Fejlesztések az élelmiszer- feldolgozásban

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: v, 2014/08/20
Címkék: élelmiszeripar, fejlesztés, támogatás, élelmiszer ellátás

Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripar-fejlesztési stratégiája

A minisztériumi tájékoztató megerősíti, hogy a Kormány az élelmiszeripart stratégiai ágazatnak tekinti. Ennek megfelelően, szükségessé vált egy olyan szakpolitikai stratégia kidolgozása, amely – azon túl, hogy megalapozza a 2014–2020 közötti időszak vidékfejlesztési programjának élelmiszerfeldolgozás-fejlesztési fókuszterületét –, sorvezetőként szolgál a Földművelésügyi Minisz­térium (FM) és a kormányzat számára az élelmiszeripar talpra állításához szükséges intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához.
Ezért 2011 novemberében – miniszterelnök úr kezdeményezésére – Élelmiszeripar-fejlesztési Tárcaközi Bizott­ság alakult, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium által korábban készített megalapozó dokumentumok, valamint a Nemzeti Vidékstratégiában (NVS) megfogalmazott stratégiai célok figyelembevételével segítette Magyar­ország közép- és hosszú távú élelmiszeripar-fejlesztési stratégiája (ÉFS) főbb célkitűzéseinek meghatározását.

Az ÉFS társadalmi és közigazgatási egyeztetése megtörtént, és várhatóan a közeljövőben a Kormány elé kerül jóváhagyásra.

Az ÉFS szerint nemzeti érdek:

• a hazai lakosság egészséges, biztonságos és megbízható élelmiszer-ellátását a lehető legnagyobb mértékben hazai forrásokból biztosítani;
• az élelmiszerlánc optimalizálásával a lehető legmagasabb hozzáadott értéket itthon előállítani, és a hazai szükségletet meghaladó élelmiszerek exportjával javítani a nemzetgazdaság helyzetét;
• a vidék önfenntartó képességét, munkalehetőségeit megőrizni, az élelmiszer-feldolgozás arányának növelésével is javítani, ennek érdekében a fenntartható élelmiszer-termelő rendszereket fejleszteni.

Magyarország mérsékelt klímája, a kiváló termőföld és a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízvagyon biztosítja, hogy megfelelő technológiával és tudással ne csak a hazai lakosságot lássuk el kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerrel, hanem jelentős mennyiségű élelmiszert exportálhassunk más országok akár igényesebb fogyasztói számára is. A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás szoros kapcsolatát mutatja, hogy a mezőgazdaságban megtermelt alapanyagok legnagyobb felvevője a magyar élelmiszeripar, az ágazat által felhasznált mezőgazdasági termékek közel 87%-a hazai eredetű.

A kormányprogram, valamint a Nemzeti Vidékstratégia egyértelműen meghatározza azokat a társadalompolitikai célokat, amelyek elérésében az élelmiszeripar kulcsszerepet játszik. Ezek a célok az alábbiak:

• biztonságos élelmiszer-ellátás hazai élelmiszerekkel;
• egészséges életmódot támogató élelmiszer-előállítás előmozdítása;
• munkahelyteremtés és -megőrzés;
• környezeti állapot megőrzése a termelési potenciál optimális, fenntartható kihasználásával;
• hozzájárulás a nemzetgazdasági célokhoz.

Az ÉFS ennek alapján határozta meg az ágazat jövőképét:

„A magyar élelmiszer-termelés a magyar agrárgazdaság komparatív előnyeit kihasználva az európai élelmiszer-előállítás fontos tényezője, és a magyar gazdaság kiegyensúlyozott, versenyképes szereplője, amely az egész lakosság biztonságos és jó minőségű élelmiszerekkel történő ellátása mellett jelentősen hozzájárul a vidék jólétéhez.”

Az ÉFS sarkalatos célokként a helyzetértékelés és SWOT-elemzés alapján megállapított fő problémakörök megoldására programokat javasol:

• stabil finanszírozás, kiegyensúlyozott gazdálkodás;
• innovatív, hatékony vállalkozások;
• korszerű tudással rendelkező munkaerő;
• egyenrangú pozíció az élelmiszerláncban;
• keresett magyar élelmiszerek, erős piaci pozíció.

Ezen túlmenően az ágazat jövőjét több területen befolyásoló, „horizontális” sarkalatos célként határoztuk meg a „Támogató gazdasági környezet” kialakítását.

A 2014–2020 közötti EU-társfinanszírozású programokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy az ÉFS készítésével párhuzamosan folyik a 2014–2020 közötti uniós társfinanszírozású programok tervezése, így az ÉFS 2. „Innovatív, hatékony vállalkozások” programja alapvetően e programok eszközeire épül. A kormány szándékai szerint az élelmiszer-feldolgozás a Vidékfejlesztési Program keretéből mintegy 200 milliárd forint forráshoz jut. Szakmai elemzések alapján további, mintegy 300 milliárd forint forrást használna fel az ágazat az egyéb operatív programok (alapvetően a GINOP, kisebb mértékben a TOP) keretében, valamint a nagyvállalati kör egyedi kormánydöntések alapján költségvetési forrásból történő, nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztéseihez. Az ERFA-finanszírozású programokban azonban a források egyrészt nincsenek ágazatokhoz allokálva, másrészt az elsődleges feldolgozású (Annex I) élelmiszerek előállítását végző vállalkozások ERFA-forrásokból történő támogathatósága a Bizottsággal folyó további egyeztetések eredményétől függ.

A fejlesztések kedvezményezettjei között kiemelt fontosságúak a hús- és baromfifeldolgozás, a tejfeldolgozás és a zöldség-gyümölcs feldolgozás területén működő vállalkozások (1. táblázat).

1. táblázat

A szaktárca tájékoztatásából kiderül, hogy az ágazat a legkorszerűbb, világszínvonalú innovatív technológiák alkalmazásával lehetőséget kap az élelmiszer-feldolgozás élvonalához való csatlakozásra, ami stabillá teszi az ágazat helyzetét. Ez valódi áttörést hozhat az ágazat versenyképességének növekedésében, a jövedelmezőség javulásában.

A fejlesztések és az innováció révén az ágazat egyre inkább az egészséges táplálkozást elősegítő, természetes alapanyagokból készülő élelmiszereket állít elő, hozzájárulva a lakosság általános egészségi állapotának javulásához.

Az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások – saját vállalkozási méretüknek megfelelően – fenntartható tevékenységet tudnak folytatni. A megerősödő közepes és nagy vállalkozásokra stabilan lehet számítani a hazai élelmiszer-szükséglet kielégítésében. Ezen kívül tovább tudják bővíteni export kínálatukat, és új piacokra való belépéssel az exportált áru mennyiségét. A kis- és mikrovállalkozások a magas hozzáadott értéket képviselő, egyedi, helyi ízeket megtestesítő, rövid ellátási láncban értékesített termékeket tudják korszerűbb és élelmiszer-higiéniai szempontból megbízhatóan előállítani, ami közvetlen és közvetett hatásain keresztül hozzájárul a vidéki térségek életszínvonalának javulásához.

Mindezek együttesen növelik mind a mezőgazdasági termelésben, mind az élelmiszer-feldolgozásban foglalkoztatottak számát, valamint újra növelik a magyar élelmiszerek részarányát az üzletek polcain.

Ajánlott kiadványokFelföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatbanDr. Kozári József:
Mezőgazdasági szaktanácsadásDr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzésPopp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Ez is érdekelhetiVállalkozz okosan- új, ingyenes E-KKV e-learning aktív gazdálkodóknak és pályakezdő vállalkozóknak!Megjelent a kertészetek korszerűsítését támogató pályázat1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számára