2026. 09. 08., kedd
Mária
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tiszta vizet az élelmiszerekbe!

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, 2019/10/19

Ahogy az élő szervezetek tömegének jelentős százaléka víz, ugyanúgy az élelmiszerek is változóan, de nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, vagy használunk azt fel az előállításuk során. Milyen élelmiszerbiztonsági előírások érvényesek az élelmiszeripar vízhasználatra?

1. Mik az élelmiszeriparban felhasználható víz előírás szerinti fizikai, illetve kémiai paraméterei?

Európai Uniós és hazai jogszabályok az élelmiszer-vállalkozások számára előírják, hogy „megfelelő ivóvízellátásnak kell rendelkezésre állnia, amelyet használni kell, ha ez az élelmiszerek szennyeződése megakadályozásának biztosításához szükséges. Az ivóvíz minőségű víz „definiálása” az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzési rendjéről szóló 201/2001.(X. 25.) Korm. rendeletben található. E szerint „A víz akkor felel meg az ivóvíz minőségnek, ha nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, illetve a rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelel. Ezen mellékletekben vannak részletezve a különböző paraméterekre vonatkozó határértékek, illetve parametrikus értékek.

2. Mit tehet az élelmiszer-előállító, hogy megfeleljen az előírásoknak? Hol végeztethet előzetes bevizsgálást?

Az élelmiszer-előállítóknak önellenőrzés során jogszabályban meghatározott gyakorisággal vízvizsgálatokat kell végeztetnie akkreditált laboratóriumban. Mindezek mellett az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek is végeznek hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatokat. Amennyiben a víz minősége nem felel meg az ivóvíz minőség kritériumainak, abban az esetben az élelmiszer-előállítónak gondoskodnia kell haladéktalanul a vízminőség javító intézkedések megtételéről. A víztisztításra, szűrésre számos lehetőség áll rendelkezésre napjainkban. Ilyenek a reverz ozmózis, az aktív szenes szűrés, az oxidáció, a törésponti klórozás. A megfelelő technológia kiválasztása függ a vízminőség eltérését okozó paramétertől.

3. Hogyan ellenőrizi az élelmiszergyártás során felhasznált víz tisztaságát (megfelelősségét) a NÉBIH?

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek mintavételi terv alapján az élelmiszer-vállalkozások által felhasznált ivóvízből mintát vesznek laboratóriumi vizsgálatra. A minták számát és a vizsgált paraméterek körét jogszabály határozza meg. A mintavételi pontokat a legtöbb esetben a felhasználás helyén jelölik ki. Mindezek mellett az élelmiszer-vállalkozások az önellenőrzés során végzett vízvizsgálatok eredményeit megküldik az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza