Környezettudatosság vagy kényelem?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: SZB, 2019/10/21

– Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy az emberiség hatalmas mennyiségű hulladékot, azon belül is talán soha le nem bomló műanyag hulladékot termel, halmozott fel már eddig is. De vajon minden csomagolóanyag – és most ide értem a csak egyetlen kávét „becsomagoló” műanyag pohárkát is – felesleges és elkerülhető lenne?

– Talán abból érdemes kiindulni, hogy a csomagolásnak, csomagolóanyagoknak öt olyan funkciója van, amelyeket sok-sok éve biztos pontként emlegetünk. Ezek a következők:

1. Az első és talán legfontosabb az élelmiszer-biztonság, ami mindenki számára teljesen érthető: a csomagolás védje a terméket a környezeti hatásoktól. A fogyasztói érdekeknek megfelelően minél hosszabb minőségmegőrzési idő biztosítása meghatározta a csomagolástechnológia fejlesztési irányvonalait, a globalizációból adódóan pedig mára már a világ minden pontjára szállíthatunk termékeket, mely szintén jelentős kihívásokat támasztott a csomagolóipar számára.

2. Bizonyos termékek esetében éppen fordítva, a környezetet kell védeni a termékektől. Ez az élelmiszeripari-, agrártermékekkel kapcsolatban kevéssé érvényes, de gondoljunk csak a tisztítószerekre, különböző vegyszerekre.

3. A szállíthatóság, azaz hogy ezeket a termékeket hosszú távokon is mozgatni, szállítani tudjuk. Itt pedig fontos tényező a gazdaságosság. A csomagolás megfelelő méretezése és kialakítása döntő fontosságú lehet ezen tényező optimális kialakítása során.

4. A rendeletnek megfelelően bizonyos információkat kötelezőn fel kell tüntetni a csomagolásokon. Gondoljunk csak arra, hogy a sok allergiás és intoleranciás reakciókat kiváltani képes összetevő, illetve adalékanyag esetében mennyire fontos és kötelező is, hogy ezek külön kiemelve szerepeljenek a csomagoláson. Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett jelölések meglehetősen szabályozottak, de rendszeresen további szigorítások jelennek meg arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó ténylegesen kellő tájékoztatást kapjon.

5. Az ötödik funkció, ami napjainkban kezd egyre érdekesebbé és újraértelmezendővé válni, ami leginkább kapcsolódik a kérdésünkhöz, az a csomagolások vevőbarát jellege. Mivel minden akkor dől el, amikor ott állunk a boltok polcai előtt, és sok esetben a saját pillanatnyi kényelmünket helyezzük előtérbe a környezettudatossággal szemben. Talán a legegyszerűbb példa a 6-os zsugorcsomagolású ásványvizek esetén a kis hordozófülecske, ami nélkül már el sem tudjuk képzelni, hogy a kocsiba tegyünk egy ilyen csomagot, illetve az instant kávéporok egyedi adagos csomagolása, mely esetében dupla csomagolásról beszélünk.

– Némelyik funkció eléggé ellentmond a többinek…

– Azért a csomagolóanyagokkal kapcsolatos első és talán legfontosabb tényező az élelmiszer-biztonság biztosítása illetve fokozása. A világban folyamatosak az élelmiszerbotrányok, így az élelmiszer-biztonság kérdése középpontba került, egyre jobban beépült a köztudatba, egyre jobban odafigyelnek erre az emberek. Bizonyos termékek esetében az élelmiszer-biztonság alapvető eleme a megfelelő csomagolás. Ezen túlmenően gondoljunk csak arra a kampányra különböző pékáruk esetében, mely azt üzeni, hogy ha olyan terméket akarunk megvenni, amelyet még nem fogott meg, érintett meg senki, akkor előrecsomagolt terméket vegyünk. Ha azonban a környezetvédelemre gondolunk, akkor a két dolog összeütközik: az én termékemhez ne nyúljon senki, mert az úgy biztonságosabb, de ezzel egy plusz csomagolást termelek.

– Az öt funkció közt nem igazán jelenik meg a környezetterhelés, a környezetbarát jelleg.

– Ami azt illeti, a környezetbarát kifejezés helytállóságát is érdemes vizsgálni, hiszen hogyan is lehet egy csomagolás valójában környezetbarát?! Csak szeretnénk, ha így lenne, de a csomagolás bizony sohasem lesz igazán környezetbarát. Környezetbarát talán leginkább az lenne, ha egyáltalán nem használnánk például műanyag csomagolást. Erre vonatkozóan bizonyos üzletláncok indítottak is kampányt, különösen zöldség-gyümölcs termékek esetében, hogy vigyük a mi otthoni zacskónkat, mérjük le az árut külön, és utána helyezzük abba bele, ne pedig az üzletben letéphető és eldobható műanyag zacskókat használjuk. Egyre több felhívás születik erre, és a közösségi médiában is rendkívül sok híresség állt emellé a kampány mellé. Amíg viszont az eldobható zacskó ott lesz a polc mellett, addig mindig lesz is felhasználója, fogyasztása! Az gondolom, hogy a fogyasztók összességét tekintve a megoldás a nem létük és a teljes tiltásuk lehetne, illetve mint a bevásárlózacskók és -táskák esetében, amelyeket olyan jelenetős környezetvédelmi termékdíjjal sújtottak, amely arra sarkallta a fogyasztót, hogy igenis vigye magával inkább a saját textilzsákját.

Mindezek tükrében fontos tehát vizsgálni a vevői magatartást. A vevő, aki a saját kényelmét részesíti előnyben, és ezzel erőteljes elvárást támaszt a gyártócégek, kereskedők felé. Mert az áruházban a polc előtt állva mi az inkább mérlegelendő szempont? Hogy ez az áru környezetbarát vagy a saját kényelmem, elvárásaim? Az esetek jelentős százalékában úgy gondolom, a nagy többség még mindig a saját kényelmét választja. Jó példa erre a McDonald’s-os papírtasak, amit a ’80-as években megpróbáltak, fehérítetlen alapanyagúra cserélni, ami által a vegyszerterhelést tudták csökkenteni. A fogyasztók azonban nem fogadták el, mert úgy érezték, hogy „koszos” tasakot kaptak. Harminc év kellett hozzá, míg a fogyasztók tudata annyira megváltozott, hogy ma már tudják azt, hogy a barna a papír, nem azt jelenti, hogy koszos. Ma már elfogadjuk a barnás, újrahasznosított csomagolópapírokat, de akkor vissza kellett állni a fehérített papírra.

– A helyzet innen nézve némiképp reménytelennek tűnik…

– A környezettudatosság, környezetvédelem fogalmai mellett újabb trend az egészségtudatos fogyasztó megjelenése. Aki már jobban odafigyel, hogy mit vásárol, a közösségi médiában fóruma van, hogy mit fogyasszon, hogyan táplálkozzon, melyek az egészséges élelmiszerek. Ez is egy irányvonal, ami beültethető, de a kényelem, mint alapvető szempont sok fogyasztó számára mindig elsődleges marad.

– Talán nézzük az ismert lehetőségeket: megoldás lehet-e a szelektív hulladékgyűjtés?

– Azt pontosan tudjuk, hogy a fogyasztó nagyon gyorsan el tud fordulni egy terméktől, ha bosszúságot okoz számára, nehezen tudja kibontani, kiönti. Ez volt az oka annak, hogy eltűntek a zacskós tejek, hiszen a zacskóhoz képest a italos kartondoboz csomagolás lényegesen jobb megoldás: a fogyasztó hazaviszi, otthon kibontja és ugyanabban a dobozban tárolja, sőt vissza is tudja zárni. Ráadásul ezek dobozok könnyen újrahasznosíthatók, mert kb. 75%-a papír, persze természetesen ennek alapvető eleme a szelektív hulladékgyűjtő rendszerbe kerülése.

Ahogy tehát a fogyasztókban megjelent az igény a környezetvédelem fontosságára, és ezt halljuk mindenhonnan, erre a lehetőségeihez mérten a csomagolóipar reagál. Emögött nyilván jogi szabályozás is van, feltételezhetően Magyarországon is előremutató változások következnek majd be. Ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés, ami Magyarországon mindenképpen fejlesztésre szorul. Ebben nagyban javítani kellene a fogyasztói tudatosságot. Folyamatosan vannak erre nagyon jó kampányok, hogyan lehetne népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést. Sajnos, ez hiába nagyon jó, mindig ott van mellette a gazdasági érdek, hogy valójában megéri-e.

– Sokan a lebomló csomagolóanyagoktól várják a megoldást. Hol tart ma ezeknek a fejlesztése?

– Ezekre sok jó megoldás, példa létezik már most is, de ez egy érzékeny terület. Még nagyon sok fejlesztés kell ahhoz, hogy ezek valóban, ténylegesen elérjék a céljukat. Amit az interneten is nagyon sokat lehet már látni-hallani az eldobható műanyag poharak, villák, kések esetében, az a PLA. A politejsav (PLA) növényi alapanyagból előállított hőre lágyuló műanyag. Ez mindenféleképpen jó útvonal lehet, de még fejlesztésre szorul. Az ugyanis még mindig nagy kérdőjel, hogy a lebomlás hogyan, mi módon zajlik le, és ezek az anyagok hová kerülnek, milyen körülmények között válnak valóban lebomlóvá. Ha a műanyaggyártáshoz hasonlóan stabilizátorokat is adunk hozzájuk, akkor szabályozni tudjuk, meg is tudjuk akadályozni a lebomlását. Így végül a PLA-ból is bármit lehet gyártani, ami szinte soha nem fog lebomlani! Másrészt pedig, ha egy csomagolóanyag valóban lebomló, akkor egyáltalán nem biztos, hogy alkalmas élelmiszerek hosszabb ideig való tárolására, hiszen akkor idő előtt megindulhat a bomlás, és a migráció sokkal erőteljesebb lesz belőle, mint más csomagolóanyagok esetében.

– Azt lehet olvasni, hogy sokfelé visszatérnek a műanyagok helyett az üvegek használatára.

– Ha lenne tökéletes megoldás, és azt lehetne is a fogyasztók felé egy megfelelő marketingüzenettel közvetíteni, akkor azt már biztos széles körben alkalmaznák. Az üvegnek is vannak előnyei és hátrányai, mint ahogy a műanyagnak is. De ha ma végignézzük a boltok polcait, zömében műanyag flakonokkal találkozunk. Ha visszamennénk a ’70-80-as évekbe, akkor még a gyümölcsleveket is üvegbe csomagolták, és teljesen természetes volt, hogy vittük az üveget visszaváltani. A környezetvédelem szempontjából minden újdonságnál oda kell arra figyelni, hogy valójában hogyan tudtuk azt átültetni a fogyasztó oldalára, mi fog összeállni a fogyasztó fejében, és valójában mikor érik meg arra, hogy azt elfogadja, mert az lesz csak igazán jó megoldás. Az üveg lehet, hogy újra reneszánszát fogja élni, és lehet, hogy egyszer csak eljutunk oda, hogy azt mondom, nem baj, ha vissza kell vinnem, nem baj, hogy nehezebb és macerásabb otthon kezelni… De ha ezt úgy erőltetik a fogyasztóra, hogy a fogyasztói magatartás nincs mögötte, és nem gyűjti szelektíven, nem viszi vissza, akkor viszont az üveg környezetszennyezőbb, mint a műanyag, mert nagyobb környezetterhelő hatással bír.

Az ipar mindig nagyon óvatos és mindig a fogyasztói igényeket próbálja követni. Addig nem fog változtatni, amíg a fogyasztó tudatában nem érik meg a változás igénye. Sokadszor hivatkozom rá, hogy a boltokban olyan termékek vannak, amiket megvesznek a fogyasztók. Ha pedig egyszer elfordulnak valamitől, az olyan hamar el fog tűnni, hogy nem is emlékszünk majd rá, hogy valaha is ott volt. A csomagolás 5 funkciójának az eredője végül is maga a vevő, hiszen ő dönti el, mit vesz meg.

– Csomagolás persze nemcsak a bolti árukon van, hanem például a mezőgazdaságban az inputanyagokon is. Ezekkel mi a helyzet?

– Nagy különbség, hogy ezeknél a marketing fontosságával nem számolunk, hiszen nem a végfogyasztót vesszük figyelembe. Ott az a fő cél az, hogy védjük a terméket és megfelelően szállítható legyen. Például a raklapok esetében a műanyag raklapok riválisként jelentek meg a fa raklapokkal szemben. A fa ugyan környezetbarát, újrahasznosítható, viszont élelmiszer-biztonsági szempontból kevésbé higiénikus. A globalizáció miatt nagyon távoli országokba is szállítunk, nyilván ezeket az árukat megfelelő csomagolással, áruvédelemmel kell ellátni. Nagyon fontos, hogy a csomagolás tartalmazza az áruvédelmi jelzéseket, legyen egészen egyértelmű a szállító számára, hogy milyen védelmet kell biztosítani annak a terméknek. De összességében ezek az egységcsomagolások elenyésző mennyiségűek a fogyasztói csomagolásokhoz képest.
Érdekes tendencia, hogy zöldség-gyümölcsök esetében is megjelentek a fogyasztói kiszerelések – polisztirol tálca lefóliázva –, amelyek pont arra jók, hogy hosszabb minőségmegőrzési időt biztosítsanak a termékeknek. Jó kérdés, hogy erre valójában van-e szükségünk, hiszen ha megfelelően kezeljük, a kimérős termékeinknek is megfelelő védelmet tudunk biztosítani.

– Vannak-e esetleg merőben új irányvonalak a csomagolástechnikában?

– Új fejlesztési irány a lebomló csomagolások mellett az ehető csomagolás. A fogyasztó számára ez igazából nem is csomagolás, hanem egy ehető bevonat, ami tulajdonképpen azt a funkciót tölti be, hogy jelentősen meg tudja hosszabbítani a minőségmegőrzési idejét a terméknek. Jó néhány nappal tovább akár az asztalon is kinn tartható a termék ezzel a bevonattal. Megakadályozza a termék nedvességvesztését és viszonylagosan elzárja a külső hatásoktól, a bevonat pedig ehető. Ez egy új irány, amivel mi itt a tanszéken – személy szerint én is – kísérletezünk, és bízunk benne, hogy egy új lehetőség lesz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai