Piacszabályozás zöldszürettel

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2019/10/10

Az európai borpiaci helyzet indokolttá teszi, hogy segítséget kapjanak a szőlő-bor ágazat szereplői. A sokéves átlagnál ugyanis jelentősen több, mintegy 190 millió hektoliter borászati termék készült az EU-ban 2018-ban, ami az utóbbi 10 év legmagasabb adata. Így európai szinten egy komolyabb válság jelei érzékelhetők. E piaci környezet rövid távú intervenciós és hosszú távú stratégiai lépéseket is indokolt.

A szőlő-, illetve borpiacon való rövidtávú beavatkozásra a Közös Agrárpolitika (KAP) két intézkedést tesz lehetővé a tagállamok számára: a zöldszüretet és – az Európai Bizottság külön engedélye esetén – a krízislepárlást. A helyzet kezelésére idehaza a szaktárca mindkét lehetséges beavatkozási formával élt, azaz zöldszüreti és borlepárlási támogatási programot indított, és olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a minőségi szint emelését, a borpromóció alapját jelentő közösségi márkák megerősítését és értékének megtartását, az érzékszervi bírálatok minőségbiztosítását, továbbá a borpromóció pénzügyi támogatását célozzák. A zöldszüreti támogatás elsősorban azon szőlőtermelők számára jelent gyors pénzügyi segítséget, akik nem rendelkeznek felvásárlási szerződéssel, így termésük idei elhelyezését bizonytalannak ítélték.

Mindkét intézkedés célja, hogy védőhálót nyújtson a piaci zavarok következményeinek leginkább kitett szőlőtermelők és borászatok számára, enyhítse a túlkínálatot a szőlő- és borpiacon, valamint csökkentse a szüreti időszakban a piaci feszültségeket. Ezen intézkedéseket jellegükből adódóan rövidtávú lehetőségként kell értelmezni, hiszen a fenntartható magyar szőlőtermelés és borágazat érdekében hosszú távú, összehangolt cselekvési tervre van szükség. Mindezek érdekében egy olyan intézkedési csomagot dolgoznak ki idén, amely a magyar bor minőségorientált fejlesztését és ezáltal az ágazat jövedelmezőség javítását szolgálja – közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

Zöldszüret

Magyarországon júliusban 700–800 ezer hektoliterrel több bor volt a pincékben, mint ami ilyen időpontban lenni szokott Az idén körülbelül 4,2–4,4 millió mázsa szőlő termelésére számítanak, amiből várhatóan 2,7–3,1 millió hektoliter bort állítanak majd elő, ami jelentősen kevesebb lesz a tavalyinál. Az elmúlt évi magas hozamok következtében jelentősen megnövekedett magyarországi borkészlet miatt az Agrárminisztérium május végén zöldszüretet hirdetett meg, ami kb. 440 ezer mázsával csökkentette az idei borszőlőtermést. A zöldszüreti intézkedésről szóló 22/2019. (V. 31.) AM rendeletben kitűzött időszakban, június 24. és július 10. között 3500 hektár szőlőültetvényról szedték le a fürtöket azok a gazdák, akik nem látták biztosítottnak a termés értékesítését.

A zöldszüret kiszámíthatatlan piaci hatása miatt a HNT az idén nem tett közzé a borszőlő várható átlagáráról szóló előrejelzést, azonban a felvásárlók nyilvános ajánlattételeinek közzétételére vonatkozó határidőt augusztus 1-jére előrehozta. Ennek a célja az volt, hogy a nyilvános felvásárlási, illetve értékesítési ajánlatok alapján a szőlőpiaci árak átláthatósága biztosított legyen. Két nagy felvásárló nyilvános ajánlata ugyanakkor olyan szakmai hibákat, illetve olyan alacsony – még a nehéz piaci körülmények alapján sem magyarázható – árakat tartalmazott, ami rendkívül éles felzúdulást váltott ki a termelők körében. A HNT fellépését követően az érintett felvásárlók visszavonták ajánlataikat. (Az azóta eltelt időben beigazolódott, hogy a meghirdetett árak nem tükrözték megfelelően a szőlőfelvásárlások tekintetében piacon kialakult árszínvonalat.)

Zöldszüreti támogatás

A zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentését jelenti.
A támogatásra – bármely, legalább 0,2 hektáros magyarországi szőlőterülete után – minden olyan termelő jogosult volt, aki a szőlővel beültetett területének jogszerű használója.

A kritériumok közé tartozott, hogy a támogatásra jogosult területnek rendelkeznie kell a 2017. és 2018. évekre vonatkozó szüreti jelentéssel, amelyekből legalább egy nem nullás. Az ültetvény művelt kellett legyen. A támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár részére 2019. június 11.-éig kellett benyújtani.

A támogatás a Kincstár által végzett helyszíni ellenőrzésen lemért területnagyságon, továbbá az e területről származó, a hegybíró által igazolt termésmennyiségen alapul, összege hektáronként 300 000–1,1 millió forint. A támogatási összeg meghatározásakor a kompenzációs felárra való jogosultságot figyelembe vette a Kincstár. A támogatási keretösszeg legalább 8,5 millió euró, amely szükség szerint emelhető, és finanszírozási hátterét az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott más intézkedések fel nem használt forrásai biztosítják.

A megjelölt területeken 2019. június 24. és július 10. között kellett elvégezni a zöldszüretet. A jóváhagyott támogatást a Kincstár legkésőbb 2019. október 15.-éig fizeti ki.

A szőlőterület kevesebb mint 8 százalékára, mintegy 5200 hektárra nyújtottak be a szőlő- és borfelesleg piaci zavarainak megelőzésére szolgáló, zöldszüreti támogatási kérelmet a szőlőtermelők június 11-ig a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – tudtuk meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától (HNT).

Ágazati összegfogással

Az elmúlt évtized sikerei mellett az idei év kíméletlen módon rámutatott a szőlő- és bortermelésünk gyenge pontjaira is. Az év első felének negatív piaci folyamatai – a telített hazai pincék és a megtelt európai borpiac, a borexport egyre nehézkesebbé válása – soha nem látott lépésekre ösztönözte az agrárkormányzatot. Az Agrárminisztérium érthetően támogatta a zöldszüretet, például a Kunsági borvidéken is, ahol 931 termelő élt a lehetőséggel, így 270–280 ezer mázsával csökkentette a borvidék várható termését. A program országos átlagban 6–800 ezer forint hektáronkénti támogatást jelent.

Ez az év azt mutatja, hogy a szőlő-bor szektor csak akkor lehet sikeres, sőt, csak akkor tudja fenntartani magát, ha minden szereplője – a legkisebb, pár négyszögöles szőlőtermelőtől kezdve a néhány hektáros családi gazdaságokon át a legnagyobb, több tízezer hektoliter bort előállító felvásárló üzemekig – közösségben gondolkodik és szóba állnak egymással, különösen baj idején. A szőlőfelvásárlóknak ebben a helyzetben különösen fontos feladata, hogy partnereikkel, a szőlőtermelőkkel, valamint a hegyközségek és a borvidékek képviselőivel is szót értsenek. A szőlőtermelőknek pedig meg kell érteniük, hogy a kellő időben megkötött termékértékesítési szerződés jelenti számukra a legnagyobb biztonságot és nem érdemes azt a kockázatot vállalniuk, hogy a termésüknek csak a szüret idején keresnek vevőt.

Frittmann Jánosnak, a Kunsági borvidék elnökének tájékoztatása szerint a kunsági gazdák kb. 2900 hektárra adtak be zöldszüreti igényt, de csak mintegy 1900 hektárról szedték le a fürtöket. Azaz 1000 hektár tulajdonosai abban bíznak, hogy megfelelő ára lesz a szőlőnek.

A szüret kezdete az utóbbi években egyre korábbi időpontban köszönt be. Így volt ez az idén is. A fürtök betakarítása a korai érésű fajtákkal, mint amilyen Néró és a Csabagyöngye indult, s a Budapest Borfesztiválon – szeptember elején – a pincészetek már az első primőr tételekkel is megjelentek, Márton-napkor pedig már a közepes érésű fajták primőr tételeit is lehet kóstolni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai