2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Diverzitás és erózióvédelem – sorköztakarás a szőlőben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Donkó Ádám és Dr. Drexler Dóra, ÖMKi, 2019/10/12

Az eredményes és fenntartható mezőgazdasághoz megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a talajélettel, a talaj szerkezetével, tápanyagszintjével, humusztartalmával.

Ez különösképpen igaz az ökológiai termesztésben, de örvendetes módon integrált termelők esetén is egyre inkább megfigyelhető a szemléletváltás, miszerint a talajra nem pusztán termesztő­közegként tekintünk, hanem a természet élettel teli részeként, amelynek megóvása, élővilágának fenntartása intenzív kertészeti kultúrák, így például a szőlőtermesztés esetén is szükséges.

Az elmúlt évtizedekben a legtöbb helyen még a maradéktalanul gyommentesen tartott, „tiszta” szőlőültetvény volt jellemző hazánkban. Manapság azonban, úgy a hazai, mint a külhoni szőlőültetvényekben, mind gyakrabban találkozhatunk „zöldített” sorközökkel. Ebben a cikkben azt szeretnénk körüljárni, hogy talajtakarás alkalmazása esetén milyen lehetőségek állnak a szőlész rendelkezésére, melyek az egyes módszerek előnyei és hátrányai, mire érdemes odafigyelni alkalmazásukkor.

Talajtakarás növényi mulccsal

Előnyei: Javul a talaj vízháztartása, s növekszik a termésmennyiség. Kitűnő gyomszabályozó hatású, megakadályozza az eróziót, csökken a talaj hőingadozása. Takaróanyagként számos természetes „hulladék” hasznosítható.

Hátrányai: Tűzveszélyes, s fokozódhat a dolgozók és gépek csúszásveszélye. Fennáll egyes tarackos gyomok és rágcsálók betelepülésének veszélye. A mulcs lebomlása során pentozánhatással számolhatunk 2-3 év elteltével, beszerzési, kijuttatási költségek, nehézségek is felmerülhetnek.

Időszakos takarónövényzet

Előnyei: Csapadékban szegényebb területeken, kedvezőtlen évjáratokban is jól alkalmazható. Erre a célra alkalmasak például a gabonafélék, akár egyéves pillangós fajjal/fajokkal (például vetési bükköny) kiegészítve. Az időszakos talajtakaróknak nyár folyamán lekaszálva megszűnik a vízfelvétele, gyökérzete azonban rögzíti a talajt, fékezve ezzel az eróziót. A vetőmagot takarmányként megvásárolva olcsó, megbízható módszer.

Hátrányok: Minden évben el kell vetni a vetőmagot (talajbolygatás). Nem fokozza érdemben az ültetvény természeti értékét, s nem tartalmaz látványos, virágzó fajokat – szemben egy fajgazdag állománnyal.

Helyi növényzet meghagyása a sorközben

Előnyei: Nem szükséges vetés, magától kialakul, kaszálással, mulcsozással művelhető.

Hátrányai: Sikeressége nagyban függ a terület környezetének növényflórájától, a talaj gyommagkészletétől. Invazív gyomok megjelenése esetén nem alkalmazható a technológia, s fűfélék elterjedésével a szőlőre nézve kedvezőtlen talajtakaró állomány alakulhat ki.

Fűfélék vetése

Előnyei: Jó erózióvédő hatású, s a gépek közlekedését elősegíti.

Hátrányai: Kevésbé engedi át a vizet, sűrű, nemezszerű gyökérzetet fejleszt, így könnyebben alakul ki talajtömörödés. Kaszálással, mulcsozással tartható csak karban, feltörése után a felülete kedvezőtlen a dolgozók és traktorok közlekedése szempontjából, elmunkálása sok energiát igényel. Minden kaszálás/mulcsozás után az állomány víz- és tápanyagfelvétele megnő. Kevésbé oldja az ültetvény monokultúra jellegét és nem tartalmaz látványos, virágzó fajokat. Kedvezőtlenül hathat a borok aroma-összetételére, csökkenhet a must nitrogéntartalmú vegyületeinek mennyisége. A kereskedelmi forgalomban kapható fűmagkeverékek nagy része hazánkban csak öntözött sportgyepek kialakítására alkalmas.

Fajgazdag sorköztakaró vetése

Előnyei: Védi a talajt az erózió ellen, óvja a talajszerkezetet, megakadályozza a tápanyagok kimosódását. Fokozza a talaj humusztartalmát, élénkíti a talajéletet, javul a talaj vízháztartása, s bármilyen időben könnyen átjárható a terület, alacsonyabb a taposási kár. A pillangósok megkötik a légköri nitrogént, amely felvehető a szőlő számára. Lehengerelhető, nem szükséges kaszálás/mulcsozás (legfeljebb csak maghozás után, minden esetben 10-15 cm magas tarlót hagyva). Kedvező esztétikai hatást nyújt, növeli az ültetvény biológiai sokféleségét.

Hátrányai: A nem megfelelően megválasztott és alkalmazott keverék víz- és tápanyagbeli konkurenciát jelenthet a szőlőnek; negatívan hathat a termés mennyiségére és minőségére. A vetőmag beszerzése és a vetés többletköltségekkel jár.

A fajgazdag sorköztakarásról bővebben

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) partnerintézményeivel 2012 tavaszától hét éven keresztül vizsgált magkeverékeket részvételi on-farm kutatási hálózatában, a hazai szőlészetek adottságaihoz leginkább alkalmazkodó honos, évelő fajokból álló sorköztakarási technológia kialakítása érdekében. A kísérlet az ország hét borvidékén, több mint húsz szőlészetben valósult meg, eredményei így reprezentatívnak tekinthetők több termesztő körzetre vonatkozóan.

Termesztési és természetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe véve, a hazai szőlőtermesztők számára ideális keverék (1) a térségben honos, (2) alacsony termetű, (3) jó talajtakaró képességű, (4) lehetőleg évelő, (5) a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, (6) szárazságtűrő és (7) különböző gyökeresedési típusú, illetve gyökérmélységű gyepi fajokból áll.

A kutatás részletes összefoglalója letölthető a www.biokutatas.hu oldalról, melyben igyekeztünk összeszedni minden elméleti és gyakorlati tapasztalatot, melyet a vizsgálat évei során megszereztünk, és a szőlészetek számára hasznos lehet a mindennapi munkában. 2018 őszétől pedig már elérhető az ÖMKi Élő Sorköz magkeverék is, melynek összeállítása a kutatási eredményeken alapszik.

Az ÖMKi Élő Sorköz magkeverék honos, évelő növényfajokat tartalmaz (komlós lucerna, szarvaskerep, fehér here, lándzsás útifű, tarka koronafürt, vadmurok), melyek jól illeszkednek a szőlőtermesztés sajátosságaihoz és több évig fennmaradnak a sorközben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza