Magyar holstein-fríz a világ élvonalában

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: hajtungy, 2019/10/25

Idehaza 1972 óta van jelen a fajta a szarvasmarha-ágazatban. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete a rendszerváltás környékén, 1989-ben alakult meg 21 nagyüzem kezdeményezésére, amelyeknek több mint 24 ezer tenyészállat volt a birtokukban. A holstein-fríz esetében rendkívül szigorú szelekciós nyomással kitenyésztett fajtáról beszélünk, amelyet kifejezetten a tejtermelés céljára nemesítettek. Rendkívül elegáns, vékony, finom csontozatú, önfeláldozó módon saját tartalékait is a tejtermelés szolgálatába állítva, az avatatlan szem számára „csont és bőr” benyomást keltve a leghatékonyabb módon alakítja át a takarmány-összetevőket – a szénhidrátot és a fehérjét – tejjé. A biológiailag értékes fehérje-előállítási hatékonysága a tojóhibridekével vetekszik.

Amerika egy szigete

Bognár László ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy a fajtát Észak-Amerikában nemesítették, s a nagy állományok, a széles genetikai bázis okán itt találták meg azt az állományt, mellyel a fejlődés szempontjából hosszú távon lehetett számolni. Szaleczky Lajos – akit az év emberévé is választottak 1972-ben – vezetésével 24 ezer(!) fajtatiszta egyedet importáltak. E mellett egymillió adag spermát, fiatal, élő tenyészbikákat, valamint embriókat hoztak be az országba. Az ezt követő évtizedekben pedig a legértékesebb nyugat-európai állományokból is történt tenyészállatimport. Ez akkora genetikai input volt, ami az óta is példa nélküli, hangsúlyozta Bognár László. Szerencsére nem lassan, keresztezések során, néhány generációváltással alakították át a fajtát, hanem gyorsan „instant” fajtacserét hajtottak végre. Azok a törzstenyészetek, amelyek a fajtatiszta állományokat kezelték, alakították meg az egyesületet, és innen helyezték ki a tenyészállatokat a további gazdaságokba, szövetkezetekbe. Hatalmas tejtermelési növekedés indult meg, és azt lehet mondani, hogy Magyarország tejtermelése tejmennyiségben, fehérje- és zsírtartalomban egyaránt a világ élvonalához tartozik. Ez óriási érték. Az európai országokhoz képest azért van előnyben a magyar tejtermelő ágazat, mert nálunk a fajtaváltás az 1970-es évek elején egyszerre megtörtént, ezért úgy tekintenek ránk, mint Észak-Amerika egy kis szigetére, ahova a termelés genetikai alapja és a tartástechnológia is onnan érkezett.

A holstein-fríz fajta tenyésztése, fenntartása csakis a világ legkorszerűbb tartástechnológiájával történhet, hiszen enélkül nem lehetne a fajtában rejlő genetikai adottságokat felszínre hozni, kiaknázni. Mi magyarok már 10 100 kilogramm feletti laktációs átlaggal számolunk, s hogy érzékeltessük a fejlődést, az elmúlt 20 évben 4 tonna termeléssel növeltük az egyedenkénti fajlagos tejhozamot, mondta az igazgató. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a tejágazat is új lehetőségekhez jutott, ám a hazai tej- és tejtermék fogyasztás mértéke csak szerényen nőtt, jelenleg 160 kilogramm/fő/év tejegyenérték szinten stabilizálódott. Sok oka van ennek, de azt most kijelenthetjük, hogy senki nem kételkedhet abban, hogy a tej és termékei egészséges, fontos alapvető táplálékai az embernek. A mai világban ezt az állítást sokan megkérdőjelezik, és divattá vált a laktózérzékenység és a tejfehérjeallergia terjedésével a tejnek és termékeinek az elutasítása. Szerencsére a vajat már rehabilitálták a növényi olajokból gyártott margarinnal szemben, és tudományos szinten bebizonyították a vaj egészséges voltát. A holstein-fríz folyamatosan képes ezt a koncentrált, kiváló minőségű elixírt előállítani. A hazai fogyasztási szint növelésére bőven van még mód, hiszen az európai átlagnak (ez 300 kilogramm/fő/év) alig több mint a felét fogyasztjuk ebből a termékből, legyen az sajt, vaj, tej, kefir vagy pl. joghurt.

Ellenőrzött tenyészállomány

Magyarországon – észak-amerikai mintára – a nagyüzemi tartástechnológia terjedt el, s nagy állatlétszámmal rendelkező megyék, járások alakultak ki, s a magyar termelésellenőrzött tehén/gazdaság átlagunk a világ legjobbja a 411 termelésellenőrzött fejőstehén/gazdasággal, hangsúlyozta Bognár László. Emiatt nagyon szerencsés helyzetben van a hazai feldolgozóipar, hiszen egy telepről egy teljes tejszállító kamion egyszerre tölthető meg. Talán meglepő a kijelentés, de a takarmányozási sajátosságaink miatt (kukoricaszilázs és lucernaszenázs, valamint abrak) kiváló minőségű és nagy mennyiségű „fehér” tejet tudunk előállítani. Ez azért érdekes, mert a tőlünk északabbra lévő európai országokban a kukorica növény, mint alap tömegtakarmány hiányában a zöldtakarmányok intenzívebb használata és annak magas karotintartalma miatt sárgásabb színűek a sajtok és a vaj.

Ám a déli, mediterrán piacokon a fehér tejet szeretik, ezért hatalmas piaci lehetőség volt abban, hogy éves szinten 400 millió liter nyerstejet exportálhattunk elsősorban az olasz piacra. Ez ugyan stabilizálta a belső piacot, viszont az alapanyagot exportáltuk, ami mindig alacsony piaci jövedelmet hoz. A feldolgozott, minőségi, így magasabb áron értékesíthető termékek előállításában viszont lemaradtunk. A kereskedelemben megjelentek a diszkontláncok, és színes, szagos, jó marketinggel megtámogatott, ámde sokszor beltartalmi értékében nem megfelelő termékeket hoztak be a magyar fogyasztóknak. Ezen a téren pedig igen nagy az árverseny, amelyben a hazai feldolgozóiparnak igen nehéz versenyeznie.

A tenyésztés szervezése 30 évvel ezelőtt még állami kézben volt, sokan úgy fogalmaznak, hogy azt akkoriban felülről „erőszakolták rá” a tenyésztői társadalomra. Nem hallgathatjuk el azonban annak jelentőségét, hogy az előbbinek igen nagy szerepe van abban, hogy a tenyésztési eredmények ma ilyen kimagaslóak. Az ágazat szereplői folyamatosan fejlődtek és nőttek fel a feladataikhoz. Amióta az egyesületnél van a tenyésztés szervezésének a jogosítványa, ez a tendencia megfordult, és ma már a kölcsönös előnyök alapján folyik ez a munka. A tenyészállat fogalmát fontos tisztázni.

Kizárólag a törzskönyvvel rendelkező egyedet nevezhetjük tenyészállatnak. A megújított állattenyésztési törvényben – a régihez hasonlóan – szigorúan szabályozzák a tenyészállat kategóriáját. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a jó minőségű, magas holstein vérhányadú tenyészállat azért fontos, mert ezek tartásával a termelő magasabb profitot ér el, nagyobb, jobb hatékonysággal termel, végső soron nagyobb haszonhoz jut. Számításokkal kimutatható, hogy mekkora a gazdasági különbség a kommersz tejtermelő tehenek, és a holstein-fríz tenyészállatok termelési mutatói között. Az egyesület szinte bankjegy minőségű, biztonsági elemeket is tartalmazó papírra állítja ki a hivatalos és hitelesített törzskönyvet, amely nagy érték a gazda számára, hiszen a külföldi piacon egy törzskönyvezett egyed 2–3000 eurót, míg a kommersz, törzskönyvvel nem rendelkező egyed 800 eurót ér. A tenyésztési hatóságok mindig is magas szinten végezték feladataikat, a tenyésztőknek precíz, pontos állategészségügyi, tenyésztéstechnikai, tenyésztésszervezési szabályokat kellett betartaniuk. Ebből adódóan nagyon magas szintű a termelés ellenőrzése, a törzskönyvben szereplő adatok valóságának megbízhatósága Magyarországon. A megtermelt, feldolgozott tej 97 százalékát a termelésellenőrzött holstein-fríz állományok adják.

Tenyészértékbecslés

Gyakran kérdezik, hogy mit nyújt az egyesület a tagságának. Bognár László jól elkülöníti a tevékenységeket, melyeknek van egy anyagi, egy szolgáltatói és egy tenyésztési része. Az egyesület vezeti, tartja nyilván a holstein-fríz fajta törzskönyvét, amely rendszerből származási igazolást állítanak ki a gazdálkodónak. Kevesen tudják, hogy Magyarország Európa harmadik legnagyobb tenyészállat-exportőre, ami annak köszönhető, hogy a hazai előállítású tenyészállatok kiváló minőségűek (olyan a magyar holstein egyed, mint gabonában a javító búza). Az export leginkább a volt szovjet tagállamokba és a Közel-Kelet, valamint Észak-Afrika országaiba irányul, mert ott nem a legjobb körülmények között tartják a szarvasmarhát, s magas az elhullások és selejtezések száma.

Viszont a magyar állatok túlélő típusúak, és ott is legalább egy laktációs időszakot tudnak termelni. S az is nagy előny a magyar exportnál, hogy egy helyről származnak a tenyészállatok, ezért egységes állategészségügyi státuszúak, és akár 3–4 kamiont is meg tudnak egy-egy tenyészetből tölteni.

A teljesítménydokumentumok – származási igazolások – kiállítása mellett az importhonosításokat, a szaporítóanyagok kivitelének, behozatalának az engedélyezését is az egyesület végzi. A legnagyobb feladata az egyesületnek a nemzeti tenyésztési program végrehajtása. Ezt azért végezheti a különleges jogállású tenyésztőszervezet, mert maga a fajta nem egy-egy ember vagy vállalkozás tulajdona, hanem közösségi tulajdon. Ennek védelme, nemesítése, a káros genetikai trendektől való megóvása egyesületi feladat. A nemzeti tenyésztési programot az egyesület küldöttgyűlése hagyja jóvá, s határozza meg a további tevékenységet. A holstein-fríz természetesen világfajta, de értékes szubpopulációi komoly piaci értéket képviselnek.

A tenyésztési program alapja a tenyészértékbecslés. Az apaállatok célzott szelekciója és használata áll az értékbecslés középpontjában, emellett ma már genomvizsgálat keretében a fajta nőivarú egyedeinek is vizsgálják a genetikai tulajdonságait, és előre jelzik a várható teljesítményét. Egy-egy apaállatnak több százezer utóda is lehet. A tenyészértékbecslést termelési, tenyésztési, küllembírálati alapadatok és menedzsmentinformációk alapján végzik, és a Holstein Globál Indexben (HGI) rangsorolják a tenyészbikákat és a nőivarú egyedeket is egyaránt. A küllemi bírálatot az egyesület alkalmazásában álló hat, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező hivatásos bíráló szakember végzi, akik az állatok 19 küllemi tulajdonságát pontozzák.

A tenyészérték-becslés alapadatául szolgáló pontszámokat csak ők szolgáltathatják. Ez az egyesületi szolgáltatás rendkívül népszerű, mert a küllemi bírálat megléte alapvetően meghatározza egy egyed értékét, hiszen ez is a párosítás alapja lehet. Ezt a tenyésztési adatbázist 1989 óta folyamatosan bővíti az egyesület, így mára akkora központi adatbázis jött létre, ami nagyobb a lakossági adatnyilvántartási rendszernél! Több millió egyed összes adata a napi teljesítménytől, az elléstől az elhullás okáig, mindent tartalmaz. A szolgáltatási palettán jelen van a „Hungenom projekt” névre keresztelt genomvizsgálat is, ami szintén népszerű a tagság körében. A hazai holstein-fríz állomány 200 ezer tejelő tehénre és növendékére tehető. Január elsején 338 703 nőivarú és 262 bika élő egyed szerepelt a törzskönyvi nyilvántartásban. Az állomány létszámának csökkenése is jelzi, hogy a tejtermelés hatékonysága fokozatosan javul, mivel kevesebb egyedtől több tejet nyernek, mint korábban a nagyobb egyedlétszámú állománytól. A jelenleg aktuális 10 100 kilogramm laktációs átlag évente kb. 200 kilogrammal nő. A hazai állományokban csúcsra járatják a genetikát, s ez még korántsem jelenti a teljesítménynövelés végét, hiszen a fajta 20–22 000 kilogramm tejet is tud adni egy laktációs időszakban.

Szaktanácsadás

A szolgáltatások között említhető a szaktanácsadás is, mert tudomásul kell venni, hogy ma már a 10–20 évvel ezelőtti tenyésztési és tartástechnológiákkal nem lehet jó eredményt elérni, jelentette ki az ügyvezető. A hazai állattenyésztési ágazatban is megjelent az informatika, a robotizáció, a precíziós gazdálkodás, ami a nyugati gazdaságokban is most kezd teret hódítani. A precíziós gazdálkodás abból a szempontból is jelen van már idehaza, hogy a megszületendő borjú genomvizsgálatát el tudják végezni (lásd Hungenom projekt). Ennek eredményeit a gazdálkodónak olcsón eljuttatva meg tudják mondani, hogy mi lesz az adott egyedből, milyen teljesítményre lesz képes, milyen párosítást ajánlanak a hatékonyság növeléséhez. Extrém esetben, így például el lehet dönteni, mi legyen a sorsa akár egy még meg sem született, beültetésre váró embriónak. Ez pedig genetikai ugráshoz, az időintervallum radikális lerövidítéséhez vezet. A projekt igen sok segítséget ad a gazdálkodónak ahhoz, hogy a hatékonyságot, a termelékenységet jelentősen növelje. Jó hír tehát, hogy rutinszerű napi gyakorlattá vált a genomvizsgálat, ami ma még, valljuk be, a többi állatfajhoz képest, „űrtechnika”.

A beszélgetés végére hagytuk azokat a környezetvédelmi kérdéseket, problémákat, amelyeket a nem szaksajtó kapott fel. Különösen fontos erről szakszerűen beszélni, mert nem a szarvasmarha ágazat az, amelyik a klímaváltozást előidézte és minden rossz okozója. Az igazgató olyan összehangolt, világméretű támadást érez, ami egyáltalán nem állja ki a szakmai érvelést. A világ megőrült, s ebben a kérdésben elindult egy hisztéria, mondta az igazgató. Amikor azt mondják, hogy a szarvasmarha által elfogyasztott takarmány emésztése során a keletkező metán környezetgyilkos, üvegházhatású gáz, akkor ez azért szemenszedett hazugság, mert anyag nem keletkezik. Az a növény, amit a szarvasmarha elfogyaszt, az a légkörből vonja ki a szén-dioxidot és építi be szénhidráttá a napenergia segítségével. Ezt fogyasztja el a mi jószágunk, amit aztán le is bont, egyrészt a saját maga fenntartására, másrészt mi vesszük el tőle akár hús, akár tej formájában. Miközben az emésztés történik, természetesen keletkeznek bélgázok, szén-dioxid, metán, vízgőz stb. Ez a légkörbe jutva beáll abba a körforgásba, ami visszajut a növényekhez, amelyek ebből ismét szén-hidrátot termelnek. Anyag nem keletkezik, s a kibocsátott metán 7–10 év alatt a felső légkörben a Nap UV-sugárzása hatására önmagában is szén-dioxidra és vízre bomlik, azaz visszaáll a szén körforgásába. Hazugság tehát a metánnal kapcsolatos állítás.

Kevesen tudják, hogy a világon mindig is élő termeszhangyák évente 70 millió tonna metánt állítanak elő a váraikban, a legnagyobb metánkibocsátó pedig a rizsföld. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ma a tehén hatékonyabban, nagyobb mennyiségben termeli a tejet ugyanannyi takarmány felvételével, mint korábban. S ha még nagyobb távlatokba tekintünk: a prehistorikus időszakban élő kérődzők Észak-Amerika prérijein, vagy a sztyeppéken élő hatalmas kérődzőcsordák metánkibocsátásáról kutatók állították, hogy tera tonna nagyságrendű szén-dioxidot és metánt engedtek a légkörbe, mégsem néptelenedett el a bolygónk.

Tejpiac

Hogy mennyire befolyásolja a tejtermelő ágazatot a tej átvételi ára, erre az a válasz, hogy természetesen nagyban, de aki a tőkéjét ebbe a hosszú távra lekötött, rendkívül tőkeigényes ágazatba fektette, azt nem tántorítják el a napi ingadozások, legfeljebb elkeserítik a nagy hullámvölgyek. Érthetetlen például, hogy a hazai átvételi árak miért maradnak el rendre az európai középmezőnytől, miközben a leghatékonyabb termelési szerkezet és igazán feldolgozóbarát üzemméret és struktúra jellemzi a hazai körülményeket. Globális trendek azt mutatják, hogy éves szinten 2,5 százalékkal nő a világ fogyasztási igénye. Az ügyvezető igazgató szerint évente egész ausztráliányi mennyiséggel kellene bővíteni a tejtermelést, ezt persze, nem tudja az ágazat megtenni, ezért hosszú távon is bízhatunk a keresleti piacban.

S mit hoz a jövő? Bognár László szerint, amíg a hit elég erős abban, amit szeretettel végez az ember, addig van előrelépés és a jövőkép is szépen formálódik. A közeli jövő feladata a modern eszközök bevezetése, használatuk elterjesztése, a genomika, a genetikai vizsgálatok elterjedése új dimenziókat nyit az ágazatban a takarmány felhasználásától a tejtermelés hatékonyságának növeléséig. Óriási lehetőségek állnak a holstein-fríz fajtára építő tejtermelő ágazat előtt, mert az „űrtechnika” már elérhető, rendelkezésre áll, mondta végezetül Bognár László.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Brojleristállók építése