Digitális Agrár Stratégia

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: h-n, 2019/10/02

A Magyar Közlönyben augusztus elején jelent meg a stratégia, amelynek megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium (AM) első lépésként szeptember 30-ig intézkedési tervet készít a kormányhatározatban foglalt feladatok finanszírozása és megvalósítása érdekében, jelentette be Nagy István agrárminiszter. A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítménye folyamatosan növekszik, 2010 és 2018 között 33 százalékkal nőtt a mezőgazdaság teljesítménye, az agrárexport pedig 49 százalékkal bővült, tavaly már elérte a 8,7 milliárd eurót. A világpiacon az élelmiszer iránti kereslet növekedése tapasztalható, a hazai élelmiszerexport évről évre nő, ám a növekedési pálya kihasználásában, jövedelemmé alakításában vannak még tartalékok. A hazai agrárgazdaság integráltsága, teljesítménye és hatékonysága, összehasonlítva a hasonló vagy akár rosszabb természeti és geopolitikai helyzetben lévő agrárgazdaságok (pl. Németország, Hollandia, Izrael) teljesítménymutatóival jelentős tartalékokkal rendelkezik.

A versenyképesség záloga

A stratégia népszerűsítése az Agrárminisztérium részéről erőteljesen folyik, hiszen már a szeptemberi fórumokon az egyik legfontosabb témakörként jelenik meg az ismertetése. A digitalizáció az agrárium versenyképességének záloga. A digitális vagy smart technológia alkalmazásához – amely egy eszköz a magasabb jövedelmezőség, a gazdaságosabb és környezetkímélőbb mezőgazdasági termelés eléréséhez – komoly tudás is szükséges. Ennek összegyűjtése és a gazdálkodóknak átadása fontos feladata és célja a szaktárcának. A 32. Bábolnai Gazdanapok nyitónapján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára „Az agrárdigitalizáció mint a versenyképesség záloga” címmel megtartott előadásában arról is beszélt, hogy a modern technológiák olyan döntéstámogató megoldásokat kínálnak a gazdálkodóknak, amelyekkel könnyebben tudnak alkalmazkodni a változó természeti és egyéb körülményekhez. Az összegyűjtött, rendszerezett információk birtokában megalapozottabb szakmai-termelési döntéseket lehet hozni, amelyek alacsonyabb költségek mellett nagyobb versenyképességet és jövedelmet, magasabb hozamot biztosíthatnak. Magyarország Digitális Agrár Stratégiája elsőként tárja fel és számszerűsíti Európában a modernizáció várható hatásait, a digitalizációban rejlő egyértelmű előnyöket. A stratégia célkitűzéseket fogalmaz meg, továbbá felsorolja azokat a rövid- és középtávon teljesítendő feladatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a magyar mezőgazdaság továbbra is az élvonalhoz tartozzon az Európai Unióban.

Gazdálkodók és alkalmazottak képzése

Feldman Zsolt a technológiák alkalmazásának fokozatos átvételére figyelmeztetett, mert szerinte nemcsak a gazdálkodók képzése rendkívül fontos, hanem az alkalmazottak digitális technológiai jártasságának fejlesztése is. Az államtitkár a következő évek fő kihívásait a tudásátadásban látja. Ezért indította el a minisztérium az agrárkamarával közösen a digitális Agrárakadémiát. Ez egyfajta olyan közös felület, ahol a magyar agráriumban dolgozók térítésmentesen hozzáférhetnek a szükséges tudáshoz. A korszerű mezőgazdasági ismeretek átadását már az iskolában el kell kezdeni, hangsúlyozta az államtitkár.
Nagy István agrárminiszter a DAS kormányzati el­fogadása után kijelentette, hogy a magyar élelmiszer-gazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb a termelési potenciál. Az agrármodernizáció, az agrárdigitalizáció azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban ki tudja használni az élelmiszer-termelésben rejlő lehetőségeit. A miniszter kiemelte, hogy a tervezett fejlesztések csökkentik a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. A szaktárca elérhetővé teszi a gazdálkodók számára azokat az információkat, adatokat, elemzéseket, amelyek növelik az agrárgazdaság versenyképességét. A versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani, fogalmazott a miniszter. A gazdaságok modernizálásával, illetve a DAS intézkedései révén ingyenesen biztosított információkkal megelőzhetők, csökkenthetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk. Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a DAS-t érvényesíteni fogja a Közös Agrárpolitika 2020 utáni tervezésénél, ez alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználásának tervezésekor a stratégiában megfogalmazott programok támogatására.

Napi információk ingyen

A digitalizált élelmiszer-termelés sikerének kulcsa a stabil és gyors adatforgalom, mutatott rá az agrárminiszter. Az új generációs hálózatokkal a lefedettségnek és a szupergyors, szélessávú infrastruktúrának köszönhetően Magyarország az EU 28 tagállama között jól szerepel a szélessávúinternet-hozzáférés terén. A belföldi telekommunikációs szolgáltatók Európa élvonalához csatlakozva megkezdték a következő generációs G5 hálózatok tesztelését. A stratégiában nagy hangsúlyt helyeznek az agrárszakképzésre és -felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra. A mezőgazdasági képzésekben résztvevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztése felkészíti a magyar agrárszakembereket arra, hogy sikeresen megbirkózzanak a 21. század kihívásaival. Az Okos Gazda Program célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. Emellett a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint a szakmai partnerek bevonását. A magyar agráriumban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500–3000 agrárinformatikusra lesz szükség. A miniszter ezért különösen fontosnak nevezte, hogy a közeljövőben agrárinformatikai képzések induljanak. Szükség van agrárinformatikai specialisták, szaktanácsadók képzésére is, akik segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában. Becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet napi szinten szüksége információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, s a digitális agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat.

Folyamatos tájékoztatás szükséges

Ma már nem kérdés, hogy a digitalizálás a mezőgazdaság minden ágazatában, a termelés és az adminisztráció terén is egyaránt nélkülözhetetlen. A Digitális Agrár Stratégia jól áttekinthető összefoglaló anyagot ad elsősorban a szabályozásért felelősök, de emellett minden érdeklődő kezébe. A digitalizációt azonban nem szabad elsietni, bízni kell a gazdálkodókban, hogy ezen a téren akkor lépnek előbbre, amikor a fejlesztésnek nemcsak költsége, hanem gazdasági eredménye is lesz. Fontos azonban a folyamatos tájékoztatás, mert mindig vannak újabb események, fejlesztések, melyek alkalmazásának hasznossága meggyőzheti az addig kívül tartózkodókat. Ezért mielőbb létre kell hozni a stratégiában is javasolt internetes felületet, ahol az érdeklődők a téma részkérdéseiről, az egyes szolgáltatók tevékenységéről, a gazdaságok digitalizálásának gyakorlati tapasztalatairól stb. költségmentesen bármikor tájékozódhatnak.

Digitális Agrár Stratégia lépésről lépésre

A kormány a stratégia megvalósítása érdekében az alábbi intézkedéseket rendeli el:
A korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazásának elősegítése érdekében támogatni a mezőgazdasági termelők digitális kompetenciáinak és ismereteinek fejlesztését, ezért felhívja az illetékeseket, hogy tekintsék át a célok megvalósulását támogató, szakképzési és kapcsolódó felnőttképzési („Okos Gazda”) programok indítását, valamint a digitális kompetenciák és ismeretek megszerzésének, fejlesztésének szakmai megalapozását és a mezőgazdaság digitális átalakulásához szükséges tudásbázis működtetését szolgáló Digitális Agrár Akadémia működésének lehetőségét. Ezeken túl az agrár-felsőoktatási intézmények lehetőségét a mezőgazdaság digitális átalakulásának elősegítése érdekében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mezőgazdasági termelést segítő adatainak térítésmentes hozzáférhetővé tételét a mezőgazdasági termelők részére, a földfelszíni mérőhálózat megújítását, fejlesztését.
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR) adatainak térítésmentes hozzáférhetővé tételét a mezőgazdasági termelők részére.
„Okos Tesztüzemi Rendszer” kialakítását a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban, amely digitális eszközökkel követi a mezőgazdasági üzemi folyamatokat térben és időben, csökkenti az adminisztratív terheket, és vizsgálja a digitális átállás versenyképességi hatásait.
„Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ” létrehozását, mely gyűjti, feldolgozza az agráriumban keletkezett, a társadalom számára hasznos adatokat. Az ágazati adatintegráció támogatja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek digitális nyomon követhetőségét.
„Digitális Élelmiszerlánc Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Központ létrehozását, amely élelmiszerlánc-vizsgáló, adatelemző, oktató, kutató, fejlesztő és innovációs központként biztosítja az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek gyakorlati támogatását, digitalizációs lehetőségeinek fejlesztését és az élelmiszerlánc szemléletű, digitális technológián alapuló, komplex állatorvosképzést.
Az agráriumban keletkezett hulladékok újrahasznosítását segítő, digitális alapú elosztó és értékesítési sharing economy módszerek fejlesztését, a kereskedelmi láncok rövidítését.
A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által működtetett műholdas helymeghatározási szolgáltatás és referenciaállomás-hálózat korszerűsítését (GNSS), bővítését, valamint a helymeghatározási szolgáltatás hozzáférhetőségének kiterjesztését, támogatja annak ingyenessé tételét.
Digitális Agrár Innovációs Központ létrehozását a felsőoktatás és a szaktanácsadás gyakorlati képzőhelyének létrehozása, a digitális kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység körülményeinek biztosítása, valamint az agrár digitális megoldások innovációs és módszertani tudásbázisának kialakítása érdekében.
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.mezőgazdasági gépek és technológiák, megoldások fejlesztését, kipróbálására alkalmas tesztkörnyezetet is magába foglaló digitális agrár-mintagazdasággá történő fejlesztését.
A Digitális Élelmiszeripari Stratégia kidolgozását.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai