenes magatartásnak minősül, ez kárt okoz, és mindezeknek okozati összefüggésben kell lenniük. Ha bármelyik feltétel hiányzik, nincs kártérítés. Magyarán, ha nem alkalmaznak fedezeti vásárlást, akkor igen nehéz lesz kártérítési igényt érvényesíteni. Ha ugyanezt a kérdést a GAFTA-szabályok alapján bírálnánk el, akkor sokkal árnyaltabb eredményre lehet jutni. És még valami: a külföldi jog alkalmazásának feltétele az, hogy legyen külföldi vonatkozása. Mint látható, nagyon cizellált jogi ügyről van szó. Szerencsére a választottbírói karban vannak hazai és nemzetközi ügyekben kellő felkészültséggel rendelkező jogászok, és megfelelő megoldást fognak találni.

– Az eljárási szabályokban milyen változások várhatóak?

– Az eljárási szabályrendszerünk stabil. Ez azt jelenti, hogy a választottbírói testület pontos eljárási szabályokat állapított meg. A legjobb eljárási szabályrendszeren is található olyan szabályozás, ami az idők folyamán meghaladottá válik. Ilyen szabály az eljárás szüneteltetése arra az esetre, amikor egy olyan előkérdésről van szó, amelyben a döntés meghozatala más bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik. Erre a jelenlegi szabályrendszerünk értelmében négy hónapos időtartam van előírva, azonban várhatóan ezt a határidőt fel fogjuk oldani és határidő nélkülivé tesszük.

– A választottbíróság pénzügyi keretei hogyan alakulnak?

– A választottbíróság független és zavartalan működésének jogi garanciái, működés eljárási, technikai és adminisztrációs, valamint pénzügyi feltételei biztosítottak. Így, ha valaki az érintett ügytípusokban a jogvitás ügyeit gyorsan, rugalmasan, szakszerűen, ésszerű költségkeretek között akarja intézni, bizalommal fordulhat a NAK mellett működő Állandó Választottbírósághoz.

– Ha valakinek további kérdése lenne, hová fordulhat?

– Az ügymenettel felmerülő kérdésekre felvilágosítást, segítséget kérhet a választottbíróság titkárságától a 06-1-802-6103 vagy a 06-30-298-0932- es telefonszámon, illetve e-mailben a szabo.tunde@nak.hu elérhetőségen. További részletek az eljárási szabályzatban, amely pdf alakjában elérhető: www.nak.hu/kamarai/1993-vb-eljarasi-szabalyzat-elfogadott-2017-12-20.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai