2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Piacszabályozás zöldszürettel

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2019/10/10

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet tavalyi évről szóló piaci tanulmánya szerint 2018-ban a fogyasztásnál 46 millió hektoliterrel több bort állítottak elő a világon, így a bortermelés csaknem 17 százaléka – termelési többletként – kiélezett versenyhelyzetet eredményez, amely hat a 2019. évi magyarországi szüretre és szőlőfelvásárlásra is.

Az európai borpiaci helyzet indokolttá teszi, hogy segítséget kapjanak a szőlő-bor ágazat szereplői. A sokéves átlagnál ugyanis jelentősen több, mintegy 190 millió hektoliter borászati termék készült az EU-ban 2018-ban, ami az utóbbi 10 év legmagasabb adata. Így európai szinten egy komolyabb válság jelei érzékelhetők. E piaci környezet rövid távú intervenciós és hosszú távú stratégiai lépéseket is indokolt.

A szőlő-, illetve borpiacon való rövidtávú beavatkozásra a Közös Agrárpolitika (KAP) két intézkedést tesz lehetővé a tagállamok számára: a zöldszüretet és – az Európai Bizottság külön engedélye esetén – a krízislepárlást. A helyzet kezelésére idehaza a szaktárca mindkét lehetséges beavatkozási formával élt, azaz zöldszüreti és borlepárlási támogatási programot indított, és olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a minőségi szint emelését, a borpromóció alapját jelentő közösségi márkák megerősítését és értékének megtartását, az érzékszervi bírálatok minőségbiztosítását, továbbá a borpromóció pénzügyi támogatását célozzák. A zöldszüreti támogatás elsősorban azon szőlőtermelők számára jelent gyors pénzügyi segítséget, akik nem rendelkeznek felvásárlási szerződéssel, így termésük idei elhelyezését bizonytalannak ítélték.

Mindkét intézkedés célja, hogy védőhálót nyújtson a piaci zavarok következményeinek leginkább kitett szőlőtermelők és borászatok számára, enyhítse a túlkínálatot a szőlő- és borpiacon, valamint csökkentse a szüreti időszakban a piaci feszültségeket. Ezen intézkedéseket jellegükből adódóan rövidtávú lehetőségként kell értelmezni, hiszen a fenntartható magyar szőlőtermelés és borágazat érdekében hosszú távú, összehangolt cselekvési tervre van szükség. Mindezek érdekében egy olyan intézkedési csomagot dolgoznak ki idén, amely a magyar bor minőségorientált fejlesztését és ezáltal az ágazat jövedelmezőség javítását szolgálja – közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

Zöldszüret

Magyarországon júliusban 700–800 ezer hektoliterrel több bor volt a pincékben, mint ami ilyen időpontban lenni szokott Az idén körülbelül 4,2–4,4 millió mázsa szőlő termelésére számítanak, amiből várhatóan 2,7–3,1 millió hektoliter bort állítanak majd elő, ami jelentősen kevesebb lesz a tavalyinál. Az elmúlt évi magas hozamok következtében jelentősen megnövekedett magyarországi borkészlet miatt az Agrárminisztérium május végén zöldszüretet hirdetett meg, ami kb. 440 ezer mázsával csökkentette az idei borszőlőtermést. A zöldszüreti intézkedésről szóló 22/2019. (V. 31.) AM rendeletben kitűzött időszakban, június 24. és július 10. között 3500 hektár szőlőültetvényról szedték le a fürtöket azok a gazdák, akik nem látták biztosítottnak a termés értékesítését.

A zöldszüret kiszámíthatatlan piaci hatása miatt a HNT az idén nem tett közzé a borszőlő várható átlagáráról szóló előrejelzést, azonban a felvásárlók nyilvános ajánlattételeinek közzétételére vonatkozó határidőt augusztus 1-jére előrehozta. Ennek a célja az volt, hogy a nyilvános felvásárlási, illetve értékesítési ajánlatok alapján a szőlőpiaci árak átláthatósága biztosított legyen. Két nagy felvásárló nyilvános ajánlata ugyanakkor olyan szakmai hibákat, illetve olyan alacsony – még a nehéz piaci körülmények alapján sem magyarázható – árakat tartalmazott, ami rendkívül éles felzúdulást váltott ki a termelők körében. A HNT fellépését követően az érintett felvásárlók visszavonták ajánlataikat. (Az azóta eltelt időben beigazolódott, hogy a meghirdetett árak nem tükrözték megfelelően a szőlőfelvásárlások tekintetében piacon kialakult árszínvonalat.)

Zöldszüreti támogatás

A zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentését jelenti.
A támogatásra – bármely, legalább 0,2 hektáros magyarországi szőlőterülete után – minden olyan termelő jogosult volt, aki a szőlővel beültetett területének jogszerű használója.

A kritériumok közé tartozott, hogy a támogatásra jogosult területnek rendelkeznie kell a 2017. és 2018. évekre vonatkozó szüreti jelentéssel, amelyekből legalább egy nem nullás. Az ültetvény művelt kellett legyen. A támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár részére 2019. június 11.-éig kellett benyújtani.

A támogatás a Kincstár által végzett helyszíni ellenőrzésen lemért területnagyságon, továbbá az e területről származó, a hegybíró által igazolt termésmennyiségen alapul, összege hektáronként 300 000–1,1 millió forint. A támogatási összeg meghatározásakor a kompenzációs felárra való jogosultságot figyelembe vette a Kincstár. A támogatási keretösszeg legalább 8,5 millió euró, amely szükség szerint emelhető, és finanszírozási hátterét az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott más intézkedések fel nem használt forrásai biztosítják.

A megjelölt területeken 2019. június 24. és július 10. között kellett elvégezni a zöldszüretet. A jóváhagyott támogatást a Kincstár legkésőbb 2019. október 15.-éig fizeti ki.

A szőlőterület kevesebb mint 8 százalékára, mintegy 5200 hektárra nyújtottak be a szőlő- és borfelesleg piaci zavarainak megelőzésére szolgáló, zöldszüreti támogatási kérelmet a szőlőtermelők június 11-ig a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – tudtuk meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától (HNT).

Ágazati összegfogással

Az elmúlt évtized sikerei mellett az idei év kíméletlen módon rámutatott a szőlő- és bortermelésünk gyenge pontjaira is. Az év első felének negatív piaci folyamatai – a telített hazai pincék és a megtelt európai borpiac, a borexport egyre nehézkesebbé válása – soha nem látott lépésekre ösztönözte az agrárkormányzatot. Az Agrárminisztérium érthetően támogatta a zöldszüretet, például a Kunsági borvidéken is, ahol 931 termelő élt a lehetőséggel, így 270–280 ezer mázsával csökkentette a borvidék várható termését. A program országos átlagban 6–800 ezer forint hektáronkénti támogatást jelent.

Ez az év azt mutatja, hogy a szőlő-bor szektor csak akkor lehet sikeres, sőt, csak akkor tudja fenntartani magát, ha minden szereplője – a legkisebb, pár négyszögöles szőlőtermelőtől kezdve a néhány hektáros családi gazdaságokon át a legnagyobb, több tízezer hektoliter bort előállító felvásárló üzemekig – közösségben gondolkodik és szóba állnak egymással, különösen baj idején. A szőlőfelvásárlóknak ebben a helyzetben különösen fontos feladata, hogy partnereikkel, a szőlőtermelőkkel, valamint a hegyközségek és a borvidékek képviselőivel is szót értsenek. A szőlőtermelőknek pedig meg kell érteniük, hogy a kellő időben megkötött termékértékesítési szerződés jelenti számukra a legnagyobb biztonságot és nem érdemes azt a kockázatot vállalniuk, hogy a termésüknek csak a szüret idején keresnek vevőt.

Frittmann Jánosnak, a Kunsági borvidék elnökének tájékoztatása szerint a kunsági gazdák kb. 2900 hektárra adtak be zöldszüreti igényt, de csak mintegy 1900 hektárról szedték le a fürtöket. Azaz 1000 hektár tulajdonosai abban bíznak, hogy megfelelő ára lesz a szőlőnek.

A szüret kezdete az utóbbi években egyre korábbi időpontban köszönt be. Így volt ez az idén is. A fürtök betakarítása a korai érésű fajtákkal, mint amilyen Néró és a Csabagyöngye indult, s a Budapest Borfesztiválon – szeptember elején – a pincészetek már az első primőr tételekkel is megjelentek, Márton-napkor pedig már a közepes érésű fajták primőr tételeit is lehet kóstolni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza