Élelmiszerbiztonsági Világnap

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: B. Gy., 2019/10/20

A hosszú listában olyan évenként ismétlődő, globális vagy számos országra kiterjedő ünnepek és figyelemfelhívó napok találhatóak, amelyeket különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan és nemzetközi jelentőséggel bírnak.

A világszervezet legutóbb 2018. december 20-án fogadta el azt a javaslatot, amely szerint az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését ez év június 7-re határozták meg. Idén az Agrárminisztérium már meg is ünnepelte ezt a napot, s az ünnepségen Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium felelős a magyar élelmiszerlánc-biztonságért, és az iránt maximálisan elkötelezett szervezetként üdvözli az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését. Az első alkalommal megtartott esemény fő üzenete, hogy az élelmiszerlánc egy felelősségi láncolat is, ugyanis egy biztonságos termék is okozhat megbetegedést, ha nem megfelelően bánunk vele. Éppen ezért ez a terület kiemelt a kormány számára annál is inkább, mert reprezentatív közvélemény-kutatások eredményei immár évek óta rendszeresen azt mutatják, hogy a magyar emberek számára az egészségügy után az élelmiszer-biztonság a második legfontosabb kérdés. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a legfőbb prioritások között kezeljük, gondot fordítsunk folyamatos megóvására, egyúttal fejlesztésére.

Szigorú kontroll: NÉBIH

Az államtitkár ismertette, hogy idehaza az élelmiszerlánc-biztonság területén az egyik legjelentősebb mérföldkő a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2012-es megalakítása volt. Ugyanebben az évben jött létre a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, amely az eltelt időszakban több mint 3600 ellenőrzést végzett. Tevékenység korlátozására 218 esetben került sor, míg a forgalomból kivont terméktételek mennyisége meghaladja a 15 ezer tonnát. Több mint 1280 esetben szabtak ki bírságot, amelynek összértéke több mint 1,6 milliárd forint. Emellett bevezették az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, melynek felhasználásából a NÉBIH többek között folyamatosan fejleszti országos, akkreditált laboratóriumi hálózatát. Ez hozzájárul mind a hatósági, mind a vállalkozások által megrendelt vizsgálatok gyors és precíz elvégzéséhez, ezzel együtt a hatósági rendszer nemzetközi színvonalának megőrzéséhez és további emeléséhez.

Egészséges szemlélettel

Az agártárca államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2013-ban elfogadta az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát. Ebben fogalmazták meg először az élénk közkapcsolati rendszer kialakítását, a nyitott, edukatív és tudatos kommunikáció fontosságát, hiszen az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásában a felkészült vállalkozások és a szigorú, következetes hatóság mellett kulcsszerepe van a tudatos vásárlóknak is. A tudásmegosztás biztosítása érdekében a NÉBIH elsősorban önerőből, részben uniós pályázatokból több mint fél tucat szemléletformáló kampányt folytat jelenleg is.

Az első Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából elkészült egy szemléletformáló videó, mely a kockázatmegelőzés fontosságát hangsúlyozza. A kisfilm emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a kórokozók szabad szemmel nem láthatóak, a tisztának tűnő felületeken is jelen lehetnek, így a helyes higiéniai gyakorlatok betartásával megelőzhető a megbetegedés. Szintén a világnap alkalmából készült a Vásárolj okosan! című kiadvány, melynek fő üzenete, hogy az élelmiszerekkel való első találkozásunkkor, a vásárláskor maguk a vásárlók is sokat tehetnek az élelmiszer-biztonságért. Az Agrárminisztérium és a NÉBIH célja, hogy az élelmiszerlánc minden területén, annak minden szereplője számára biztonságot és ha kell, segítséget nyújtson.

A termelőtől a fogyasztóig

Az emberek, az állatok és a növények egészségének védelme az élelmiszer-termelési folyamat valamennyi szakaszában kulcsfontosságú közegészségügyi és gazdasági prioritás. Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági politikájának kettős célja van: egyfelől az, hogy az uniós polgárok tányérjára egészséges növényekből és állatokból készült biztonságos és tápláló élelmiszerek kerüljenek, másfelől pedig az, hogy az élelmiszeripar – amely az Unió legnagyobb gyártási és foglalkoztatási ágazata – a lehető legkedvezőbb feltételek között működhessen. Az EU politikája az élelmiszer-szennyezés megelőzésével, az élelmiszer-higiénia, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás, a növény- és állategészségügy, valamint az állatjólét elősegítésével igyekszik a fogyasztók egészségét megóvni az agrár-élelmiszeripari lánc teljes hosszán, azaz az élelmiszer-termelési folyamat minden lépésénél, a termelőtől egészen a fogyasztóig.

Az uniós élelmiszer-politika három általános célkitűzése:

• biztonságos és tápláló élelmiszerek és takarmányok biztosítása;
• a növényvédelem, az állategészségügy és az állatjólét magas színvonalának megteremtése;
• megfelelő és átlátható tájékoztatás nyújtása az élelmiszer eredetéről, tartalmáról/címkézéséről és felhasználásáról.

Az egészséges élelmiszerek biztosítása határokon árnyúló kérdés, mivel az elfogyasztott élelmiszerek többsége országhatáron kívülről érkezik. Az Európai Unió egységes piacán az áruk – köztük az élelmiszerek is – szabadon értékesíthetők. Ez a helyzet – ellentétben azzal, amikor az élelmiszer csak az adott ország területén értékesíthető – nemcsak több választási lehetőséget és a kiéleződő versenynek köszönhetően alacsonyabb árakat jelent a fogyasztók számára, hanem azt is, hogy a minőséggel és a biztonsággal kapcsolatos legfontosabb szabályokat Unió-szerte hatályos jogszabályokba kell foglalni. Hiszen ha az egyes országokban minden termékre más-más szabályozás vonatkozna, az nemcsak ellehetetlenítené a szabad kereskedelmet, de egyes országok termelőit is tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatná. Mivel az agrárpolitika egésze uniós hatáskörbe tartozik, az Uniónak módjában áll, hogy a termelőkre vonatkozóan megállapított gazdasági támogatások és szabályok révén befolyásolja a tányérjainkra kerülő élelmiszerek minőségét, és biztonságosságát.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai