2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Megfelelő talaj-pH – a jó termés záloga - TerraCalco 95

Kategória: Növénytermesztés | 2019/10/08

Ahhoz, hogy a maximumot hozzuk ki a rendelkezésünkre álló talajokból, értenünk és ismernünk kell annak igényeit. Nem elég, ha megszokások alapján tápláljuk a talajt, hiszen a legjobb termésátlagot akkor tudjuk elérni, ha valóban a megfelelő válaszokat adjuk.

Mit jelen ez?

Az egyik első adat, amit a talajvizsgálatok során megkapunk, a talaj pH-értéke. Ez az adat megmutatja, hogy van-e ezzel kapcsolatosan feladatunk. Ha a talajunk bármely mértékben a savanyú talajok kategóriájába esik, nagyon fontos, hogy megtegyük az intézkedéseket.

Miért kell ezzel a problémával foglalkozni?

Amennyiben alacsony, jellemzően 7-es érték alatti pH-val találkozunk, és nem teszünk ellenintézkedéseket, több negatív hatással is számolnunk kell. A savanyú talajban mind a fizikai és kémiai, mind a biológiai tulajdonságok erősen rontják a gazdálkodás várható eredményeit.

A talaj fizikai tulajdonságai között számolnunk kell a következőkkel: A talaj szerkezete leromlik, tömörödötté válik, ami jelentősen rontja a növény gyökérzetének növekedési potenciálját. A tömörödött talaj ugyanakkor megnehezíti a talajművelést és többlet energiafelhasználást eredményez a művelési munkák kapcsán. A talaj felszínén porosodás, sok esetben cserepesedés tapasztalható.
Különösen érzékeny terület a fizikai tulajdonságok körén belül a talaj vízgazdálkodási képessége. A tömörödött, kötött szerkezetű talaj rossz vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkezik. A kezeletlen, savanyú talajokon gyakran tapasztalható a belvizes, ugyanakkor aszály idején viszont deficitet mutató felületek megjelenése egy adott zónán belül. Ezeknek a talajoknak kimondottan rossz a levegő- és hőgazdálkodása, limitálva a növényzet számára kedvező körülményeket.

A talaj kémiai jellemzői ugyancsak jelentősen rosszabbak, ha a pH alacsony. Ha csak a rutinra hagyatkozunk, könnyen hihetjük, hogy mindössze a szokásos műtrágyák adagolásával vagy éppen azok dózisának növelésével minden esélyt megadunk a magasabb termés elérésére. Ha azonban a talaj pH-ja nincs a megfelelő zónában, akkor a műtrágyák hasznosulása lényegesen alacsonyabb lesz, mint ideális körülmények között. Jelentősen romlik a tápanyag-hasznosulás, például amennyiben a talajunk pH-értéke 5,5, a kiszórt nitrogén és kálium negyede, a foszfornak pedig a fele nem fog hasznosulni, ahogy azt az ábra is mutatja.

Alacsony pH esetén bizonyos elemek kimondottan károsak lehetnek a talajéletre. Például már 5,8 pH alatt az alumínium kioldódhat és a fitotoxicitás kockázata komolyan megnő.
Végül nagyon izgalmas kérdés az is, hogy a savanyú talajok esetén milyen biológiai hatásokkal kell számolnunk. Az előzőkből következik, hogy a talajélet és a gyökér- és növényfejlődés jelentős korlátozódásával kell számolnunk. A legtöbb baktérium és mikroorganizmus is sokkal életképesebb kiegyensúlyozott tulajdonsággal rendelkező talajban. A földigiliszták száma is egyenes arányban növekszik a pH növekedésével, egészen a semleges zónáig.

Mi is a talajsavanyodás valójában?

Összességében a talaj savanyodásának oka a kalcium fokozatos eltűnése a talajból. Logikus tehát, hogy a probléma megoldása a kalcium kellő mennyiségben történő visszajuttatása a talajba. Nagyon fontos ezen a ponton figyelembe venni 2 tényezőt: Milyen anyagot használunk, és milyen távra tervezzük a talajjavítás hatását. A talaj kalciumszintjét és ezzel a talajunk állapotát helyre kell állítani és ezután a beállt egyensúlyt fenntartani. Ehhez kell a megfelelő anyagot és adagolást megválasztani.

Milyen hatóanyagot használjunk és hogyan?

A tradicionálisan használt mészkőlisztek és dolomitok mellett ma már új anyagokkal tudjuk a megfelelő választ megadni erre a problémára. Fontos megérteni, hogy mind hatóanyagban, mind pedig a hatás gyorsaságában óriási lépést tudunk tenni előre, ha áttérünk a kalcium-oxid-alapú termékre, amelyet TerraCalco 95 néven néhány éve már a magyar piacon is el lehet érni.

Két rendkívül fontos tulajdonságát kell elsősorban megjegyezni: a kőlisztekhez képest, ami kalcium-karbonát kiszórását jelenti, dupla hatóanyag-tartalommal lehet számolni, hiszen a TerraCalco 95 egy már kiégetett, feltárt anyag, kalcium-oxid. Sokkal gyorsabban éri el a hatását a talajban, beoldódásához nem savak kellenek, mint a kőlisztekhez, hanem egyszerűen nedves környezetben vízoldható anyag. Fontos lehet tehát egy olyan anyag használata, amely gyors egy növénykultúrán belüli hatást képes biztosítani. Ilyen anyag a talajsavanyodás elleni harcban a TerraCalco 95.

Kiszórását minimális porzás mellett meg lehet oldani a hagyományos műtrágyaszóró gépekkel, nem szükséges hozzá más eszköz. Kiválóan használható mind melioratív, mind pedig fenntartó meszezés céljaira.

Minél pontosabban ismerjük a talajunk igényeit, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy az erre adott válaszokkal a maximumot tudjuk kihozni belőle. Fontos tehát a talajmintavétel és elemzés, ahol figyelmet kell fordítanunk a textúrára, Ca-, pH-értékekre, a célmeghatározás, valamint az optimális termék és metódus kiválasztása, amely a talajsavanyodás elleni megfelelő választ adja a TerraCalco 95 segítségével.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza