A cukorrépa kórokozói és kártevői elleni védekezés

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2014/03/10
Címkék: cukorrépa, cukorgyártás, répa gyökérfekély, répa mozaikvírus, répa lisztharmat, répa peronoszpóra, levélfoltosság, pattanóbogár, cserebogár pajorja, herbicid

A cukorrépa vírus és gombabetegségei

Répa-mozaikvírus (Beet mosaic potyvirus)
Gazdanövény: répafélék, herefélék, spenót, gyomnövények (Chenopodium spp. Amaranthus spp.). Mindenütt előfordul, jelentős termés- és cukorveszteséget okoz. A magtermesztésben a magveszteség akár az 50%-ot is elérheti. Védekezés: Megelőző jelleggel, közvetett módszerekkel lehetséges csak. Fontos a répa gyors fejlődésének biztosítása és a jól záródott állomány mielőbbi elérése. A répamagtermesztő területek izolálása (a dugványrépa és iparirépatáblák közti 2000 m távolság). A vírusgazda gyomnövények irtása. Levéltetvek elleni védekezés felszívódó hatóanyagokkal. Rezisztens fajták előállítása.

Répa sárgaság vírus
Gazdanövény: répafélék. Nagyobb kárt okoz, mint a mozaikvírus, de jelentősége napjainkban a levéltetvek elleni védekezés hatékonyságának növekedésével csökken. Gyakran a mozaikvírussal együtt fertőz. Előrejelzés lehetősége: Terjedése a levéltetvek szaporodásának függvénye, melynek az aszályos, meleg időjárás kedvez. Előrejelzésük legmegbízhatóbb módja a szignalizáció növényállomány- vizsgálattal és sárgatálas módszerrel. Védekezés: mint a répa-mozaikvírus esetében

Répa nekrotikus sárgaerűség vírus (rizománia)
Gazdanövény: répafélék, spenót, Amaranthaceae és Chenopodiaceae családba tartozó növények. A vírusok közül a legnagyobb kárt okozza, korai fellépésekor 50–70%-os termésveszteség jelentkezhet, jelentősége a toleráns fajták elterjedésével csökkent. Védekezés: Vetésváltás alkalmazása. A növény számára megfelelő tápanyagellátás biztosítása, talajlazítás, viszonylag korai vetés. A gazdaszervezet gyomnövények irtása, a túlöntözés elkerülése. A köztermesztésben vannak toleráns fajták.

Répa gyökérfekély
Különböző kórokozók okozzák: Phoma betae, Alternaria spp., Rhizoctonia solani, Pythium spp., Fusarium spp. Gazdanövény: közel 100 gazdanövénye van (pl. cukorrépa, cékla, zöldségfélék). Magyarországon mindenhol károsít, de ritkán okoz jelentős kárt. Az utóbbi években egyre nagyobb területeken jelentkezik a nyári gyökérrothadás tünete a répa foltszerű kipusztulását okozva, melyet a Rhizoctonia solani gomba mellett a Macrophomina phaseolina okozhat (utóbbi a napraforgón és a kukoricán is károsít). A legfontosabb fertőzési forrás tehát a talaj és a vetőmag. Védekezés: Agrotechnikai módszerekkel kell elősegíteni a növények gyors kezdeti fejlődését (jól előkészített magágy, megfelelő vetésidő és -mélység, harmonikus tápanyagellátás, megfelelő gyomirtás). A vetésváltásnál ügyelni kell a gombákra fogékony egyéb haszonnövényekre (pl. lucerna, burgonya, paprika, dohány), így elkerülhető a talajban való felszaporodásuk. Rezisztenciára nemesítés. (A nyári gyökérrothadás ellen csak az ellenálló fajták termesztése nyújt védelmet. Bizonyítottan csak a Rhizoctonia solani gombára léteznek részben rezisztens fajták, de valószínűleg ezek jól ellenállnak a másik kórokozónak is.) Alapvető fontosságú az egészséges vetőmag használata és a vetőmagcsávázás (ezt a vetőmag- előállítók végzik).

Cerkospórás levélfoltosság (levélragya) (Cerkospora beticola)
Gazdanövény: Beta spp. Chenopodium spp. Malva spp. Polygonum spp. Spinacia spp.
A legjelentősebb levélbetegség, ami, ha korán megfertőzi az állományt, 2–3-szori levélváltást és ezáltal 25–35%-os cukorveszteséget is okozhat.
Védekezés:
• Agrotechnikai: Tartsuk be a 4 éves vetésforgót. A répatábla ne az előző évi répatábla mellé kerüljön. A növényi maradványok mély aláforgatása őszi mélyszántással. A talaj optimális tápanyagellátása.
• Genetikai: cerkospórarezisztens fajták termesztése.
• Kémiai: A betegség elterjedését vegyszeres védekezéssel kell megakadályozni. A fungicides permetezés hatékonyabb és gazdaságosabb, ha egymás hatását kiegészítő, szinergista fungicidkeveréket alkalmazunk.

Répa lisztharmat (Erysiphe betae)
Gazdanövény: Beta spp. Az első tünetek az idősebb répalevelek fonákán jelentkeznek foltszerű, majd az egész levéllemezre kiterjedő szürkésfehér, lisztes bevonatként, ami egész levélfelületre kiterjedhet. A fertőzött levelek elvékonyodnak, elsárgulnak és elszáradnak. Minden olyan tényező, ami a levelek élettani öregedését gyorsítja (vízhiány, tápanyaghiány, élettani leszáradás, gombatoxinok, vírusos fertőzés, cerkospóra, vagy szaprotróf gombák jelenléte) elősegíti a fertőzések kialakulását.
Védekezés:
• Agrotechnikai: Tartsuk be a 4 éves vetésforgót. A répatábla ne az előző évi répatábla mellé kerüljön. A növényi maradványok mély aláforgatása őszi mélyszánással. A talaj optimális tápanyagellátása.
• Genetikai: lisztharmatrezisztens fajták termesztése.
• Kémiai: a betegség elterjedését vegyszeres védekezéssel kell megakadályozni, célszerű, olyan fungicidkombinációt választani, ami a Cercospora ellen is hatásos.

Répa-peronoszpóra (Peronospora schachtii)
Gazdanövény: cukor- és takarmányrépa, cékla. Ma már nem jelentős, ipari répában csak helyileg fordul elő. A magrépának volt veszélyes betegsége.
Védekezés: Megelőzésként fontos a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, a répa vetésváltásának betartása, az egészséges szaporítóanyag használata és a magtermesztő és iparirépa-táblák izolációs távolságának biztosítása. E betegség ellen nem alkalmaznak külön gombaölő szeres permetezést.

Ramuláriás levélfoltosság (Ramularia beticola)
A lisztharmattal együtt fertőzve nagy kárt okozhat.

Alternáriás levélfoltosság (Alternaria spp.)
Az esetek többségében a valamilyen okból legyengült répát fertőzi (gyengültségi kórokozó).

Fómás levélfoltosság (Phoma betae)
Elősegíti a répa tárolási rothadását, illetve a magba kerülve a gyökérfekély kialakulását. Gyakran bórhiányos táblákon jelentkezik.

Réparozsda (Uromyces betae)
A maghozó répában okozhat jelentős kárt.

Egyes gombakórokozók
(Fusarium spp., Rhizoctonia violacea, Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea, Rhizopus spp., Penicillium spp.) már a tenyészidőszakban fertőzhetnek, de jelentős kárt csak a tárolás, illetve a feldolgozás során okoznak. A tárolás alatti rothadás kialakulásában szerepet játszhatnak baktériumok is (Erwinia spp., Pseudomonas spp.). Az ellenük való megelőző védekezést a szántóföldön kell kezdeni. Fontos az érett répa szedése és fonnyadás nélküli, azonnali betárolása, lehűtése (1–5 °C közt). A tárolhatóságot rontja a korai fagy (–5 °C alatt a répa részleges fagykárt szenved).

A cukorrépa rovarkártevői

Talajlakó kártevők
Drótférgek (pattanóbogarak lárvái): A gyakorlati elkülönítés szerint kis pattanóbogarak (Agriotes spp.) és nagy pattanóbogarak (Adelocera, Athous, Limonius, Melanotus, Selatosomus spp.) lárvái, ez utóbbiak előfordulása ritkább, egyedszámuk alacsonyabb, így kevésbé jelentősek.

Csak a lárva károsít, a talajban él, a gyökereket megrágja. A nedves és nagyobb szervesanyag- tartalmú talajokon általában gyakoribbak. A kártétel ideje kora tavasszal.

Cserebogár pajorok (Melolonthidae spp.):
A cukorrépa bolygatott talajában nem alakul ki jelentősebb populáció.

A drótférgeknek nem elsődleges gazdanövénye a cukorrépa, de rendszeresen károsítja, a cserebogár pajorok kártétele csak elvétve fordul elő.
Veszélyes egyedsűrűségi érték:
• 0,5–2 db/m2 drótféreg;
• 0,5–3 db/m2 pajor (lárvastádiumtól függően).
Védekezés vetőmagcsávázással:
• tiametoxam
• teflutrin
• imidakloprid
• klotianidin + béta-ciflutrin

Répabolha (Chaetocnema tibialis)
Fő kártevő az imágó, a lárva gyökérkártétele elhanyagolható. Egynemzedékes faj. Száraz, meleg időben tömegesek.
Tápnövénye a cukor-, takarmány és a céklarépa, esetleg laboda és libatopfélék. A répa alig, vagy sehogyan sem kel ki, mert a tenyészőcsúcsot már a talajban elrágja a bogár.

Lisztes répabarkó (Cleonus punctiventris)
Fő kártevő a bogár, de esetenként a lárva is károsíthatja a gyökértestet. Egynemzedékes faj. Hosszan tartó, száraz időjárás esetén nagyobb a kártétele.
Tápnövény: oligofág kártevő, a répa mellett számos gyomnövényen is megél.
Veszélyességi küszöbérték: 1 m2-en 0,25–0,5 bogár
Védekezés:
• Agrotechnikai:
– fontos a cukorrépatábla helyének kiválasztása,
kerülni kell az előző évi fertőzött
táblák, a telelőhelyek (erdőszélek,
bokros területek) szomszédságát;
– nagy területen, időben kell a vetést
elvégezni;
– egyenletes, gyors kelést biztosító,
aprómorzsás talaj-előkészítés, jó tápanyag-
utánpótlás;
• Vegyszeres védekezés:
– vetőmagcsávázás: lásd: a talajlakók
ellen alkalmazottak szerint;
– állománykezelés:
• teflutrin,
• zeta-cipermetrin,
• lambda-cihalotrin,
• cipermetrin,
• eszfenvalerát.

Fekete répa-levéltetű (Aphis fabae)
Geopolita, vándorló, gazdanövényváltós faj, nemzedékszáma 10–15. Április végétől telepszik be, és valamennyi alakja károsítja a cukorrépa föld feletti részét. Vírusvektor. Párás, meleg időjárás kedvező a felszaporodásához.
Elsőrendű nyári tápnövénye a cukorrépa, de emellett gazdanövényköre tág, több, mit 200 lágyszárú növényen megél. A téli gazdanövénye a kecskerágó, labdarózsa és a jezsámen.
Védekezés:
• Agrotechnikai védekezés:
– egyenletes, gyors kelést biztosító,
aprómorzsás talaj-előkészítés, jó tápanyag-
utánpótlás;
– gyomnövények (nyári és téli gazdanövények)
irtása különösen a
magrépatáblák környékén (vírusmentes
szaporítóanyag).
• Vegyszeres védekezés: vetőmagcsávázás
(csak a nagyon korai betelepülők ellen
hat): lásd a talajlakók ellen alkalmazottak
szerint
– állománykezelés:
• cipermetrin,
• lambda-cihalotrin + pirimikarb,
• lambda-cihalotrin,
• pirimikarb,
• eszfenvalerát.

Bagolylepkék (Noctuidae)
Fajgazdag csoport. Az egyes fajok népessége között több nagyságrend eltérés lehet. Változatos életmódú fajok. 1–2, (ritkán) 3
nemzedékesek, esetenként vándorló lepkék.
• Talajszinten élők:
– Agrotis segetum – vetési bagolylepke,
– A. exclamationis – felkiáltőjeles
bagolylepke,
– A. ipsilon – ipszilon bagolylepke,
– Euxoa spp.– fésűs bagolylepkék.
• Lombszinten élők:
– Mamestra brassicae – káposzta bagolylepke,
– M. oleracea – saláta bagolylepke,
– Autographa gamma – gammalepke,
– Heliothis maritima – somkóró bagolylepke,
– Helicoverpa armigera – gyapottok
bagolylepke.
Tápnövény: polifág, esetleg oligofág kártevők,
a répa és egyéb kultúrnövények mellett
számos gyomnövény is lehet tápnövényük.
Kártételi veszélyhelyzet: Ha m2-enként
átlag 2–3 fiatal lárva van, védekezni kell!
Védekezés:
• Agrotechnikai védekezés:
– a gyakori öntözés csökkenti a kártételt.
• Vegyszeres védekezés:
– vetőmagcsávázás (a talajszinten élők
korai fertőzése ellen hatásos): lásd: a
talajlakók ellen alkalmazottak szerint
– állománykezelés:
• cipermetrin
• alfametrin
• zeta-cipermetrin
• lambda cihalotrin + pirimikarb
• eszfenvalerát
• etofenprox

2. táblázat. A kémiai védekezésben használható inszekticid hatóanyagok