Adózási aktualitások, vagyis mi történt július 1. óta

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2019/10/06

Szociális hozzájárulási adó mérték csökkenés

Mint ismert a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jétől két százalékponttal csökkent, így ettől kezdve 17,5%-os mértékben kell az adóalapból kiszámítani, bevallani és természetesen megfizetni az adó összegét. Ezzel kapcsolatosan szokott felmerülni kérdésként, hogy pontosan mikortól is kell alkalmazni az alacsonyabb mértéket, és milyen jövedelmek esetében a korábbi magasabb százalékot. Főszabály szerint az adó mértékét a kifizetéskor érvényes adómérték határozza meg, de első alkalommal a július hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazható. Abban az esetben, ha egy 2019. januártól egészen májusig tartó munka kapcsán kötött megbízási díj csak 2019-ben kerül kifizetésre, akkor arra már az alacsonyabb adómérték alkalmazható, függetlenül attól, hogy az egy korábbi időszakra vonatkozott.

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével egyes korábbi, pontosabban a meghatározott időintervallumig igénybe vehető adókedvezmények esetén külön figyelmet kell fordítani azok érvényesítésére, vagyis a bevallások kitöltésére.

Ezek a kedvezmények a következők:

• a 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban álló pályakezdő munkavállalókkal összefüggésben a foglalkoztatás 2 éves időtartamára;
• a tartósan álláskereső munkavállalóval összefüggésben a foglalkoztatás 2 + 1 éves időtartamára;
• az anyasági ellátás folyósítása alatt/után foglalkoztatott munkavállaló 2 + 1, illetve három vagy több gyermek esetén a foglalkoztatás 3 + 2 éves időtartamára;
• a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által a foglalkoztatás 2 + 1 éves időtartamára.

Ezeket az úgynevezett „kifutó” kedvezményeket a még korábbi, 2019. január 1. előtt érvényben lévő szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény rögzítette, melyek az új szochotörvénybe már nem, vagy más formában kerültek be, azonban azok folytonos igénybevételére továbbra is lehetőséget adott a törvény, de csak abban az esetben, ha a kedvezmény első érvényesítésére még 2019. január 1-je előtt sor került. Ezen felsorolt esetekre a törvény 100%-os, illetve 50%-os adókedvezményt biztosított, vagyis továbbra is 19,5%-ot, valamint 9,75%-ot, miközben maga az adómérték csökkent.

Ugyanakkor a fizetendő adót meghaladó kedvezményt igénybe venni – a vonatkozó törvények kifejezett rendelkezése hiányában – nem lehet, azaz egy kedvezmény érvényesítése során nem keletkezhet negatív adó, vagyis adó visszatérítésre nincs lehetőség.

Vagyis egy 100 000 forintos munkabért (adóalapot) alapul véve az adó mértéke 17,5%, vagyis 17 500 forint lenne. A korábbi szoc­ho­kedvezmény esetén viszont elvi szinten 19,5% a kedvezmény, vagyis 19 500 forint az elvben figyelembe vehető kedvezmény, de mivel negatív adó nem keletkezhet, ezért egyszerűen nem lesz fizetendő adó.

Éppen azért, hogy ezen speciális esetek bevallása megfelelően történhessen, augusztus hónaptól ezen kedvezmények bevallása az 1908-as járulékbevallás külön blokkjában történik, melyre külön figyelmet kell fordítani.

Őstermelőket érintő szochobevallási kötelezettség

A szociális hozzájárulási adó kérdését az őstermelőkre szűkítve az idei év közepéig – meghatározott körre nézve – negyedévente volt szükséges annak bevallására. Ez a kötelezettség az év közepétől eltörlésre került, így majd csak 2020. május 20-án kell elszámolni annak összegéről.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében a tevékenységét kezdő és a tárgyévet megelőző adóévben 8 millió forint bevételi határt meghaladó bevétellel rendelkező biztosított őstermelő, valamint a biztosított mezőgazdasági kistermelő továbbra is adóelőleg fizetésére kötelezett legalább a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások érdekében vállalt összeg után. Ezt negyedévente a negyedévet követő hó 12-ig kell megfizetnie, ugyanakkor a megfizetett előlegeket a járulékbevallásban nem kell feltűntetni, arról majd csak az éves személyi jövedelemadó-bevallásban kell elszámolni.

Lényeges, hogy a módosítás az esetleges személyijövedelemadó-előleg megállapítási és fizetési kötelezettsége alól nem mentesít, azt szükség szerint továbbra is teljesíteni kell.

Abban az esetben, ha az adóelőlegeken felül további szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezne, azt is az elszámoló bevallással egyidejűleg, 2020. május 20-áig kell befizetni, illetve ha az előlegek összege meghaladta a ténylegesen fizetendő összeget, akkor is ekkor van lehetőség azt visszaigényelni. A szocho mértékének csökkentését az előlegfizetésre kötelezett őstermelő első ízben a harmadik negyedévi adó tekintetében alkalmazhatja.

A szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelők esetében pedig a szocho összegét 2020. május 20-ig kell egy összegben bevallani a személyijövedelemadó-bevallásban és ezen időpontig megfizetnie azt. Az ilyen módon éves elszámolású őstermelő a teljes adóalap tekintetében a 17,5%-os szochomértéket kell alkalmazza, nincs szükség az adóalap megbontására. Fontos, hogy így az őstermelőnek a részére esetlegesen képzett SZJA-bevallástervezetet mindenképpen ki kell egészítenie a fentiekkel, mivel ezen adat nem áll korábbanról a NAV rendelkezésére, így azt a tervezetben sem tudja az adóhatóság előre feltüntetni.

A negyedéves elszámolási kötelezettség megszüntetése kihat a személyi jövedelemadót érintő költségelszámolások módjára is, ezért azok szabályait is hozzá kellett igazítani a fentiekhez.

A tételes költségelszámolást alkalmazó, a szociális hozzájárulási adó előlege fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő tárgyévi elismert költségként a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket veheti figyelembe. Ebbe a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleg is beletartozik. Ha esetlegesen szükség volt az éves elszámolás során különbözet megfizetésére is, az a befizetés évében számolható majd el költségként.

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek (például azért, mert átalányadózást választott a következő adóévre az adóbevallásában), akkor az összevont adóalapnak a kötelezettségkülönbözettel egyenlő része tekintetében a kötelezettségkülönbözet 85 százalékát veheti figyelembe jövedelemként. Ennek oka az, hogy a magánszemély már nem számolhatja el a szociális hozzájárulási adót költségként.

Ebből következik, hogy a tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előlegének megfizetésére nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. Ennek oka értelemszerűen az, hogy a szociális hozzájárulási adót a személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie, vagyis csak az adóévet követő évben. Itt is igaz, hogy ha a mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, akkor jövedelemként a megállapított jövedelem 85 százalékát kell figyelembe vegye. Ilyenkor tehát az őstermelésből származó jövedelmének teljes összegére alkalmazhatja a 85 százalékos szabályt, hiszen év közben nem kellett a szociális hozzájárulási adó előlegét fizetnie, és a megfizetett szociális hozzájárulási adót nem tudja költségként elszámolni.

Ezek a módosítások szükségessé tették a változás hatályba lépése előtt bevallott és megfizetett adó rendezését, beszámíthatóságának kezelését, így a szociális hozzájárulásiadó-előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő a módosítás hatálybalépését megelőzően megfizetett adót a 2019. évi szociális hozzájárulási adókötelezettség megállapításakor megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegeként veheti figyelembe a 19SZJA bevallásban. Továbbá a tételes költségelszámolást alkalmazó, a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére nem kötelezett őstermelő a módosítás hatályba lépését megelőzően megfizetett szociális hozzájárulási adót a személyijövedelemadó-bevallásában 2019. évre elszámolható költségként veheti figyelembe. Az előbbi két kategóriába nem tartozó őstermelő, mint az átalányadózást alkalmazó őstermelő a módosítás hatályba lépését megelőzően megfizetett szociális hozzájárulási adót a 19SZJA bevallásban csökkentő tételként veheti figyelembe.

Automata berendezések bekötése a NAV-hoz

Végezetül érdemes említést tenni az adóhatósághoz bekötött online eszközök körének bővüléséről, miszerint már nemcsak az étel- és italautomaták bejelentése szükséges az adóhatság felé, hanem gyakorlatilag az összes olyan automata, amely kezelőszemélyzet nélkül működik és értékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végez, mindezt pedig oly módon, hogy helyben lehetőség van az ellenérték megfizetésére. Az, hogy pontosan milyen tevékenységek, szolgáltatások tartoznak a bejelentési kötelezettséggel érintett automaták közé, a NAV hivatalos weboldalán érhető el, ahol megtalálható a tételes TESZOR-, TEÁOR-, ÖVTJ-kódokat tartalmazó lista. A módosítás következtében minden fenti kritériumnak megfelelő eszközt be kell jelenteni az adóhatóság felé az új AVTOMATA nevű adatlapon. A korábbi AUTOMATA nyomtatvány ezzel egyidejűleg megszűnt. A regisztráción túl a berendezést érintő mindennemű változást jelenteni kell az adatlapon, így az automata helyében, tulajdonosában bekövetkezett változást is. A bejelentésre minden esetben az üzemeltető köteles. Fontos, hogy a regisztrációt követően az adóhatóság által elektronikus úton megküldött regisztrációs számot jól látható helyen el kell helyezni az automata berendezésen. A többi automata berendezés esetében jelenleg még nincs szükség azok online ellenőrző egységgel történő felszerelésére.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai