Posztregisztrációs kísérletek – ajánlati fajtalisták

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: h-n, 2019/10/07

A 12 évvel ezelőtt indított posztregisztrációs rendszert búzára és kukoricára tudta a két szövetség kiterjeszteni azzal a céllal, hogy a termelőket segítsék a fajtaválasztásban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a gazdálkodóknak az a feladatuk, hogy megnézzék az eredményeket, és az adottságaikhoz igazodóan, a legközelebb eső kísérleti helyen jól szereplő fajtákból, hibridekből kiválasszák maguknak a legjobbakat. Az évente összeálló fajtalista felső harmadából érdemes választani, mert látható, hogy mind a búza, mind a kukorica esetében egytonnás különbségek vannak az alsó és a felső harmad terméseredményei között. Az elnök szerint, ha 50 ezer forint/tonna árral számolunk, akkor egy hektáron ennyivel nagyobb vagy kisebb a gazda árbevétele.

Ajánlati fajtalista

A jó választás húsba vágó kérdés, annál is inkább, mert a klímaváltozás miatt egyre több az előre nem kiszámítható tényező. A GOSZ is szorgalmazza, hogy a gazdálkodók hatékonyabban termeljenek, ami viszont csak úgy érhető el, ha a hektáronkénti terméshozamok átlagait növelik. Ezt a kérdést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei is így látják, nem véletlen, hogy tavaly a kamara a két szövetséggel együttműködési megállapodást kötött arról, hogy a posztregisztrációs kísérleteket tovább kell fejleszteni. Ennek az az alapja, hogy a kamarának ajánlati fajtalista készítéséhez is van törvényi felhatalmazása, amely lehetőséget úgy érdemes legjobban kihasználni, hogy a már meglévő, bejáratott, mindenki által elfogadott és hiteles posztregisztrációs kísérleti rendszert magasabb szintre emelik azzal, hogy ajánlati listát állítanak össze az eredmények alapján.

A posztregisztrációs kísérletek 10–12 helyen folynak szerte az országban. Idén búzából 44 fajtát vontak be a kísérletekbe, míg kukoricából 37 hibridet vetettek el. Az őszi búza terméseredményei szeptemberre állnak össze, míg októberre várható a búza minőségi eredményeinek az elkészülése, amely azért fontos, mert a beltartalmi különbségeket is közlik a gazdálkodókkal. A 44 búzafajtának egyharmada magyar nemesítésű, de itt figyelni kell a versenysemlegességre, mivel az a külföldi nemesítő cég, amely Magyarországon is regisztrálta a fajtáját, azt tulajdonképpen magyar búzaként kell kezelni. Az ajánlati fajtalista pedig a legjobban szereplő fajtákat tartalmazza. A közepes és jó termőhelyi adottságokkal rendelkező termelők már használják az eredményeket.

5,2 millió tonna búza

Az idei évben közepes terméseredmények születtek a kalászosoknál. A búza esetében évtizedek óta tartjuk a szintet, és nem mozdulunk el a hektáronként 5 tonna körüli átlagtermésről. A klímaváltozás következtében a csapadék eloszlása jelenti a gabonatermesztőknek a „szűk keresztmetszetet”, mert ha tavaly ősszel a vetés idején nem lett volna aszály, amely csaknem fél évig tartott, akkor az idei évben legalább egymillió tonnával több búzát takarítottak volna be. Az elnök bízik abban, hogy a következő években az a munka, amit abba fektetnek bele, hogy többet tudjanak a gazdálkodók termelni, meghozza gyümölcsét, és látható eredmények születnek. A tavaszi kilátásokat – ekkor még csak 4–4,5 millió tonna termést jósoltak a szakemberek – azonban felülmúlták a betakarítási eredmények, hiszen 5,2 millió tonna búza került a tárolókba.

Jól tárolni

A gabona és az olajos magvak tárolásával kapcsolatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elvégzett egy felmérést, és azt állapították meg, hogy ezen a ponton sokat veszítenek a gazdálkodók. Az elmúlt években Magyarországon kisebb ingadozások mellett jó gabona- és olajosmagtermésről számolhattunk be stagnáló belső felhasználás mellett. A megnőtt átmenő készletek miatt évek óta telítettek a raktárak. A raktározott termény kezelésének elmaradása komoly minőségi romláshoz vezethet. A hazai gabonafelhasználás éves szinten nem haladja meg a 6,5 millió tonnát, írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A jelentős ráfordítással megtermelt gabona és olajmag minőségének megóvását és a tárolási veszteségek minimalizálását csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, szakszerű tárolástechnológia alkalmazásával és megfelelő szakértelemmel lehet megvalósítani.

A túlzsúfolt raktárakban sok esetben túllépik a vonatkozó szabványban megengedett 2–3 méteres raktározási magasságot. Minden gazdálkodó tudja, hogy a magasabban tárolt termény nehezebben adja le egységnyi felületen a hőt és párát, így könnyebben alakul ki helyi nedvesedés, ami viszont melegágya a gomba- és kártevőfertőzésnek. A helyhiány miatt az árumozgatások lehetősége is korlátozott. A problémát fokozza, hogy egyre inkább elmarad a termények betároláskori tisztítása. A tavalyi szezonban sok tisztításhiány okozta kár keletkezett, míg idén ez nemcsak a gabonafélék esetében volt jellemző, hanem a kukoricánál is, mivel az időjárási viszonyok miatt nem kellett szárítani az árut, ezért a gazdák az átlagosnál is kevesebb tisztítást végeztek. A termelők arra hivatkoznak, hogy a modern gépek mellett nincs szükség utótisztításra. A tapasztalatok ellenben azt igazolják, hogy a jó esetben elérhető 2 százalék körüli szemetet tartalmazó termény nem alkalmas hosszú távú tárolásra, noha ma már egyre gyakoribb az éven túli tárolás. A learatott gabonaszem élő anyagként viselkedik a raktárakban, és a tárolási körülményektől függően változtatja nedvességtartalmát, hőmérsékletét. Ezt a folyamatot a tárolók szellőztetésével, az áru kezelésével, mozgatásával lehet szabályozni.

A raktározott termény kezelésének elmaradása komoly minőségi romláshoz vezethet. Ha az áru állaga romlásnak indul, azonnali beavatkozásra van szükség, mivel ez a folyamat nem visszafordítható. Mind a hazai felhasználók, mind az exportőrök az átvétel során végzett ellenőrzésekkor megtagadhatják azon tételek átvételét, amelyeknek minőségi állandói, állaguk, szaguk és tisztasági követelményeik nem megfelelőek. Az egyre szigorodó uniós előírások erre nemcsak jogalapot adnak, de kötelezettséget is rónak a vevőkre. A visszautasítás költségei a magas fuvardíjak miatt komoly összegre rúghatnak. A minőségi romlás értékvesztéssel, de akár a felhasználható mennyiségek csökkenésével is járhat, mivel bizonyos tételeket akár meg is semmisíthetnek.

1. táblázat. Õszi búza fajtalista, 2018–2019

Kukorica és repce fajtalista

A kukorica posztregisztrációs kísérleteiről még korai bármit is mondani. Az elnök szerint még sok éjszakát lesz kinn a vetés, de annyi látszik, hogy országos szinten – miként az őszi kalászosoknál, a kukoricánál is – változatos a kép. Általánosságban elmondható, hogy a májusi hűvös időjárás a vegetatív fejlődést erősítette az állományokban, ezért dús növényzet látható. Ámde, hogy a kukoricacsövek mit hoznak, az csak szeptember végén, októberben derül ki. Az elnök szerint közepes kukoricatermésre lehet számítani.

Egy korábbi hír szerint a repcét is bevonják a posztregisztrációs kísérletekbe. Petőházi Tamás hangsúlyozta, hogy többéves előkészítés után a búzához és a kukoricához hasonlóan az országban 9 ponton sikerült a három szervezetnek a posztregisztrációs repcekísérleteket is elindítani, ami azt jelenti, hogy idén ősszel vetik el az első parcellákat. A kísérleti rendszert itt is jól kell kialakítani, és meg kell tanulni a kiválasztási metodikát. A repce egészen más növény, mint az előző kettő, nagyon fontos a kelési biztonság, ezért inkább több kísérleti parcellát vetnek, így a kelési problémák kiküszöbölhetők, mivel lesznek olyan parcellák, amelyeket már a kelési időszakban kizárnak a kísérletből. A szakma számára nagyon nagy kihívás az, hogy a repce nyári betakarítása és a vetés időszaka között igen rövid az idő, ezért komoly nyári munkát igényel majd a szakemberektől a kísérlet értékelése. A repce esetében két csoportra szűkítették a kísérleteket, a középérésű repcéket a korai és a késői fajtákhoz osztották el, így a két csoportban összesen 25 repcefajta kísérlete folyik.

Őszi gabonapiaci kilátások

Az őszi gabonapiaci kilátásokkal kapcsolatban az elnök elmondta, hogy igen sok tényező befolyásolja a világpiaci árak alakulását. Jelenleg két nagy tényező nyomja rá a bélyegét a gabonapiacra. Az egyik a Kínában, de egész Ázsiában dúló afrikai sertéspestis okozta károk, a másik az amerikai–kínai vámháború. Mindkét esemény igen komoly kihatással van a világ gabonakereskedelmére, hiszen Kínában több mint ötmillió sertést kellett kivágni az afrikai sertéspestis terjedése miatt. Ez pedig egyértelműen azt vetíti előre, hogy Kína takarmányvásárlási kedve csökken, jóval kisebb igény lesz a takarmány iránt, ezért is alacsonyabbak a kötési árak a világpiacon a gabonatőzsdéken. Kína húsimporttal pótolja a kivágott sertésállományt, és miután Nyugat-Európából importálja a hús nagy részét, ennek következtében Nyugat-Európában magasra szöktek a sertéshús árai, mert komoly a kereslet. Magyarországon is megjelentek ezek a piaci hatások, mert nincs importnyomás a sertéshúsnál, ezért idehaza is emelkedtek a sertéshús árak. A húsexport növekedése miatt a nyugat-európai takarmányárak is nőttek. Nem tudni, hogy Donald Trump ismét elnyeri-e az elnöki címet, de ha igen, akkor ez a tendencia – a vámháború miatt – akár 5–6 évig is eltarthat, mondta az elnök.

A hazai gabonapiacokon a magyar termelők arra számíthatnak, hogy a szezon kettéválik. Lesz egy csendes, kivárási szakasz. Első körben a hazai malomipar vásárolta az új termést, búzát, és két-három havi készletet tároltak be maguknak. Elsősorban a kis terülési számú, jó minőségű tésztát adó búzát keresték, nem a magas fehérje- és sikértartalom volt a fontos. Az elmúlt két évben olyan tendencia kezdődött, hogy a magyar takarmányipar nagyon komoly szereplővé vált a minőségi búza piacán a magas fehérjetartalom miatt, mivel a deklaráltan GMO-s import szóját igyekeznek kiszorítani. A magyar búza pedig alkalmas erre a célra. A másik szakaszban az exportpiac megindulása várható, de a forint árfolyama itt is beleszólhat az árak alakulásába, s év végére várható ezen a téren élénkülés

2. táblázat.
Õszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények, 2018–2019, szemtermés (t/ha)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai