2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Diverzitás és erózióvédelem – sorköztakarás a szőlőben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Donkó Ádám és Dr. Drexler Dóra, ÖMKi, 2019/10/12

Az eredményes és fenntartható mezőgazdasághoz megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a talajélettel, a talaj szerkezetével, tápanyagszintjével, humusztartalmával.

Ez különösképpen igaz az ökológiai termesztésben, de örvendetes módon integrált termelők esetén is egyre inkább megfigyelhető a szemléletváltás, miszerint a talajra nem pusztán termesztő­közegként tekintünk, hanem a természet élettel teli részeként, amelynek megóvása, élővilágának fenntartása intenzív kertészeti kultúrák, így például a szőlőtermesztés esetén is szükséges.

Az elmúlt évtizedekben a legtöbb helyen még a maradéktalanul gyommentesen tartott, „tiszta” szőlőültetvény volt jellemző hazánkban. Manapság azonban, úgy a hazai, mint a külhoni szőlőültetvényekben, mind gyakrabban találkozhatunk „zöldített” sorközökkel. Ebben a cikkben azt szeretnénk körüljárni, hogy talajtakarás alkalmazása esetén milyen lehetőségek állnak a szőlész rendelkezésére, melyek az egyes módszerek előnyei és hátrányai, mire érdemes odafigyelni alkalmazásukkor.

Talajtakarás növényi mulccsal

Előnyei: Javul a talaj vízháztartása, s növekszik a termésmennyiség. Kitűnő gyomszabályozó hatású, megakadályozza az eróziót, csökken a talaj hőingadozása. Takaróanyagként számos természetes „hulladék” hasznosítható.

Hátrányai: Tűzveszélyes, s fokozódhat a dolgozók és gépek csúszásveszélye. Fennáll egyes tarackos gyomok és rágcsálók betelepülésének veszélye. A mulcs lebomlása során pentozánhatással számolhatunk 2-3 év elteltével, beszerzési, kijuttatási költségek, nehézségek is felmerülhetnek.

Időszakos takarónövényzet

Előnyei: Csapadékban szegényebb területeken, kedvezőtlen évjáratokban is jól alkalmazható. Erre a célra alkalmasak például a gabonafélék, akár egyéves pillangós fajjal/fajokkal (például vetési bükköny) kiegészítve. Az időszakos talajtakaróknak nyár folyamán lekaszálva megszűnik a vízfelvétele, gyökérzete azonban rögzíti a talajt, fékezve ezzel az eróziót. A vetőmagot takarmányként megvásárolva olcsó, megbízható módszer.

Hátrányok: Minden évben el kell vetni a vetőmagot (talajbolygatás). Nem fokozza érdemben az ültetvény természeti értékét, s nem tartalmaz látványos, virágzó fajokat – szemben egy fajgazdag állománnyal.

Helyi növényzet meghagyása a sorközben

Előnyei: Nem szükséges vetés, magától kialakul, kaszálással, mulcsozással művelhető.

Hátrányai: Sikeressége nagyban függ a terület környezetének növényflórájától, a talaj gyommagkészletétől. Invazív gyomok megjelenése esetén nem alkalmazható a technológia, s fűfélék elterjedésével a szőlőre nézve kedvezőtlen talajtakaró állomány alakulhat ki.

Fűfélék vetése

Előnyei: Jó erózióvédő hatású, s a gépek közlekedését elősegíti.

Hátrányai: Kevésbé engedi át a vizet, sűrű, nemezszerű gyökérzetet fejleszt, így könnyebben alakul ki talajtömörödés. Kaszálással, mulcsozással tartható csak karban, feltörése után a felülete kedvezőtlen a dolgozók és traktorok közlekedése szempontjából, elmunkálása sok energiát igényel. Minden kaszálás/mulcsozás után az állomány víz- és tápanyagfelvétele megnő. Kevésbé oldja az ültetvény monokultúra jellegét és nem tartalmaz látványos, virágzó fajokat. Kedvezőtlenül hathat a borok aroma-összetételére, csökkenhet a must nitrogéntartalmú vegyületeinek mennyisége. A kereskedelmi forgalomban kapható fűmagkeverékek nagy része hazánkban csak öntözött sportgyepek kialakítására alkalmas.

Fajgazdag sorköztakaró vetése

Előnyei: Védi a talajt az erózió ellen, óvja a talajszerkezetet, megakadályozza a tápanyagok kimosódását. Fokozza a talaj humusztartalmát, élénkíti a talajéletet, javul a talaj vízháztartása, s bármilyen időben könnyen átjárható a terület, alacsonyabb a taposási kár. A pillangósok megkötik a légköri nitrogént, amely felvehető a szőlő számára. Lehengerelhető, nem szükséges kaszálás/mulcsozás (legfeljebb csak maghozás után, minden esetben 10-15 cm magas tarlót hagyva). Kedvező esztétikai hatást nyújt, növeli az ültetvény biológiai sokféleségét.

Hátrányai: A nem megfelelően megválasztott és alkalmazott keverék víz- és tápanyagbeli konkurenciát jelenthet a szőlőnek; negatívan hathat a termés mennyiségére és minőségére. A vetőmag beszerzése és a vetés többletköltségekkel jár.

A fajgazdag sorköztakarásról bővebben

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) partnerintézményeivel 2012 tavaszától hét éven keresztül vizsgált magkeverékeket részvételi on-farm kutatási hálózatában, a hazai szőlészetek adottságaihoz leginkább alkalmazkodó honos, évelő fajokból álló sorköztakarási technológia kialakítása érdekében. A kísérlet az ország hét borvidékén, több mint húsz szőlészetben valósult meg, eredményei így reprezentatívnak tekinthetők több termesztő körzetre vonatkozóan.

Termesztési és természetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe véve, a hazai szőlőtermesztők számára ideális keverék (1) a térségben honos, (2) alacsony termetű, (3) jó talajtakaró képességű, (4) lehetőleg évelő, (5) a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, (6) szárazságtűrő és (7) különböző gyökeresedési típusú, illetve gyökérmélységű gyepi fajokból áll.

A kutatás részletes összefoglalója letölthető a www.biokutatas.hu oldalról, melyben igyekeztünk összeszedni minden elméleti és gyakorlati tapasztalatot, melyet a vizsgálat évei során megszereztünk, és a szőlészetek számára hasznos lehet a mindennapi munkában. 2018 őszétől pedig már elérhető az ÖMKi Élő Sorköz magkeverék is, melynek összeállítása a kutatási eredményeken alapszik.

Az ÖMKi Élő Sorköz magkeverék honos, évelő növényfajokat tartalmaz (komlós lucerna, szarvaskerep, fehér here, lándzsás útifű, tarka koronafürt, vadmurok), melyek jól illeszkednek a szőlőtermesztés sajátosságaihoz és több évig fennmaradnak a sorközben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza