2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Diverzitás és erózióvédelem – sorköztakarás a szőlőben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Donkó Ádám és Dr. Drexler Dóra, ÖMKi, 2019/10/12

Az eredményes és fenntartható mezőgazdasághoz megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a talajélettel, a talaj szerkezetével, tápanyagszintjével, humusztartalmával.

Ez különösképpen igaz az ökológiai termesztésben, de örvendetes módon integrált termelők esetén is egyre inkább megfigyelhető a szemléletváltás, miszerint a talajra nem pusztán termesztő­közegként tekintünk, hanem a természet élettel teli részeként, amelynek megóvása, élővilágának fenntartása intenzív kertészeti kultúrák, így például a szőlőtermesztés esetén is szükséges.

Az elmúlt évtizedekben a legtöbb helyen még a maradéktalanul gyommentesen tartott, „tiszta” szőlőültetvény volt jellemző hazánkban. Manapság azonban, úgy a hazai, mint a külhoni szőlőültetvényekben, mind gyakrabban találkozhatunk „zöldített” sorközökkel. Ebben a cikkben azt szeretnénk körüljárni, hogy talajtakarás alkalmazása esetén milyen lehetőségek állnak a szőlész rendelkezésére, melyek az egyes módszerek előnyei és hátrányai, mire érdemes odafigyelni alkalmazásukkor.

Talajtakarás növényi mulccsal

Előnyei: Javul a talaj vízháztartása, s növekszik a termésmennyiség. Kitűnő gyomszabályozó hatású, megakadályozza az eróziót, csökken a talaj hőingadozása. Takaróanyagként számos természetes „hulladék” hasznosítható.

Hátrányai: Tűzveszélyes, s fokozódhat a dolgozók és gépek csúszásveszélye. Fennáll egyes tarackos gyomok és rágcsálók betelepülésének veszélye. A mulcs lebomlása során pentozánhatással számolhatunk 2-3 év elteltével, beszerzési, kijuttatási költségek, nehézségek is felmerülhetnek.

Időszakos takarónövényzet

Előnyei: Csapadékban szegényebb területeken, kedvezőtlen évjáratokban is jól alkalmazható. Erre a célra alkalmasak például a gabonafélék, akár egyéves pillangós fajjal/fajokkal (például vetési bükköny) kiegészítve. Az időszakos talajtakaróknak nyár folyamán lekaszálva megszűnik a vízfelvétele, gyökérzete azonban rögzíti a talajt, fékezve ezzel az eróziót. A vetőmagot takarmányként megvásárolva olcsó, megbízható módszer.

Hátrányok: Minden évben el kell vetni a vetőmagot (talajbolygatás). Nem fokozza érdemben az ültetvény természeti értékét, s nem tartalmaz látványos, virágzó fajokat – szemben egy fajgazdag állománnyal.

Helyi növényzet meghagyása a sorközben

Előnyei: Nem szükséges vetés, magától kialakul, kaszálással, mulcsozással művelhető.

Hátrányai: Sikeressége nagyban függ a terület környezetének növényflórájától, a talaj gyommagkészletétől. Invazív gyomok megjelenése esetén nem alkalmazható a technológia, s fűfélék elterjedésével a szőlőre nézve kedvezőtlen talajtakaró állomány alakulhat ki.

Fűfélék vetése

Előnyei: Jó erózióvédő hatású, s a gépek közlekedését elősegíti.

Hátrányai: Kevésbé engedi át a vizet, sűrű, nemezszerű gyökérzetet fejleszt, így könnyebben alakul ki talajtömörödés. Kaszálással, mulcsozással tartható csak karban, feltörése után a felülete kedvezőtlen a dolgozók és traktorok közlekedése szempontjából, elmunkálása sok energiát igényel. Minden kaszálás/mulcsozás után az állomány víz- és tápanyagfelvétele megnő. Kevésbé oldja az ültetvény monokultúra jellegét és nem tartalmaz látványos, virágzó fajokat. Kedvezőtlenül hathat a borok aroma-összetételére, csökkenhet a must nitrogéntartalmú vegyületeinek mennyisége. A kereskedelmi forgalomban kapható fűmagkeverékek nagy része hazánkban csak öntözött sportgyepek kialakítására alkalmas.

Fajgazdag sorköztakaró vetése

Előnyei: Védi a talajt az erózió ellen, óvja a talajszerkezetet, megakadályozza a tápanyagok kimosódását. Fokozza a talaj humusztartalmát, élénkíti a talajéletet, javul a talaj vízháztartása, s bármilyen időben könnyen átjárható a terület, alacsonyabb a taposási kár. A pillangósok megkötik a légköri nitrogént, amely felvehető a szőlő számára. Lehengerelhető, nem szükséges kaszálás/mulcsozás (legfeljebb csak maghozás után, minden esetben 10-15 cm magas tarlót hagyva). Kedvező esztétikai hatást nyújt, növeli az ültetvény biológiai sokféleségét.

Hátrányai: A nem megfelelően megválasztott és alkalmazott keverék víz- és tápanyagbeli konkurenciát jelenthet a szőlőnek; negatívan hathat a termés mennyiségére és minőségére. A vetőmag beszerzése és a vetés többletköltségekkel jár.

A fajgazdag sorköztakarásról bővebben

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) partnerintézményeivel 2012 tavaszától hét éven keresztül vizsgált magkeverékeket részvételi on-farm kutatási hálózatában, a hazai szőlészetek adottságaihoz leginkább alkalmazkodó honos, évelő fajokból álló sorköztakarási technológia kialakítása érdekében. A kísérlet az ország hét borvidékén, több mint húsz szőlészetben valósult meg, eredményei így reprezentatívnak tekinthetők több termesztő körzetre vonatkozóan.

Termesztési és természetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe véve, a hazai szőlőtermesztők számára ideális keverék (1) a térségben honos, (2) alacsony termetű, (3) jó talajtakaró képességű, (4) lehetőleg évelő, (5) a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, (6) szárazságtűrő és (7) különböző gyökeresedési típusú, illetve gyökérmélységű gyepi fajokból áll.

A kutatás részletes összefoglalója letölthető a www.biokutatas.hu oldalról, melyben igyekeztünk összeszedni minden elméleti és gyakorlati tapasztalatot, melyet a vizsgálat évei során megszereztünk, és a szőlészetek számára hasznos lehet a mindennapi munkában. 2018 őszétől pedig már elérhető az ÖMKi Élő Sorköz magkeverék is, melynek összeállítása a kutatási eredményeken alapszik.

Az ÖMKi Élő Sorköz magkeverék honos, évelő növényfajokat tartalmaz (komlós lucerna, szarvaskerep, fehér here, lándzsás útifű, tarka koronafürt, vadmurok), melyek jól illeszkednek a szőlőtermesztés sajátosságaihoz és több évig fennmaradnak a sorközben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza