Az innováció, a hatékonyság és az agrárpálya népszerűsítése jegyében

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2019/10/16

Ondré Péter,
ügyvezető

– Az OMÉK az agrárium mérföldköve. A rendezvényen a legszebb, legjobb eredményeikkel rukkolnak elő a kiállítók. Az utóbbi évtizedben kétévenként rendezik meg az OMÉK-ot, ami jelzi, hogy az agráriumban is felgyorsult az élet. A múlt tehát kötelez, de ebben az esetben mire?

– Az OMÉK a magyar vidék, a mezőgazdaság és a rá épülő élelmiszeripar bemutatkozása az ország fővárosában. Az első országos mezőgazdasági kiállítást még az 1830-as években, gróf Széchenyi István kezdeményezésére szervezték meg, s azóta sem szakadt meg ez a folyamat. Fontos, hogy Budapesten, a megújult Vásárvárosban meg tudjuk mutatni, hogy milyen erős gazdasági lábakon áll az ország éléskamrája, melyek a vidék értékei, megőrzendő hagyományai. Idén sincs ez másként, a 79. OMÉK a magyar mezőgazdaság ünnepe. Nem egy profitorientált esemény, nem nyereségorientált szakmai vásár, hanem olyan agrár-promóciós rendezvény, amelynek az a küldetése, hogy a Hungexpo területén négy napon át a kiállítókkal közösen elmondjuk, megmutassuk, hogy két év alatt hova jutottunk.

– Felgyorsult a világ fejlődése, így a magyar agráriumé is. Gondolom, lesznek újdonságok…

– Van mire büszkének lenni. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az elmúlt évben tovább bővült, tovább fejlődött. Bár az ágazatok az utóbbi időszakban jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, ugyanakkor a termelési eredmények jók, ezt külkereskedelmi mérlegünk egyenlege is igazolja. Biztatóak a tendenciák. Az idei eseményen fókuszba kerül az innováció, a professzionalitás, a nemzetköziség és az élelmiszeripar, középpontban a jó minőségű, egészséges, fenntartható, GMO-mentes élelmiszerekkel. A korábbi évekhez képest újszerűbb eseményt kapnak a látogatók, a kor kihívásaira reflektáló szakmai programokkal, az agrár- és élelmiszer-gazdaság legújabb kihívásainak válaszait taglaló kerek-asztal beszélgetésekkel. Hangsúlyosan jelenik meg az élelmiszer- és agrárdigitalizáció, valamint az agrárpálya értékeinek, vonzó oldalának felmutatása a fiatalok felé. A kiállítást a korábbiaktól eltérően négy napra koncentráljuk, ugyanakkor számos tekintetben eseménydúsabb rendezvényre lehet számítani, esténként a közönség szórakoztatásáról koncertek, ismert előadók gondoskodnak.

– Egy OMÉK megszervezése óriási feladat…

– Valóban, de hadd tekintsek egy kicsit vissza. Egy kiállítás megtervezésénél elsőként azt kell megnéznünk, hogy milyen szakpolitikai okok, célok a szervezés mozgatórugói. Ha megnézzük, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar belföldi előállított értékhez való hozzájárulása milyen, jól látható kihívás élelmiszer-ellátásunkban a feldolgozottsági szint emelése. A nyers- és alapanyagexport irányából a magas feldolgozottságú, kész élelmiszerek irányába kell eltolódnunk, mert a hozzáadott érték tőkefelhalmozást jelent az ágazatnak, miközben munkahelyeket is teremt. Magyarország agrárország, amely a jelenlegi élelemellátási szintnél akár 50 százalékkal magasabbat is elérhetne, ha ebbe az irányba haladnánk. Napjainkban hazánkban az élelmiszeripar adja a nemzeti össztermékhez az agrárium összes teljesítményének felét, míg Németországban 2,1 szeres ez a szorzó az élelmiszeripar javára.

– A következő évek kihívása tehát az, hogy ezt a szorzónkat tovább növeljük?

– Erre a nagy szakmai kihívásra rímel az idei OMÉK, ugyanis határozott célunk, hogy kiállításunk rányissa a szemünket a fejlett hazai élelmiszeripar értékeire. Fontos hozadéka volt a szervezésnek az, hogy az állattenyésztési szakmai programot és a mezőgazdasági gépészeti szakmai programot vidéki társrendezvényeken valósítottuk meg. Nagy sikerrel zajlott a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Az OMÉK nagyállat-bemutatója a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon volt látható, Hódmezővásárhelyen. Szeptember 5-én nyitottuk meg a Bábolnai Gazdanapokat, ahol az agrárgépészeti szakma kapott kiemelt szerepet. Ez azt jelenti, hogy bizonyos szakmai elemektől mentesítettük az OMÉK-ot, és a felszabadult helyeket az élelmiszeripar foglalhatta el. Természetesen lesz az OMÉK-on is közönségcsalogató agrárgépészeti bemutató, de a gépbemutatón a képzési lehetőségekkel is megismerkedhetnek a látogatók, mert kulcskérdés a fiatalok eredményes bevonzása az ágazatba. Az állattenyésztést a B pavilonban az állattartás megújult, modern világának bemutatásával kapcsoljuk össze, hogy a nagyközönség és a fiatalok is látva lássák, hogy ez már nem a „régi idők focija”. Más a csapat is, hiszen ma már a virtuális térben és a statisztikai elemzésekben is profinak kell lenni ahhoz, hogy az állattenyésztésben hosszabb távon fenntartható legyen a siker.

– Minden OMÉK-nak van egy szlogenje…

– A hagyományos szlogen, „A magyar föld legjava” megmaradt. A 79. OMÉK azonban, ahogy hirdetéseink is jelzik, a fejlődés hagyományát, sorsszerűségét tárja majd elénk. A digitalizáció, a precíziós gazdálkodás a kor kihívása, melyben számos felmutatható eredményünk van, a legújabb technológia alkalmazása, az innováció azonban IT-területen jártas, újabb és újabb szakmai tudásanyagokkal bíró szakembereket követel. Mivel fejlődésünket gátló, égető munkaerőhiánnyal küzdenek az ágazatok, ezért az OMÉK-ra kilátogató embereknek a modern technológiai vívmányok, lehetőségek tárházát mutatjuk be. A fiatalok pályaválasztásuk során a fizetések mellett nézik egy szakma „trendiségét”, de már azt is, hogy az hogyan hat ki az egészséges életmódra, illetve a fenntartható, megőrzendő környezetre. Mérlegelik a kényelmi viszonyokat és azt, hogy a munkavégzés során milyen ökológiai terhet, úgymond lábnyomot hagynak maguk után. Ezer olyan új szempont alapján döntenek, amelyre az internet, a social média, a kortárshatás és a celebek világa irányítja rá a figyelmüket. Ezért fel kell számolnunk azokat a poros sztereotípiákat, amelyek a mezőgazdaságról régi vízióként élnek még az emberekben. A legmodernebb eszközöket, drónokat, GPS-vezérlésű gépeket, fejőgépet, a precíziós gazdálkodás teljes eszköztárát felvonultatjuk, mert így a fiatalok is láthatják, hogy a mezőgazdaság már rég nem a gumicsizmás időszakát éli.

– Milyen szakmai programokkal várják az érdeklődőket?

– Szakmai programjaink nemcsak az eredményekkel, hanem az új kihívásokkal is foglalkoznak. Megjelenik az élelmiszeripar digitalizációja, s abban a fiatalítás és a munkaerőhiány kérdése, megjelenik a klímaváltozás és a környezeti szempontból fenntartható agrárium kérdése, az állattenyésztés mind állat-egészségügyi, mind állatjóléti, piaci kihívásai kapcsán. De nem marad el az öntözésfejlesztés, a környezetkímélő gazdálkodás kérdése sem. A szakmai programokba az agrártárca, a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet és a NÉBIH szakemberei is bekapcsolódnak. Szívügyem a fiatalítás, a generációváltás kérdése, ezért az AMC szervezésében a Corvinus Agribusinessel rendezünk egy közös konferenciát, amely a pályaválasztás előtt álló fiatalokat szólítja meg. Idén októberben, novemberben, a tavalyi online élőben közvetített, 200 fős országos konferenciánk folytatásaként a szakképzési beiratkozás időszakában s a generációváltás témakörére fókuszálva az ország különböző helyszínein tartunk diákkonferenciákat.

– Mi a tapasztalatuk, nő-e az érdeklődés az ágazat iránt?

– Előre kell néznünk, mert arra akarunk haladni. Tavaly száz alá csökkent az agrármérnöki képzésre beiratkozó hallgatók száma. Az ágazat népszerűségi indexe így nem maradhat. A szakma jövedelmezőségi szintje vonzóvá lett. A bérek kúsznak felfelé, így már nem a jó és a rossz megélhetés közül kell választania annak, aki az agrárium felé tekintget. Napjainkra az anyagiakon túl sorsdöntő kérdéssé váltak a másodlagos ösztönzők, ezért beszélnünk kell arról, hogy megváltozott a mezőgazdaság. Nincs annál fontosabb dolog és szebb küldetés, mint a világ és az ország népességének élelemmel való ellátása. Nem véletlen, hogy a WHO az élelmiszer-termelést és az édesvíz-tartalékokat tekinti stratégiai fontosságúnak. Az ágazatban kimagasló önmegvalósítási lehetőségek vannak. Gondolok itt az egészséges életmód fejlesztésében, a környezeti fenntarthatóságban, GMO-mentességben, öko-, biotermesztésben, a „mentes” ételek előállításában meglévő lehetőségekre, melyeknek csak a tenni akarás és a képzelőerőnk szab gátakat.

– Sok jó példa van. Idén hány kiállítóra számítanak?

– Az élelmiszeripar túlsúlya nőtt, az A pavilonban minden jelentős élelmiszeripari cég jelen lesz. Összességében 500–600 kiállítóra számítunk. A G pavilonban továbbra is a kistermelők, családi gazdaságok mutatkoznak be, akik minőségi magyar élelmiszert állítanak elő az egész Kárpát-medencében, kiváló minőségben, nemzetünkhöz hű ötletgazdaságban.

– Marokkó lesz a vendég ország az idei OMÉK-on. Miért?

– Marokkó mezőgazdasága az utóbbi években dinamikusan fejlődött. Idén egy rohamtempóban fejlődő ország agrár- és élelmiszer-gazdaságát ismerhetik meg a látogatók. Marokkó az afrikai országokkal fenntartott magyar kapcsolatok sarokkövének is tekinthető, különösen a mezőgazdasági termelés, a kutatás és az oktatás területén fennálló, megbecsült helyzeténél fogva. Az agrár-külkereskedelem kiemelt területe a két ország közötti kétoldalú együttműködésnek, és ez remélhetőleg csak fokozódik a vásári jelenlét által. Nemrégiben Karima Kabbaj, a Marokkói Királyság magyarországi nagykövete Marokkó 2008-ban elindított Zöld Stratégiája kapcsán azt mondta: hazájában a mezőgazdaság az egyik legnagyobb munkahely-szolgáltató lett, és 10 év alatt 7,3 százalékról 17,3 százalékra nőtt az ágazat kibocsátása. Csodát fog látni, aki az OMÉK-ra kilátogat, mert a magas szintű élelmiszeripari tevékenység Afrikában is jelen van.

– Milyen kulturális programokra számíthatunk?

– A közönségnek szóló programok szervezésénél is a fiatalabb korosztályt céloztuk meg. Rengeteg fellépő lesz, a magyar sztárvilág krémjét vonultatjuk fel, hiszen az esti nagykoncerteken Magyarország legnépszerűbb előadói lépnek fel. Az OMÉK nagyszínpadán a nyitónapon, 2019. szeptember 26-án a Csík Zenekar szórakoztatja majd a nagyérdeműt. Másnap a Retro Rádió DJ Partyján DJ Dominique gondoskodik a jó hangulatról. Szombaton Magyarország egyik legnépszerűbb előadója, Király Viktor ad önálló koncertet, míg szeptember 29-én a Magna Cum Laude zárja majd egy fergeteges bulival az OMÉK-ot. A 79. OMÉK a gasztronómia szerelmeseinek is új kalandokat kínál. A vásár történetében először alakítunk ki Gasztro Passzázst, a pavilonokat összekötő gyalogúton minőségi étel- és italkínálattal, igényes kültéri bútorokkal, jazz piknik hangulattal.

– Végezetül tekintsünk túl az OMÉK-on. Hogyan zárul az éves marketingtevékenységük?

– Folyamatos a jelenlétünk a médiában, a különböző online felületeken. Almafogyasztást ösztönző kampányunk az OMÉK-on túlnyúlik, az OMÉK alatt kint leszünk a Polagrán is, és október elején Kölnben, az Anugán 40 magyar cég mutatkozik be a világ legnagyobb élelmiszer-bemutatóján. Decemberben pedig folytatódik a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampányunk vidéken és a fővárosban. Mindemellett további hazai és külföldi programoknak is eleget kell tennünk, nincs tehát megállásra, lazításra idő.

Pavilonok és jegyárak

A pavilon: Agrárminisztérium szervezeti egységei és háttérintézményei, partnerország Marokkó, nemzetközi partnerek, mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások és szakmai szervezetek.
B pavilon: Állattartó és állatbemutató programok.
D pavilon: Kertészeti kiállítás és bemutatók, növénytermesztési technológiák.
F pavilon: Ünnepélyes megnyitó, szakmai programok, konferenciák, nagyszínpadi műsorok és koncertek, interaktív programok.
G pavilon: Kárpát-medence kincsei és kistermelők, gyermekszínpad és játszótér, interaktív élménygazdaság.
Gasztro Passzázs: Élelmiszer és vendéglátás.
Őshonos udvar: Őshonos állatbemutató és eszközkiállítás.
Szabad tér: Mezőgazdasági gépkiállítás, mezőgazdasági gépek és felszerelések.
Jegyárak
Normál napi jegy: helyszínen 1200 Ft (online elővétellel 1000 Ft).
Diákjegy (14 év felett, diákigazolvánnyal) / Nyugdíjas jegy: 500 Ft.
Családi jegy: (minimum 1 felnőtt + minimum egy 18 év alatti gyermek, szombat és vasárnap érvényes) 1000 Ft.
A belépés ingyenes: 14 év alatti gyermekeknek, diákcsoportoknak (10 fő felett) + 1 fő kísérőnek előregisztrációval.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai