Erős oktatói gárda Kaposvárott

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2019/10/03

Dr. Kovács Melinda
rektor

– Rektorasszony, július elsejével nyerte el az egyetem rektori székét. Igen gazdag a tudományos munkássága, amelynek egyik legnagyobb elismerése, hogy ugyancsak idén májusban az MTA rendes tagjává választották. Miért vállalta ezt az új megbízatást?

– Három év híján negyven éve léptem be gyakornokként Kaposvárra, az akkori Mezőgazdasági Főiskolára. Bekapcsolódtam az itt folyó oktatási munkába, majd elkezdtem önálló kutatási területet kialakítani. Kandidátusi fokozatot szereztem 1988-ban, 2005-ben lettem az MTA doktora, 2013-ban az MTA levelező, majd idén rendes tagjává választottak. Én mindent ezen az egyetemen értem el, nagyon sokkal tartozom a munkámat és törekvéseimet mindenkor támogató vezetőimnek. Elkötelezett vagyok az egyetem iránt, hiszem azt, hogy egy élhető, perspektívával és nagyon fontos küldetéssel rendelkező intézmény. Ebben szeretnék most én szolgálatot tenni az egyetemnek és az itt dolgozó munkatársaknak.

– Milyen örökséget vett át? Milyen állapotban vannak a karok?

– Az egyetem fiatal, 2000-ben alapították, akkor két jelentős múltú karból, a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karából és az addig önálló Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolából. Négy évvel később már két újabb kar tudott „kinőni” a meglevőkből, a Gazdaságtudományi és a Művészeti Kar. Ezt az időszakot szinte töretlen fejlődés jellemezte, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel. A bolognai rendszer átrendezte az oktatási struktúrát, de az egyetemnek sikerült megtalálnia a helyét az agrár-, a gazdaságtudományi, a pedagógiai, a művészeti és művészetközvetítői oktatásban. Az oktatói gárda erős és elkötelezett az újabb és újabb kihívásoknak való megfelelés iránt.

– Milyen tanévet zártak az idén? Hogy állnak a felvételizőkkel? Milyen létszámmal indulhatnak ősszel az új tanévben? Melyik a legsikeresebb karuk?

– Most zárult le a pótfelvételi, így végleges számokról lehet már beszámolni. Az idén 877 hallgatót vettünk fel az egyetemre. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi év beiskolázási eredményével. A legtöbben a Pedagógiai Kar gyógypedagógiai képzésére jelentkeztek. Továbbra is népszerű a lótenyésztő, lovas sportszervező agrármérnök, a mezőgazdasági mérnök, a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, a tanító, óvodapedagógus és a művészeti szakok, mint a színművész vagy a képalkotás képzés.

– Melyek az oktatásszervezésben a legfontosabb megoldandó feladatok? Hogyan érintik az oktatásukat a digitalizációban zajló folyamatok? Készülnek-e e-tankönyvek?

– A két kérdést együtt megválaszolva: átvizsgáljuk a képzési programjaink tantervét és tantárgyi tematikáit azzal a céllal, hogy lehetővé tegyük a hallgatói aktivitásra épülő módszerek szélesebb körű alkalmazását, a rugalmasabb tanulási útvonalak lehetővé tételét. A Kaposvári Egyetem az elmúlt években jelentős számú e-learning tananyagot hozott létre, amelyek viszonylag kis arányban hasznosulnak. Most viszont elkerülhetetlenné vált a modern oktatási formák (elektronikus tananyagok, távoktatás, learning by doing, blended learning) elterjesztése. Ezek az oktatásszervezés szempontjából is fontosak, mivel alkalmazásukkal jelentős erőforrás takarítható meg, továbbá a megváltozott tanulási igényekre reagálva hozzájárulhatnak a hallgatói lemorzsolódás csökkenéséhez. Növelhető lenne a hallgató önálló munkájának aránya és az oktatónak több ideje maradna a kutatással összefüggő tehetséggondozásra (TDK), mentorálásra.

– Napjaink új kihívása, hogy az állattenyésztésben is egyre erősödik a precíziós gazdálkodás technológiája. A klímaváltozás ugyancsak nehéz feladatok elé állítja a gazdálkodókat. Érintik-e ezek a kihívások a tananyagokat?

– A Kaposvári Egyetem az agrártudományok területén széles körben folytat alap- és alkalmazott kutatásokat, jelentős részük interdiszciplináris, és érintik a kor számos kihívását, így a mezőgazdaság digitalizációját és a klímaváltozást is. Az egyik legjelentősebb projektünk pont a klimatikus változásokhoz adaptált növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztéséről szól, arról, hogy újabb technológiákkal hogyan lehet a mezőgazdaság fenntarthatóságát és a minőségi élelmiszer-előállítást biztosítani. Ezek a kutatások hasznosulni tudnak az oktatásban is. Részben beépülnek a hagyományos tananyagokba, de talán még nagyobb a haszna a tehetséggondozásban és a gyakorlati oktatásban. Gondolok itt a diplomadolgozatosokra vagy TDK-s hallgatókra, akik tevékenyen részt vesznek a munkában. A felsőoktatással szemben általános elvárás – és egyben kihívás is –, hogy naprakész elméleti és gyakorlati ismereteket adjon, és „kész” munkaerőt bocsásson a munkaerőpiacra. Ilyen például az agrárképzésben a precíziós mezőgazdaságra, állattenyésztésre való felkészítés. Bár egyetemünknek jó infrastruktúrája van, és több fejlesztés is szolgálja ezt a célt, minden területre kiterjedően természetesen mi sem vagyunk felkészültek. Ezért fontosak a vállalati partnerek, hogy a legújabb technológiákat a hallgatók „élőben” ismerjék meg. Ezzel a szemlélettel ápoljuk vállalati partnerkapcsolatainkat és szeretnénk az ottani kollégákat még aktívabban bevonni az oktatásba.

– Milyen kitörési pontokat lát az egyetemi oktatásban?

– Néhány – szerintem – kitörést és fejlődést segítő lehetőség: a képzési kínálatunk országosan egyedülálló interdiszciplinális, más egyetemek és kutatóhelyek együttműködésében megvalósuló képzéssel(ekkel) való bővítése. A felsőoktatási képzés nagyon elaprózott. Ez rontja a versenyképességet, felesleges párhuzamosságokat teremt, ami a minőségi képzés rovására megy. Ezért nekünk nem célunk pusztán a képzések számának a növelése. Csak olyan szakok indítása indokolt, amelyek személyi és infrastrukturális háttere magas színvonalon adott, és amelyek lehetőleg nemcsak regionális, de országos vonzáskörűen is növelik a beiskolázható hallgatói létszámot. Elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek, hogy a nemzetközi tevékenységünket, oktatási palettánkat bővítsük. Növelnünk kell az angolul folyó képzések számát, akár rövid ciklusú képzések kínálatával is. Fontos és említettük már a modern oktatási technikák bevezetésének szükségességét és előnyeit. A gyakorlatorientált felsőoktatási szakképzési és alap (BSc, BA) szakok esetében sokkal szorosabb, folyamatos kapcsolattartás szükséges a munkaadói oldallal. Szükséges olyan fórum megteremtése, ahol a potenciális munkaadók már a képzések tervezésébe bevonásra kerülnek, részt vesznek a képzésekben, a programok rendszeres felülvizsgálatában és szükség szerinti módosításában.

– Térjünk vissza az eredeti szakmájához: milyen kutatás-fejlesztési projektekkel foglalkoznak? Mely karok járnak az élen ezen a téren?

– Minden karnak megvan a maga kutatásfejlesztési területe, általában elmondható, hogy a kollégák igyekeznek kollaborációban, más intézményekkel együttműködve kutatói teameket létrehozni. Én természetesen az agrárkutatásokat ismerem jobban, hiszen magam is ezen a területen dolgozom. Ezek a kutatások erősen fókuszálnak a jó minőségű és biztonságos, egészséges élelmiszeralapanyag-előállításra, a kaposvári profilra jellemzően a „termőföldtől az asztalig”. Ezen a területen jelentős a vállalati kapcsolatrendszer is. Az egyetemen két doktori iskola működik, az egyik az állattenyésztési, a másik a gazdálkodástudományok területén. Sajnos jelentősen csökken az érdeklődés a fiatalok körében a tudományos munka és a kutatói karrier iránt, így a tudományos utánpótlás problémát jelent – de azt hiszem, ez országos szintű probléma.

– Milyen helyet foglal el a Kaposvári Egyetem a hazai agráregyetemek között? Mi a jövőképük ezzel kapcsolatban?

– A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara a HVG-ben most megjelent rangsor szerint az oktatói kiválóság tekintetében az 1. helyen van 16 agrárkar között. Hallgatói kiválóságban elmaradunk, ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hallgatók felzárkóztatására, mentori programok elindítására, hogy a lemorzsolódást csökkentsük.
Szeretném, ha az egyetem az élelmiszer-termelés teljes vertikumát átfogóan, a felsőfokú szakképzéstől a doktori képzésig terjedően tudna modern oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet ellátni, és a Dunántúl meghatározó agrárközpontja lenne.

– Külön is kell szólni a Kaposvári Állattenyésztési Napokról, amelynek immár nagyon gazdag hagyománya van.

– A minden évben megrendezésre kerülő, idén már 13. Kaposvári Állattenyésztési Napok a Dunántúl legnagyobb állattenyésztési kiállítása, de országosan is meghatározó szakmai rendezvény, amely szakember-találkozó, kiállítási helyszín, tudományos konferenciák otthona. Nem titkolt célja a kiállításnak a fiatalok szemléletformálása, az agrárszakma népszerűségének növelése. Ezért hívtunk meg meghatározó mezőgazdasági termelő cégeket, amelyek a legmodernebb, innovatív technológiák bemutatásával láthatóvá teszik az élelmiszer-előállításban az utóbbi évtizedben bekövetkezett hatalmas fejlődést. Megtartjuk a szokásos gazdászversenyt, és új program az Agrár Startup Ötletverseny, amelynek során kilenc háromfős csapat mutatja be innovatív ötleteit. Az egyetemi karok sokszínűségének köszönhetően a kiváló szakmai rendezvények mellett nagyszerű családi közönségprogramok is várják a látogatókat. Az idei kiállítás legnagyobb kuriózuma, hogy Monty Roberts fantasztikus bemutatóval készül a Pannon Lovasakadémián.

– Végül alighanem ez a legnehezebb kérdés: hogyan tudják a biztonságos finanszírozási hátteret megoldani?

– Az egyetem fenntarthatóságának és megkívánt fejlődésének gazdasági alapjait a megfelelő magyar és külföldi hallgatói létszám, az eredményes kutatás-fejlesztési pályázati aktivitás, a kellő számú vállalati megrendelés és bevétel, valamint a magas szintű szolgáltatások biztosíthatják. Sajnos mindezek mellett is, a hallgatóilétszám-alapú finanszírozás anomáliákat szül, és messze nem fedezi a képzés költségeit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai